Abauj-Kassai Közlöny, 1875 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1875-07-22 / 29. szám

29. szám. Kassa, julius hó 22-én. IV. évfolyam, 1875. Szerkesztőség kiadóhivatal: Kovács utcza 21-ik sz. a. Semmit sem közlünk, ha nem tud­juk kitől jön. Kéziratok visszakül­désére nem vállalkozunk. Minden értesítés a szerkesztőséghez intézendő. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak. A lap megjelenik minden csütörtökön.­­sp0 ABAUJ-KASSAI LONY. Politikai és vegyes tartalmú hetilap. (HALADÁS.) Előfizetési feltételek: helyben házhoz hordva v. vidékre postán küldve. Egész évre . . . 6 frt — kr. Félévre j.....................8 „ — „ Negyedévre . . . 1 „ 50 „ Hirdetés *I*J­s 5-hasábos petit­sorért 5 kr. Bélyegdíj hirdetésenként 30 kr. Nyilttér 3-hasábos petit­sorért 20 kr. Hirdetési és előfizetési díjak a szerkesztőséghez bérmentve intézendők. „Jobboldali ellenzék“ és kath­. papság. .. A legközelebb lefolyt átalános képviselőválasz­tások tudvalevő eredménye nagy meglepetésben ré­szesíti a „jobboldali ellenzék“-et. A múlt országgyűlési ülésszak végén, ha jól emlékszem, 42 tagot számlált isten párt. Az új vá­lasztásoktól szaporodásukat remélték, s innen a régi numerusnak fele sem jött ki eddig győztesként az urnákból. S megvalljuk, hogy a Sennyey párt reményei jogosultak voltak. — Conservativ társadalmi pro­­grammjuk, báró Sennyey korrekt katholikus sze­mélye, s politikai hitvallásuk sarkpontja gyanánt szereplő 1867-iki közjogi alap sérthetlensége, egyen­ként s együttvéve alkalmasak arra, hogy a kilencz­­tized részben konzervatív hajlamú kath. papság sym­­pathiáit biztosítsák maguknak. A sympathiák nem hiányoztak. Elvben, theo­­riában majd minden kath. pap, — azon kevesek kivételével, kik a közjogi ellenzékhez tartoznak — Sennyeypárti. Azt pedig nem tagadhatja senki, hogy felvidé­künk kath. népére senki nem bir oly befolyással, mint a kath.­ lelkészkedő papság. Ha tehát a Sen­­­nyeysták — ismerve a felvidéki kath. papság Sen­­­nyeypárti hangulatát, a felvidékben helyezték fő re­ményüket, s innen várták pártjuk szaporodását, ezen reményüknek nagyon jogosult alapja volt. Az eredmény, melyet az átalános választások előtüntetnek, meghiúsítá ezen reményüket. A felvidéki tót megyék egy-két kerület kivé­telével tizenhárom próbás kormánypár^­kat­ adóz­­tattak. Igazán megdöbbentő eredmény a „jobboldali ellenzék “-re nézve. S valjon miképen fejthető meg ezen eredmény? Tán a kath. papság ellenségévé jön a Sennyey­­pártnak ? Korántsem. Sennyey „exklusiv“ bölcses­sége és államférfim tehetsége most is a kath. papság politikai kultuszának legkiválóbb tárgya. Vagy talán a Sennyey kultuszt paralizálja im­már a mostani kabinet lelke: Tisza Kálmán személye iránt érzett ragaszkodás? No, ezt ugyan még Tisza föl­tétlen bámulói sem hinnék el nekünk ! Avagy végre tán emanczipálta magát a felvi­dék népe a papság befolyása alól? Feleljen erre Sáros megye, mely a megyei tisztikar minden erőfe­szítése daczára, két kerületben egyhangúlag, két ke­rületben impozáns többséggel választott jobboldali el­­lenzékieket,~csak~azárt,~mert a kath. papság befo­lyásával a népre, nem versenyezhetett a megyei tiszt­viselők pressiója. De ha a kath. papság legnagyobbrészt Sen­­­nyeypárti, s ha másrészt Tisza személye iránt nem viseltetik valami nagy sympathiával, s ha végre e papság befolyása a felvidéki népre nem szűnt meg irányadó lenni, miből magyarázható a Sennyeypárt bukása a kormánypárti jelöltek ellenében? Abból, mert a kath. papság oroszlány­részét ezen választások alkalmával is, országszerte nem bel-meggyőződésök, de az érdek­politika elve vezette a vá­lasztási urnákhoz. Most Tisza az úr, azért­­ nem szabad őt megharagítani, mert különben még a vallásszabadság, polgári házasság, s több efféle pogány dolgok kísérletét napirendre hozhatná egy­­egy benyújtott törvényjavaslat képében. — Most Ti­sza a Jupiter tonans, azért „flectamus genua“. Nekem a Sennyey párt se ingem se gallérom, közjogi elveink soha nem fognak egy ponton talál­kozni, — közigazgatási programmom homlokegye­nest ellenkezik a Sennyeyszák merev centralistikus programmjával; — de ez nem hátráltathat engem fiának kimondásában, hogy a sárosmegyei kath.­­ papság, mely nem csak szóval, de tettel is bebizo­­­­­nyitá Sennyeypárti meggyőződését, nagyobb hasznot tett a felekezeti érdeknek is, mint azok, kik S­e­n­­­­nyey nevével ajkaikon saját jelöltjük ellen, s a konfuzió-párt jelöltje mellett szavaztak, hogy ne is említsem: a politikai jellem dolgában mily hason­­líthatlanul magasan állnak amazok ezek fölött! Hedry Bódog. ” Kedélyes politikai regényírónk, Jókai Mór, 1867-ik évi május hó 8-án következőleg nyi­latkozott lapjában a szélső baloldalról: „Szélső baloldal ? Hát van nálunk szélső bal­oldal? Van egy kemény hazafiakból álló phalanx, mely eként hivatik, mivel túl rajta — csak az or­szágház fala van. De a falon kívül is laknak még! Mivel érdemlette ki, akár mint vádat, akár mint dicsőítést, ezen nevet ama párt? Azzal, hogy na­gyon erősen és nagy hévvel agitál törvényeink mel­lett ? Azt a balcentrum is teszi, csakhogy személyeket nem állít szembe. De hát ez az „extrém ?“ A törvények merész védelmezése ? Az extrém, a szélső bal, még hátra van: annak a jelszava :„semmi törvény, a­mi ne­künk kényelmetlen!“ És ennek a jelszónak vannak harczosai, és azok kiválasztották maguknak a tért — a malom alatt; s ha nem akarjuk, hogy harczaik eredményével meglepetésünkre ismerkedjünk meg; ugyan rajta kell lennünk, hogy elfoglaljuk azt a tért magunk.“ Az a „szélső baloldal“ most is „nagyon erő­sen és nagy hévvel agitál törvényeink mellett“; de hol van az a „balcentrum,“ mely ugyanazt tévé 1867-ben? Ott van Jókaiszal együtt azok közt, kik a „malom alatti tért“ mai napig sem foglalták el — nemcsak, sőt szidják a „szélső baloldalt,“ amiért oly ’nagyon erősen és nagy hévvel agitál törvénye­ink mellett.“ Kassa, julius 18. - Győztünk! Kassa város törvényhatóságának bizottsági, tag­jaivá egytől-egyig az ad hoc~egyesült bal- s jobbol­dali párt jelöltjei választattak meg, még­pedig az első negyedben: Timkó József 136, Répászky Mihály 121, Papp Sándor 113, Magócsy József 103, Régen Antal 97, Zemányi Rezső 94 és Bellágh Sámuel 93,­­ a II-ik negyedben pedig Répászky József 104 szavazattal. E győzelem jelentőségét emeli azon körülmény, hogy pártunk jelöltjei közül éppen ama politikai elvbarátunk nyerte el a legtöbb szavazatot, kinek kandidáczióját a kormánypártnak intéző kom­phaeusai a leghevesebben ellenezték. E győzelem egyúttal annak fényes bizonyítéka, hogy a választás szabad­ságának egyik legfőbb biztosítéka: a titkos sza­vazás. A titkos szavazás garantirázta szavazó­jegye­inknek a többséget ma, és megadta volna a közjogi ellenzék képviselőjelöltjének július 1-én is a vá­lasztási jegyzőkönyvet. Ha más nem, a mai nap eredménye a „Kassa és Vidéke“-t is meg­győzhette, hogy e lapok tisz­telt szerkesztője a július 1-jei bukás után is jogo­san írhatott pártunk erkölcsi győzelméről és csak a fenforgó viszonyoknak adott be kifejezést azon nyi­latkozattal, hogy városunk független választói­nak többsége nem a kormánypárt zászlója alatt van. Mai napon a kassai kormánypárt óriási vere­séget szenvedett,s'Indarcz­ában még csak~a~~tért ési­­tétfő kötelesség tudatára sem appellálhat vigasztalóul. Eltávolithatták­ volna magától e keserű poharat, ám magának, intézőinek róvhatja föl, hogy fenékig kel­lett azt kiürítenie. Önmagát, dirigens főembereit vádolhatja csu­pán, kik elbizakodottság, kicsinylés és féltett becs­vágyból utasították vissza azon baráti jobbot, me­lyet a közjogi ellenzék nyújtott feléjük. A­­ közjogi ellenzék a törvényhatósági bizottság tagjainak választását pártkérdéssé tenni nem akarta. Azon nézetben volt, hogy ez nem országos po­litikai, de városi lokális ügy, mely egy , a poli­tikai pártoknak ad hoc szövetkezése alapján össze­állítandó és minden párt jelesebb erőit magában foglaló szavazójegy kölcsönös elfogadásával nyerhetne a város érdekében legczélszerűbb megoldást. Ám a közjogi ellenzéknek ajánlata a kormány­pártnál csak rideg visszautasításra talált, melynek részint rejtett, részint param­et publice hirdetett in­doka az elbizakodottságon kívül, a kormánypárt in­téző választmányában fungáló némely urak által a közjogi ellenzék irányában mindenkor fitymáló, ki­­csinylő lenézésben, és azon egész animozitással vitt, ám — ha csak sértett hiúság, vagy fenyegetett becsvágy által nem — de különben mivel sem ok­­adatolt törekvésben találja nyitját, hogy Timkó Jó­zsef a törvényhatóság bizottságának tagja ne le­hessen. Azt hitték a jó urak, hogy a választási urná­nak tö­bbsé­ge titkos szavazás mellett is akkép ala­­kul, a­mint ők ~á~ kaszinó kis termében elhatározták. Azt hitték, hogy a közjogi ellenzék közlönyé­nek szerkesztője előtt a törvényhatósági bizottság illési termének elzárt korlátai csak az ő kegyes grá­­cziájokkal nyilhatnak föl, — a kegyes grácziát pe­dig először kiérdemelni kell oly móddal, hogy a lap a Jupiter tonansok szemeinek járásához kösse magatartását. Azt hitték — elég nekik kimondani a jelszót: „ez embert semmi áron nem — és Timkó József neve még nagyító üveggel sem leend fölfe­dezhető a szavazatlapokat rejtő szekrényben; elég a parolié, és a közjogi ellenzék egyik legtevékenyebb tagjának még neve is kipusztul a föld színéről. A mai nap eredményéből tanulhatnak, ha­­ akarnak, de félünk, hogy ez urak olyanok, mint a bourbonok: sem nem felednek, sem nem tanulnak. * * * A közjogi ellenzék tehát szövetkezett becsüle­tes paktum útján a városi ügy érdekében a jobbol­­dali ellenzékkel, közös értekezleten megállapíttatott a­ jelöltek névsora, kik mindannyian, kivétel nélkül meg­ is választattak, — négyen a mi pártunkból, hármair a jobboldali ellenzékből.­A­ második negyed­­benT­zépászky­­ J­ó­z­s­e­f ellen hasztalannak bizonyulván minden erőlködés, (maga a kormánypárt jelöltje is csak 47 szavazatot nyert, holott Juhászra, az orsz. képviselőválasztás alkalmával e választókerületből 139-en szavaztak) e negyed Répászky Józsefnek ha­gyatott fel. S mindkét párt becsületére legyen mondva: a paktum minden utógondolat nélkül nemcsak elfogadva, de végrehajtva is lett. Egyesültünk ad­ hoc — a bizottsági tagok választására; politikai tekintetben megyen továbbra is kiki, merre keblének istene vezérli. Ám reméljük, elvárjuk, hogy a megválasztot­tak a város ügyeinek elintézésében a közjót soha szem elöl nem tévesztendik, s az a­d h­o­c egyesü­lésnek becsületére válnak. ^ Justicius. Olvasóim szives elnézését kérem, a­miért Jus­­ticiusnak személyemmel is foglalkozó czikkét papír­kosárba nem dobtam. E választásról senki másként, mint Justicius, nem írhatott. Pártunk csekélységemet tűzte ki egyik jelöltül, s a kormánypárt vezérférfiai — mint tud­tunkra adatott — csekélységem kijelöltetése miatt utasították vissza tett ajánlatunkat, így csináltak személyes kérdést a közérdekből. Ám a kaszinó

Next