A Toll, 1929 (1. évfolyam, 1-36. szám)

1929-09-22 / 23. szám

Azoknak, akik vállvonogatva emlegetik, hogy a fabia­­nizmus már kivénült gondolatirány, olcsó gúnnyal vála­szolhatnám, hogy boldogok lehetnénk, ha a magyar köz­tudat csak arra a fokra zökkent volna vissza, amelyet az angol köztudat félszázad előtt elért. Nem, elismerem, hogy az angol Fabian Society valóban vesztett jelentőségéből. Angliában, ahol az értelmiségnek színe-java át van itatva a szocialista gondolattól, ahol a munkáspártnak sikerült magában egyesíteni a legtorább mágnásokat és a leglibe­­rálisabb tudósokat, a fabianizmus épp úgy elérte célját, mint a liberális politikai program, amelynek sarkigazsága, az egyéni szabadság minden pártnak egyaránt közkincse. Minthogy azonban a társadalom gondolatiránya épp oly kevéssé ismer ugrást, mint a természet, a fabianizmusra Magyarországon akkor is szükség volna, ha az 1914—20. évi salto mortale nem is vetett volna vissza egy romantika­mentes groteszk középkorba és ha gazdasági katasztrófánk aki nyakig úszik az adósságban, dr. Schwarz Balambér igazságtalanság alá. Ha pedig mindezek után dr. Fekete János ügyvéd úr, aki nyakig úszik az adósságban, dr. Schwarz Balambér orvos úr, akin a házbértartozását végrehajtják és Nagy István hírlapíró úr, aki már egy hete szaladgál lyukas cipőben kölcsön után, azt kérdi: „Mit ad maga nekünk társadalomtudományi rébuszokat föl, amikor golyó van a hasunkban“ — erre csak azt felelhetem, hogy az urak sorsának egyéni igazságtalansága külön-külön nem orvo­solható, amíg be nem látják, hogy ezek a szívettépő apró igazságtalanságok csak szilánkjai annak az egyetemes, nagy igazságtalanságnak, melynek fenmaradását apathiás sirámaikkal éppen önök biztosítják. Amíg tudatára nem ébrednek, hogy a mai gazdasági rendszer, amelynek az urak öntudatlan és éhhalálra ítélt parazitái, az egész vilá­gon átalakulóban van s az önök egyéni érdeke, hogy ennek az átalakulásnak zavartalanságát jobb tudással és erősebb etnikai meggyőződéssel előmozdítsák, addig, uraim — végtelenül sajnálom — önökön egyáltalán nem lehet segíteni. NÉMETH ANDOR: E gy imák Ők Babits Mihály , v­agy egy hete fehér füzetecske himbálózik az ujságosbó- i­­­dék közgazdasági hetilapjai, meg angol és német maga­­­­­zinjai között. Szabó Dezső kritikai tanulmánya Babits­­ Mihálynak több esztendővel ezelőtt írt, majdnem hétszáz­oldalas regényéről, a Halálfiai-ról. Csak a jó Isten tudja, miért tartotta Szabó Dezső halaszthatatlanul kedves kötelességének, hogy 11

Next