Világ, 1989. június-augusztus (1. évfolyam, 3-15. szám)

1989-07-06 / 7. szám

A FŐV. GARÁZSIPARI V. A Fővárosi Garázsipari Vállalat gépjárműszervizei Bp. V., Martinelli tér 8. Tel.: 184-610 Bp. VII., Madách Imre u. 12. Tel.: 426-703 az alábbi szolgáltatással várja kedves ügyfeleit: - gk.-diagnosztika - gyújtásbeállítás — napfénytető-, vonóhorog-, sportkormány-árusítás, beszerelés szervezeteit, valamint megyéjükben társadalmi gyűjtést szerveznek. Továbbá felhívással fordulnak a politikai és társadalmi szervezetekhez, javasolva, hogy szervezzék meg lakó- és működési területükön a gyűjtést, és alakítsanak helyi „Dunáért” köröket. Az alapítvány ideiglenes titkársága közli, hogy a kuratóriumba felkérendő személyek alakulóban lévő listáját a pártoknak, szervezeteknek, a „Dunáét” köröknek megküldi, s a változásokról, kiegészítésekről értesítést küld. A lista a lezárásig bizalmasan kezelendő. A véleményeket, javaslatokat írásban vagy telefonon várják a megadott címen és telefonszámon: Fáska Csaba, 1525 Budapest, Pf. 309, tel.: 295-907. (Pártok, szervezetek és intézmények részére levélben is: Jánossy András, 1136 Budapest, Felka u. .3. fsz. 5.) Dunáért Alapítvány A REPUBLIKÁNUS KÖR feltétlen támogatásáról biztosítja Orbán Viktort az ellene indított nyilatkozat-háborúval szemben. Véleményünk szerint a Hősök terén elhangzott beszédet elítélők egyik része kizárólag azok nézeteit képviseli, akik valójában nem a megkésett kegyeleti szertartással értenek egyet, hanem a 31 évvel ezelőtti ítéletekkel. Minthogy az is teljesen nyilvánvaló, hogy a nemzet megbékélést az az elvtelen és ízléstelen taktikázás sem szolgálja Nagy Imre és mártírtársai nevével, melyet a beszédet elítélők másik csopotja tanúsít. A társadalom valódi kiegyezését a korábbi hatalommal csak az igazság kíméletlen feltárása jelentheti. HUSZÁROS FELHÍVÁS z utóbbi időben erősen növekedett az érdeklődés a legsajátosabb magyar csapatnem, a huszárok vILAG 1989. július 6. múltja iránt. Nagy része volt ebben annak, hogy 1988-ban volt az első magyar reguláris huszárezred megalakulásának 300. éves jubileuma, és ezen alkalomtól a sárvári Nádasdy Ferenc-múzeumban huszátörténeti állandó kiállítás nyílt. E kiállítás sikere alapján a huszármúzeum baráti kör létrehozását tervezi, szándékaik között szerepel továbbá egy huszártalálkozó szervezése Sárvárott, 1990 szeptemberében. Az alakuló kör szeretettel várja tagjai sorába minden rendű-rangú egykori huszár, hozzátartozó, érdeklődő jelentkezését.olyamatban van a magyar huszárok második világháborús történetének feldolgozása, valamint az utolsó huszárok és hősi halottaik névjegyzékének összegyűjtése emlékük megőrzése céljából. Távol áll tőlem, hogy a lap munkatársait megsértsem, de azért azt is ki kell kérnem, hogy az olvasót, azaz a közvéleményt valami buta társaságnak, néznék, akik nem tudnak következtetni és reálisan nézni a tényeket. A lap 5. számában „Műemlékvédelem" címen Torma Tamás írja többek közt, hogy szerinte felelőtlen elemek állítják azt, hogy a Lenin-szobor talpazatának mostani javítása összefüggésben lenne június 16-val. Mivel tudja ő bizonyítani az ellenkezőjét? Ha erre módja van, úgy írja le annak a határozatnak, vagy tervnek a számát és tartalmát, amelyben benne foglaltatik: mikor és kik döntötték, el a talpazat mostani javítását? Kinek a költségében és melyik év melyik, hónapjára irányozták elő azt a 17 millió forintot, amelybe ez került Az a véleményem de a cikkíró is így véli, kevesebb az, esély arra, hogy a talpazatra visszakerüljön Semu, mint ennek ellenkezőjére. Nem akarok előrelépni a történelemben, de már a Szovjetunióban is vizsgálják: valóban szocializmusban élnek-e? Ha viszont így van, akkor az se fedi a valóságot, hogy „Lenin vezetésével a világ egyhatodán létrejött az első szocialista társadalom”. De hát valóban nem is ez, a lényeg, hanem az, hogy ezután is tartsuk tiszteletben minden nemzet egyéniségét, de nem kell nekik szobrokat állítani a legkisebb településen is, hanem a mi történelmi nagyjaink kerüljenek ezután a megfelelő helyre, és az ő szobraik, díszítsék tereinket. Én is és az általam megkérdezettek is nagyon szeretnék megtudni a lapon keresztül T. T. véleményét, hogy szerinte visszakerül-e Lenin a talapzatra, vagy múzeumi érték lesz, talán? Egy másik, cikkel kapcsolatban is lenne egy kérdésem: Krassó Györgyről azt írják, hogy 14 évesen lett a kommunista párt tagja. Kétségbe kell vonnom, mert az MKP-tagság alsó korhatára 16 év volt. Ez az akkori szervezeti szabályzatban is szerepelt, és tudomásom szerint ha a többi pontot nem is, de ezt az, egyet biztosan betartották. Magamról tudom, mert már 15 éves koromban be akartam lépni, de meg kellett várnom, míg betöltöttem a 16-ot. Mező Sándor Salgótarján Kedves Mező Sándor! Kínos helyzetben vagyok, amikor magyarázkodásra kényszerít: nagyjából úgy érzem magam, mint egy viccmesélő, aki nagy vehemenciával adja elő történetét. Elhangzik a poén, s valaki megkérdezi: na, és hogy van tovább? A VILÁG Világkép (riportja) kapcsán a 3. számban írtam: „Kategorikusan cáfolni kell, hogy a Ixnin-szobor elszállítása bármilyen öszszefüggésben állna a Hősök terén rövidesen sorra kerülő rendezvénnyel!” Ez egy szövegből , ennek összeállításához kérik a hozzátartozók és a témával foglalkozók segítségét, illetve a következő adatok közlését: név, szülőhely és idő, anyja neve, rendfokozata; mikor, hol, melyik alakulatnál szolgált békében és háborúban; - milyen harci cselekményben és hol vett részt, sebesült (halt) meg, milyen kitüntetésben részesült; - milyen kiemelkedő eseményt tart megörökítendőnek, és kik voltak a parancsnokai. A régi huszárszellemben bízva kérjük, küldjék meg az adatokat, illetve a baráti körbe relépni szándékozók nevét a „huszár” szó feltüntetésével a Nádasdy Ferenc-múzeum címére: 9600 Sárvár, Várkerület 1.iragadott mondat, amely így magában körülbelül annyira képes jellemezni az egészet, mint Lenin személye azt a mozgalmat, amelynek történetét folyamatosan rá hivatkozva legalább hússzor írták át. Ha ön a szövegemből sem érezte ki a káderzsargonba bújtatott iróniát, csak remélni tudom, hogy a „helyzet poénját” majd megérti: a Lenin-szobor mögött tényleg most repedezett meg a gránitburkolat, és renoválását már akkor elhatározták, amikor mai mártírunk, Nagy Imre még az ellenforradalom szálláscsinálójának számított. Hogy aztán a szobor valóban csak egy szobornak számít-e vagy jóval többnek - valami szimbólumának az kiderül néhány hónap múlva, amikorra a visszahelyezését ígérik. Ha visszakerül, márpedig ma is ezt tervezik, akkor az előbbi, ha nem... Másik kérdése: beléphetett-e Krassó György tizennégy évesen a kommunista pártba? Mivel az információt tőle kaptuk, jobbat nem tudván, hinnünk kell neki. Szívélyes üdvözlettel Torma Tamás Az 198913. számban „Törökverő’ címmel megjelent cikkben az áll, hogy - idézem - „az önálló bolgár államiság megteremtése után megindult a természetes muzulmán kiáramlás”. Helyesebb lett volna az, önálló bolgár államiság visszaszerzéséről írni. Bulgária ugyanis a középkorban független állam volt, egy időben vezető balkáni hatalom. Virágzó kultúrájú ország, amelyben az a két bolgár szerzetes működött, aki megalkotta számos szláv nép köztük az orosz és a szerb írásbeliségét. Ezt a virágzó bolgár államot hódította meg 1393- ban a terjeszkedő Török Birodalom, és tartotta négyszáz éven át megszállva. A bolgár államiság teljes mértékben megszűnt, és az elnyomás kegyetlen volt. Bulgária csak 1878-ban nyerte vissza az önállóságot. A megszállás négyszáz éve alatt települt ló rengeteg török az országba. A XIX. század végén kezdődött visszaáramlásuk tehát nem tekinthető természetellenesnek. Ami a bolgár kormányzat által használt muzulmán szót illeti, az vallási hovatartozást jelent. Muzulmánnak lenni azt jelenti, hogy valaki az iszlám vallás híve, amitől bármilyen nemzetiségű vagy fajtájú lehet: arab, bosnyák, indonéz, török vagy éppen bolgár, de éppen úgy fehér, fekete. A bolgár statisztika a muzulmán szó alkalmazásával a török kisebbség létét kívánja palástolni, ami azonban nem változtat a tényezőken. Dr. Del Medico Imre Budapest Fk 47