Abauj-Kassai Közlöny, 1875 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1875-07-22 / 29. szám
29. szám. Kassa, julius hó 22-én. IV. évfolyam, 1875. Szerkesztőség kiadóhivatal: Kovács utcza 21-ik sz. a. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk kitől jön. Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. Minden értesítés a szerkesztőséghez intézendő. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak. A lap megjelenik minden csütörtökön.sp0 ABAUJ-KASSAI LONY. Politikai és vegyes tartalmú hetilap. (HALADÁS.) Előfizetési feltételek: helyben házhoz hordva v. vidékre postán küldve. Egész évre . . . 6 frt — kr. Félévre j.....................8 „ — „ Negyedévre . . . 1 „ 50 „ Hirdetés *I*Js 5-hasábos petitsorért 5 kr. Bélyegdíj hirdetésenként 30 kr. Nyilttér 3-hasábos petitsorért 20 kr. Hirdetési és előfizetési díjak a szerkesztőséghez bérmentve intézendők. „Jobboldali ellenzék“ és kath. papság. .. A legközelebb lefolyt átalános képviselőválasztások tudvalevő eredménye nagy meglepetésben részesíti a „jobboldali ellenzék“-et. A múlt országgyűlési ülésszak végén, ha jól emlékszem, 42 tagot számlált isten párt. Az új választásoktól szaporodásukat remélték, s innen a régi numerusnak fele sem jött ki eddig győztesként az urnákból. S megvalljuk, hogy a Sennyey párt reményei jogosultak voltak. — Conservativ társadalmi programmjuk, báró Sennyey korrekt katholikus személye, s politikai hitvallásuk sarkpontja gyanánt szereplő 1867-iki közjogi alap sérthetlensége, egyenként s együttvéve alkalmasak arra, hogy a kilencztized részben konzervatív hajlamú kath. papság sympathiáit biztosítsák maguknak. A sympathiák nem hiányoztak. Elvben, theoriában majd minden kath. pap, — azon kevesek kivételével, kik a közjogi ellenzékhez tartoznak — Sennyeypárti. Azt pedig nem tagadhatja senki, hogy felvidékünk kath. népére senki nem bir oly befolyással, mint a kath. lelkészkedő papság. Ha tehát a Sennyeysták — ismerve a felvidéki kath. papság Sennyeypárti hangulatát, a felvidékben helyezték fő reményüket, s innen várták pártjuk szaporodását, ezen reményüknek nagyon jogosult alapja volt. Az eredmény, melyet az átalános választások előtüntetnek, meghiúsítá ezen reményüket. A felvidéki tót megyék egy-két kerület kivételével tizenhárom próbás kormánypár^kat adóztattak. Igazán megdöbbentő eredmény a „jobboldali ellenzék “-re nézve. S valjon miképen fejthető meg ezen eredmény? Tán a kath. papság ellenségévé jön a Sennyeypártnak ? Korántsem. Sennyey „exklusiv“ bölcsessége és államférfim tehetsége most is a kath. papság politikai kultuszának legkiválóbb tárgya. Vagy talán a Sennyey kultuszt paralizálja immár a mostani kabinet lelke: Tisza Kálmán személye iránt érzett ragaszkodás? No, ezt ugyan még Tisza föltétlen bámulói sem hinnék el nekünk ! Avagy végre tán emanczipálta magát a felvidék népe a papság befolyása alól? Feleljen erre Sáros megye, mely a megyei tisztikar minden erőfeszítése daczára, két kerületben egyhangúlag, két kerületben impozáns többséggel választott jobboldali ellenzékieket,~csak~azárt,~mert a kath. papság befolyásával a népre, nem versenyezhetett a megyei tisztviselők pressiója. De ha a kath. papság legnagyobbrészt Sennyeypárti, s ha másrészt Tisza személye iránt nem viseltetik valami nagy sympathiával, s ha végre e papság befolyása a felvidéki népre nem szűnt meg irányadó lenni, miből magyarázható a Sennyeypárt bukása a kormánypárti jelöltek ellenében? Abból, mert a kath. papság oroszlányrészét ezen választások alkalmával is, országszerte nem bel-meggyőződésök, de az érdekpolitika elve vezette a választási urnákhoz. Most Tisza az úr, azért nem szabad őt megharagítani, mert különben még a vallásszabadság, polgári házasság, s több efféle pogány dolgok kísérletét napirendre hozhatná egyegy benyújtott törvényjavaslat képében. — Most Tisza a Jupiter tonans, azért „flectamus genua“. Nekem a Sennyey párt se ingem se gallérom, közjogi elveink soha nem fognak egy ponton találkozni, — közigazgatási programmom homlokegyenest ellenkezik a Sennyeyszák merev centralistikus programmjával; — de ez nem hátráltathat engem fiának kimondásában, hogy a sárosmegyei kath. papság, mely nem csak szóval, de tettel is bebizonyitá Sennyeypárti meggyőződését, nagyobb hasznot tett a felekezeti érdeknek is, mint azok, kik Sennyey nevével ajkaikon saját jelöltjük ellen, s a konfuzió-párt jelöltje mellett szavaztak, hogy ne is említsem: a politikai jellem dolgában mily hasonlíthatlanul magasan állnak amazok ezek fölött! Hedry Bódog. ” Kedélyes politikai regényírónk, Jókai Mór, 1867-ik évi május hó 8-án következőleg nyilatkozott lapjában a szélső baloldalról: „Szélső baloldal ? Hát van nálunk szélső baloldal? Van egy kemény hazafiakból álló phalanx, mely eként hivatik, mivel túl rajta — csak az országház fala van. De a falon kívül is laknak még! Mivel érdemlette ki, akár mint vádat, akár mint dicsőítést, ezen nevet ama párt? Azzal, hogy nagyon erősen és nagy hévvel agitál törvényeink mellett ? Azt a balcentrum is teszi, csakhogy személyeket nem állít szembe. De hát ez az „extrém ?“ A törvények merész védelmezése ? Az extrém, a szélső bal, még hátra van: annak a jelszava :„semmi törvény, ami nekünk kényelmetlen!“ És ennek a jelszónak vannak harczosai, és azok kiválasztották maguknak a tért — a malom alatt; s ha nem akarjuk, hogy harczaik eredményével meglepetésünkre ismerkedjünk meg; ugyan rajta kell lennünk, hogy elfoglaljuk azt a tért magunk.“ Az a „szélső baloldal“ most is „nagyon erősen és nagy hévvel agitál törvényeink mellett“; de hol van az a „balcentrum,“ mely ugyanazt tévé 1867-ben? Ott van Jókaiszal együtt azok közt, kik a „malom alatti tért“ mai napig sem foglalták el — nemcsak, sőt szidják a „szélső baloldalt,“ amiért oly ’nagyon erősen és nagy hévvel agitál törvényeink mellett.“ Kassa, julius 18. - Győztünk! Kassa város törvényhatóságának bizottsági, tagjaivá egytől-egyig az ad hoc~egyesült bal- s jobboldali párt jelöltjei választattak meg, mégpedig az első negyedben: Timkó József 136, Répászky Mihály 121, Papp Sándor 113, Magócsy József 103, Régen Antal 97, Zemányi Rezső 94 és Bellágh Sámuel 93, a II-ik negyedben pedig Répászky József 104 szavazattal. E győzelem jelentőségét emeli azon körülmény, hogy pártunk jelöltjei közül éppen ama politikai elvbarátunk nyerte el a legtöbb szavazatot, kinek kandidáczióját a kormánypártnak intéző komphaeusai a leghevesebben ellenezték. E győzelem egyúttal annak fényes bizonyítéka, hogy a választás szabadságának egyik legfőbb biztosítéka: a titkos szavazás. A titkos szavazás garantirázta szavazójegyeinknek a többséget ma, és megadta volna a közjogi ellenzék képviselőjelöltjének július 1-én is a választási jegyzőkönyvet. Ha más nem, a mai nap eredménye a „Kassa és Vidéke“-t is meggyőzhette, hogy e lapok tisztelt szerkesztője a július 1-jei bukás után is jogosan írhatott pártunk erkölcsi győzelméről és csak a fenforgó viszonyoknak adott be kifejezést azon nyilatkozattal, hogy városunk független választóinak többsége nem a kormánypárt zászlója alatt van. Mai napon a kassai kormánypárt óriási vereséget szenvedett,s'Indarczában még csak~a~~tért ésitétfő kötelesség tudatára sem appellálhat vigasztalóul. Eltávolithatták volna magától e keserű poharat, ám magának, intézőinek róvhatja föl, hogy fenékig kellett azt kiürítenie. Önmagát, dirigens főembereit vádolhatja csupán, kik elbizakodottság, kicsinylés és féltett becsvágyból utasították vissza azon baráti jobbot, melyet a közjogi ellenzék nyújtott feléjük. A közjogi ellenzék a törvényhatósági bizottság tagjainak választását pártkérdéssé tenni nem akarta. Azon nézetben volt, hogy ez nem országos politikai, de városi lokális ügy, mely egy , a politikai pártoknak ad hoc szövetkezése alapján összeállítandó és minden párt jelesebb erőit magában foglaló szavazójegy kölcsönös elfogadásával nyerhetne a város érdekében legczélszerűbb megoldást. Ám a közjogi ellenzéknek ajánlata a kormánypártnál csak rideg visszautasításra talált, melynek részint rejtett, részint paramet publice hirdetett indoka az elbizakodottságon kívül, a kormánypárt intéző választmányában fungáló némely urak által a közjogi ellenzék irányában mindenkor fitymáló, kicsinylő lenézésben, és azon egész animozitással vitt, ám — ha csak sértett hiúság, vagy fenyegetett becsvágy által nem — de különben mivel sem okadatolt törekvésben találja nyitját, hogy Timkó József a törvényhatóság bizottságának tagja ne lehessen. Azt hitték a jó urak, hogy a választási urnának többsége titkos szavazás mellett is akkép alakul, amint ők ~á~ kaszinó kis termében elhatározták. Azt hitték, hogy a közjogi ellenzék közlönyének szerkesztője előtt a törvényhatósági bizottság illési termének elzárt korlátai csak az ő kegyes grácziájokkal nyilhatnak föl, — a kegyes grácziát pedig először kiérdemelni kell oly móddal, hogy a lap a Jupiter tonansok szemeinek járásához kösse magatartását. Azt hitték — elég nekik kimondani a jelszót: „ez embert semmi áron nem — és Timkó József neve még nagyító üveggel sem leend fölfedezhető a szavazatlapokat rejtő szekrényben; elég a parolié, és a közjogi ellenzék egyik legtevékenyebb tagjának még neve is kipusztul a föld színéről. A mai nap eredményéből tanulhatnak, ha akarnak, de félünk, hogy ez urak olyanok, mint a bourbonok: sem nem felednek, sem nem tanulnak. * * * A közjogi ellenzék tehát szövetkezett becsületes paktum útján a városi ügy érdekében a jobboldali ellenzékkel, közös értekezleten megállapíttatott a jelöltek névsora, kik mindannyian, kivétel nélkül meg is választattak, — négyen a mi pártunkból, hármair a jobboldali ellenzékből.A második negyedbenTzépászky József ellen hasztalannak bizonyulván minden erőlködés, (maga a kormánypárt jelöltje is csak 47 szavazatot nyert, holott Juhászra, az orsz. képviselőválasztás alkalmával e választókerületből 139-en szavaztak) e negyed Répászky Józsefnek hagyatott fel. S mindkét párt becsületére legyen mondva: a paktum minden utógondolat nélkül nemcsak elfogadva, de végrehajtva is lett. Egyesültünk ad hoc — a bizottsági tagok választására; politikai tekintetben megyen továbbra is kiki, merre keblének istene vezérli. Ám reméljük, elvárjuk, hogy a megválasztottak a város ügyeinek elintézésében a közjót soha szem elöl nem tévesztendik, s az ad hoc egyesülésnek becsületére válnak. ^ Justicius. Olvasóim szives elnézését kérem, amiért Justiciusnak személyemmel is foglalkozó czikkét papírkosárba nem dobtam. E választásról senki másként, mint Justicius, nem írhatott. Pártunk csekélységemet tűzte ki egyik jelöltül, s a kormánypárt vezérférfiai — mint tudtunkra adatott — csekélységem kijelöltetése miatt utasították vissza tett ajánlatunkat, így csináltak személyes kérdést a közérdekből. Ám a kaszinó