Abauj-Kassai Közlöny, 1876 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1876-01-06 / 1. szám

törvény eltörlése, — továbbá Komárom város közön­ségének a virilis intézmény módosítása iránti felter­jesztésének pártolása érdekében intézett átirata. Tár­gyaltatott a költségvetési előirányzat kiadási rovata bezárólag a XXV-ik czímig. Decz. 22. A tegnapi közgyűlés jegyzőkönyve hitelesíttetett. Folytatólag tárgyaltatott a költségve­tés. Az iskolai kiadások rovatánál Francsek József előlegesen is 5000 ftot töröltetni indítványoz, Hol­länder Lajos pedig a tandíjt 8 ftra kéri emeltetni. — Mindkét indítvány szótöbbséggel elejtetett. — A polgári iskolák rovatánál Répászky József indítvá­nyozza, hogy a polgári ír­ iskolák a jövő évi júniusban szüntessenek be s az előirányzatban ezen idő­n túl jelentkező költség töröltessék. Hosszas beható vita után a kérdés szavazásra bocsáttatván, a polgári is­kolák megszüntetése mellett szavaztak : Davidko István, Francsek József, Genzovits Alajos, Legányi Frigyes, Papp Sándor, Régen Antal, Répászky Jó­zsef, Rózsay Ferencz, összesen 8. Az indítvány el­len szavaztak: Fink Károly, Éder István, Velesz János, Szerényi Ede, Galgóczy Kálmán, Moskovits Jakab, Bázel Károly, Benczur Géza, Éder Ödön, Gloviczky Sándor, Hoffmann József, Holländer La­jos, Koch Lajos, Krusóczky József, Lang József, Müllner Frigyes, Münszter Ferencz, Répászky Mihály, Schifbeck Mátyás, Schvarcz Vincze, Szilcz István, Szikay Lipót, Timkó József, Tóth János, Várjon Gábor, Várkoly János, Zemányi Rezső, összesen 27. Decz. 23. A tegnapi közgyűlés jegyzőkönyve hitelesittetett. Folytatólag tárgyaltatott az iskolai költségvetés. Hosszas vitára adott alkalmat a pol­gári iskola igazgatója részére előirányzott 300 frt, melyet Papp Sándor töröltetni, Klekner Alajos 150 frtra szállíttatni kér. Szavazat többséggel az összeg meghagyatik. A többi czímek megszavaztatnak, csak­is a rajziskolánál tett indítványt Éder Ödön s kéri az intézetet a jövő iskolai évtől beszüntetni. In­dítványa elejtetett, fiü­l­ö­nfélék. — Lapunk mai számát megküld­jük valamennyi volt előfizetőnknek, azon kérelemmel, szíveskedjenek — akik még nem tették — előfizetéseiket megújítani, mert a jövő számmal csak a megrendelőknek fog szolgálni a kiadó hivatal. — Az 187­6. évi esküdt­széki lajstrom elkészíttetvén, szolgálatba osztattak nyilvános sorso­lás útján, és­pedig az első negyedbe: Jaschkó Aurél, Kruzslák József, Jakab Péter, Bidovszky György, Ilosvay Sándor, Saád Lajos, Bielek Aladár, Gregorovics Henrik, Ambrózy Károly kovács, Ben­czúr Géza, Strasser Gusztáv, Freidenfeld Antal, Ha­mar Ferencz, Kozák Lajos, Angyal Gábor, Eiben Ferencz, Wukovics Mihály, Kontulyi Imre, Mauritz Rezső, Berta Károly, Balázs Béla, Hlavács Jenő, Bezsilla Sámuel, Saárosy Kapeller Ferencz, Pausz Tivadar, Kukovszky Károly, Aranyossy László, Dun­kel Vilmos, Krotkovszky Ferencz, Fiedler Károly, Krusóczky József, Demeczky Pál, Janiter János, Megay Adolf, Bernovics Ágoston, Papp Ferencz.­­ A második negyedbe : Éder Gyula, Galgóczy Kálmán, Ágh Gábor, Hajdu Imre, Mercz Antal, Koós Arthur, Kain Dávid, Petróczy Gellért, Koch Lajos, Lintner József, Bászel Károly, Meskó Sándor, Székely János, Éder Ödön, Klimkovics Béla, Münster Gyula, Müllner Frigyes, Rothmann Jakab, ifj. Kunszt György, Legányi Sámuel, Mihalek Tamás, Szikay Lipót, Arditzer Keresztély, Molitorisz Dániel, Kru­­sinszky János, Biringer Gyula, Stadler Sándor, Glo­viczky Sándor, Szerencsy Ede, Genzovics Alajos, Kompóty János, Kuhlmann Nándor, Fekete István, Czitó Sámuel, Novelly Sándor, Záhr Rezső. A har­madik negyedbe: Gaskó Gyula, Szekerák Gyula, Papp Sándor, Markó Lajos, Répászky Mihály, Kaczvinszky Béla, Lang József, Lengyel Samu, Czei­­ninger Antal, Béres Béla, Ratkowsky János, Maurer Rezső, Tóth József, Palásthy Endre, Mocsáry József, Gerhard György, Polcz Nándor, Kruspán Samu, Diviaczky György, Bergstein Ignácz, Jermy Károly, id. Halykó Mihály, Fábián János, dr. Moskovics Ja­kab, Maurer Gusztáv, Sztudinka Gyula, Mariska Vilmos, Adriányi Béla, Tóth János szappanos, Horák Ede, Werner Rezső, Davidko István, Maurer Gyula, Ka­­kusz Samu, Jakubovics Lipót, Tutkó Károly. A negyedik negyedbe: Hruska Rezső, Fejes Ti­vadar, Magócsy József, Rózenberg Jakab, Régen An­tal, Spielmann Károly, Demk­ j Imre, Schirger Emil, dr. Majorossy Géza, Bogláry Antal, Münster Tiva­dar, dr. Csorba Gyula, Krieger Károly, Pocsátka Viktor, Szerényi Ede, Kontsér Mihály, Strausz Dá­vid, Bacsa István, Klimkovics Flóris, Weiss Ábra­hám, Schifbeck Mátyás, Demeter Titusz, Ladó Ká­roly, Kuchtay Gyula, Werfer Károly, Mathiász Já­nos, Bonchard Lajos, Zemányi Rezső, Horkai Imre, Koregtko Antal, Búlyi Dezső, Möszl Gusztáv, Tur­­nusz Béla, Major János, Boldizsár György, Vaskor József­. A Kassa városi virilis bizottsági tagok lajstroma következő eredmén­nyel állíttatott össze: az 1875. évi virilisek közül kimartak: Adler Jó­zsef meghalt, Bázel Károly, Gefring Károly, Ilosvay Sándor, Legányi Frigyes, Pocsátka Károly, Tschida Mihály, dr. Weitzenbreyer Frigyes, Molitorisz Dá­niel, Weitzenblum Ignácz. Ezek, .helyett felvétettek: Juhász Mihály, Aranyossy László, dr. Bergstein Ignácz, Widder Ignácz, Hammersberg Jenő, Bayer Leo, Zóna Lipót, Munkácsy József, Maléter Vilmos, Rélay Róbert. — A honvéd sátor­tábor ügye nem fenek­­lett meg. Cserhalmi honvédminiszteri tanácsos ked­den ismét megjelent körünkben s az itt-ott felmerült aggodalmakat nagyrészt eloszlatá. Az ügy közgyűlé­sünkben lapunk bezártakor tárgyaltatik, s valószínű, hogy a tanácsos úr végleges, mindkét részt megnyugtató határozattal fogja városunkat elhagyni. Iparosaink s a napszámosok tehát nem csekély kere­setnek néznek eléje. — Adakozások a helybeli népkonyha ja­vára. Egy ismeretlenül maradni kívánó vidéki hiva­talnok 4 frt. 95 krt küldött szerkesztőségünkhöz, hogy ez összeget belátásunk szerinti jótékony czélra fordítsuk, úgy ez adományt, mint a hozzánk már régebben egy részről 2 frt, másrészről 1 frt 30 kr beküldött s illetőleg begyűlt összeget a népkonyha részére ajánljuk fel. Ugyancsak e czélra lapunk ut­ján adakoztak: Lengyel Samu 2 frtot, Szirmay György 3 frtot. Főösszeg 13 frt 25 kr, melyet Saád Lajos főkapitány ur kezeihez fizettünk le. — Hymen. Timkó Iván, budapesti ki­rályi ítélő tábla fiatal tisztviselője, 1875. évi de­­czember 25-én váltott jegyet Eckerdt Gizella kisasszonynyal, Eckerdt József Abaujmegye Gagy­ bátori birtokos kedves leányával. — Ku­kovszky bátyánknak is kijutott az örömből, amen­­­nyiben derék iparos fia, Károly, e napokban vál­tott jegyet Neuber Eliz kisasszonnyal. — A kir. Kúria, mint legfőbb ítél­őszék, Bárkay Schäfffer F. vádlónak Mal­éter Vilmos vád­lott elleni bünperében, a kir. tábla azon határozatát, mely szerint a helybeli törvényszéknek vád alá he­lyező végzését megváltoztatta, helyben hagyá s így Maléter Vilmos ellen minden további törvényes el­járás beszüntetett. — Áta­lán­os a panasz, hogy színészeink, mintha csak készakarva válogatnák, a legselejtesebb dara­bokat veszik jutalomjátékokul. Dicséretes kivételt képez Veres úr, kinek szombaton leend jutalomjá­téka — oly darabbal, melynek sükeréért bátran elvállalhatja a felelősséget s elvállaljuk mi is. „A három Maupin“ lesz az, melyet, valamint a jutalmazandót, ki társulatunknak kétségkívül egyik legderekabb tagja, ajánljuk a közönség figyel­mébe. y/ Színház. — Szerdán, decz. 29.­­A kék szakáll ua. Operette 4 felvonásban, Írták Meilhac és Halevy, zenéjét szerzé Offenbach, ford. Latabár Endre. Prózai részét sokkal elevenebben láttuk — különösen a régi időkben, ám a zenei rész alig hagyott kívánni valót, — a kiállítás és öltözékek pedig becsületükre válnának elsőrangú színpadoknak is, s bát­ran mondhatjuk, hogy e nemben Lászyval nem versenyezhet egy vidéki színigazgató sem. A ház elég szépen megtelt. — Csütörtökön, decz. 30. Lászy Vilmos igazga­tói jutalmául „Magyar fiuk Bécsben“. Eredeti víg­játék 3 felvonásban, dalokkal, irta Csepreghy Ferencz, zené­jét szerzé Langer Viktor. Szép számú közönség s ezt megér­demelte az igazgató ; csinos koszorú, — azt megérdemelte a színész; de hajh, a darab — az nem érdemelte meg, hogy színre hozassák s különösen, hogy jutalomjátékul, még különösebben, hogy Lászy által vétessék elő. — Pénteken, decz. 31. „A rokkant huszár“. Népszínmű dalokkal, 2 szakaszban. Magyar színre alkalmazta Szentpétery Zsigmond, zenéjét szerző Szerdahelyi. Az első és második szakasz között sorshúzás volt—s—egy-egy nyere­mény tárgy sorsoltatott ki a páholy, zártszék, számzotthely, földszin, katona, gyermek- és két nyeremény a karzat közön­ség között. A ház meglehetős üres volt s a jövedelem aligha fedező a nyeremény tárgyakért kiadott költségeket. — Szombaton, 1876. január 1. Üdvözlő allegoria, majd „G­­ritt­i, Magyarország nádora“. Eredeti dráma 5 felvonásban, irta Szigligeti, úgy a képlet, mint a dráma szépen sikerült. A képletek ,ez idei kiállításához nem is hasonlíthatók a lefolyt évtizedbeliek, Gritti pedig Tóth Antalunknak egyik legremekebb alakítása, melyet — alig his­szük — hogy Magyarországban ez idő szerint jobban ad­hasson valaki. Közönség szép számmal. Az 1876-ik év napjá­nak feltüntével a páholyokba csinos virágcsokrok s szanaszét üdvözlő jegyek hullottak. — Fogadja a derék, ügyek­vő igazgató ásjóravaló társulata viszont a közönség részéről — hisz nem tévedünk, hogy igaz érzelmet tolmácsolunk — a „boldog“ újévi kivá­­n­ato­t! Vasárn­ap, jan. 2. „Az ördög párnája“ itt először. 400 aran­nyal jutalmazott legújabb eredeti népszínmű dalokkal, három felvonásban, írta Tóth Kálmán. Tóth Kálmán nem tehet róla, hogy akadt ember, akinek Krammerhuberekre kihányni való aranyai voltak; Rákossy Jenőt sem vonhatja kérdőre senki fia: hova és mire vesztegeti aranyait; Lászyt meg éppen nem lehet kárhoztatni, hogy oly darabbal kedves­kedik, melynek minden (rész) élete aran­nyal van kiverve, így aztán a szintén ártatlan közönségnek 2­/4 óráig kell kín­lódni a „szeretem“ — „én is szeretem“; „Vetter ásít“ — „Vetter is ásít“; „engem a padkán megcsókolt“ — „engem is a padkán megcsókolt, stb. émelygős kálmánságokon. Alig his­szük, hogy találkozzék aranyért is némi ízléssel bíró ember, aki még egyszer vállalkozzék végig nézni ezt a hit­ványságot. Csak a csinos zenéért kár, mel­lyel e kedvelő szín­házi szerszámot végig paszomántolták. A ház zsúfolásig meg­telt s „kereste, akit lenyeljen“. — H­é­t­f­ő­n, jan. 3. „A­r­o­w­o­o­di árva“. Dráma 2 szakasz­ s 4 felvonásban, írta Birch-Pfeiffer Sarolta, ford. Szigligeti. Üres ház, jó előadás. — Kedden, jan. 4. „A házasitók“. Vígjáték másodszor. — „A Falusiak“ előadásáról következőleg emléke­zik meg a „Kassa és Vidéke“ színi referense: „Hétfőn „A falusiak“, Borbély Ilkák, a és Timkó József úr műkedvelők felléptével, minden tekintetben igen jól sike­rült előadás. A vígjáték maga, kedvencz­ darabja a közönség­nek, ezúttal sem tévesztő el hatását , különös érdeket kölcsön­zött pedig az előadásnak nagyon természetesen a műkedvelők közreműködése, kik közül Borbély Ilka kisasszony valóban élvezetes játékában már többször volt alkalmunk gyönyör­ködni ; Timkó József úr pedig sokkal ismertebb egyéniség városunkban, semhogy a közönség kíváncsiságát s érdekeltségét fel ne ébresztette volna. Épen e körülménynél fogva a kri­tika ily esotben tartozkodó szokott lenni; részünkről mindaz­­által nem állhatjuk meg, hogy úgy a közönség, mint saját nézetünket méltán kifejezzük. Mindkét műkedvelő teljes tet­széssel találkozott. Ilka k. a. játékáról nem akarjuk ismételni, amit már két ízben mondottunk ; hivatása a színi pályára félreismerhetlen s szép jövővel kecsegtetheti magát. Timkó úr pedig midőn az utolsó tapsra megjelent, elmondhatta magá­ról Augustussal: „Nemde jól játsztam szerepemet ?“ Mert valóban jól játszott, különben Óvári János uramat mintha csak az ő számára írta volna Szigeti; nem a színészt láttuk mi benne, hanem Timkót, aminőnek őt mindnyájan ismerjük. Neki nem volt szükséges játszani, amit mondott, teljes meggyőződéséből mondta, mert mondja, ismétli azt százszor és számtalanszor egy nagyobb színpadon, az élet színpadán is; amit tett, azt megteszi mindennap; amint járt, kelt a színpadon, olyannak tapasztaljuk őt az utczán s társaságban. Egyszóval: természetesen játszott s a természetesség mindig hat: alakja egy régi, kiveszni indult fajból vett, mely hova­tovább a ritkább jelenségek közé tartozik; magyarok, hazájokat őszintén, lángolón szerető magyarok, hála Istennek, még sokan vagyunk, de magyarok mindenben, mint János bátyám, ki a roszat is szereti, ha magyar, ilyen ma­gyarok ma már csak fehér hollók. Habár társadalmunk leg­nagyobb része ma már más hitben, más meggyőződésben él s a nemzeti szellemet a nyugoti műveltséggel assimililálni törekszik, a kegyelet a régi emlékek iránt ennek­ daczára szivünkben él kiolthatlanul. Innen van, hogy az ily alakok, bár nem korszellemünket tükrözik vissza s manap már ritka jelenségek, mégis fellelkesitenek s tiszteletünket kivívják. A műkedvelők mellett Lászynét kell kiemelnünk, ki oly jól ábrázold a valódi honleányt, a derék magyar nőt, hogy min­den megjelenésénél, minden szavánál szivünket kitágulni érez­tük. A közönség játéka által el volt ragadtatva. Szép alak volt Gerőfy s igen jól személyesítő a festészt. Gabányi ha igy halad, a közönség egyik kegyenczévé lesz. A többiek is kielégítettek. _________ Timkó József. Kassai piacz. (Hivatalos jegyzés.) Jan. 5. Egy 8 dekagrammos zsemlye 2 kr. Kilogrammok­­­b­a­n: a bajdócz kenyér : 16­14 kr. Rozs kenyér­: 12—10 kr. Marhahús : 44—40—36 kr. Borjúhús: —56— kr. Bárányhús: ---------. Sertéshús: 56------ krajczár. Szalonna: füstölt és nyers —84—68 kr. Patens gyertya : 72 kr. Öntött gyertya: 68 kr. Szappan : 50 kr. tojás : 1 db.------3 kr. Egy liter mák : 36—34 kr. Egy liter vaj : 92—90 kr. Egy kilogram zsír: 84------kr. ö­t­v­e­n liter. Liszt: —.—.-------literje —14— kr. Borsó: —.-----.— literje: 15— kr. Lencse: —.-----.— literje : —12 kr. Paszuly : —.—.------ literje : 10 kr. Aszúszilva:------.—.— literje: —8 kr. — Őrlött dara: — .------literje : 18— kr. Tatárka: —.-------.— literje : 12— kr. Burgonya: 1.30 1.10 Búza: —.—.— Kétszeres: — -----Rozs: —.—.— Sörnek való árpa: —.—.— Árpa: —. — Zab: —.----—. Kása: —.—.------. Kukoricza: —.—.-----­Spiritus 30 fokú liter á 100 Tralles °/<>: 27—26 kr. Idő: ke­mény, tegnaptól nagy szél. A rész idő miatt életvásár nem volt. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos: *

Next