Abauj-Kassai Közlöny, 1888 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1888-01-05 / 1. szám
<9% XVII. évfolyam 1888. Kiadóhivatal Malomutcza 24. sz. Szerkesztőség : Fő utcza 60-ik szám I. emelet. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. A lap megjelen : minden csütörtökön. Ki A Vire szóló igazolványa alapján ban, vagyis 50 literen felül i'.'.-' jogosítva van. K* , i a iségéből eszközölassa, Januar nov n M . nZött s így m I 790. — 1. szám. V B A U J -KASSAI V. P . 3 7 1 i 6 •• KÖZLÖNY Politikai, közgazdasági és vegyes tartalmú hetilap. Az „Abauj-Torna megyei tantestület“ Hvatalos közlönye. l Előfizetési feltét . /v, ... , helyben házhoz hord J .V, vidékre postán külj^é. _ ilmerülése óta Egész évre 6 frt—ki Félévre ••• 3 ,, —",v Negyedévre I • 50 ,V Hirdetési dij 4 hasábos petit sorért 6 kr. Bélyegdij hirdetésenként 30 kr. Kyilttér 4 hasábos petitsor 20 kr. ;y a bolgárok európai itetni. lllersulyozzák, "szág, sem x 1 ülőn dió j-v A, ../ er■A a A '1 >be hirdetési és előfizetési dijak a kiadóhivatalhoz bérmentve küldendők. '‘ ; di, ül n. é Az^ujévi kinyilatkoztatások. való-Tisza Kálmán miniszterelnök kan nagy diplomata. Ország-világ fontos kinyilatkoztatásokat várt a magyar kormány látható fejétől az újévi tisztelgés alkalmából. Az európai közönség kíváncsisága teljesen ki lett elégítve. Tisza Kálmán nem látja „a háború veszélyét előttünk levőnek“. El fogjuk kerülhetni a véres összeütközést — ez Tisza erős meggyőződése, „de azért az optimizmust terjeszteni hiba, mert ez megbénítja az ellentállási erőt, melyre nem lesz, de meglehet mégis, hogy lehet szükség.“ No, tisztelt uraim az ellenzéki padokon, ha ez nem tiszta és világos beszéd, melyet még az iskolás gyermek is megért, akkor semmi sem tiszta a világon. Tisza Kálmán mindent elmondott, amit tud és ha némelyek ebből azt következtetik, hogy nem tud semmit, akkor nem tudhatni, váljon a tudatlanság vádja, nem éppen azokra hárítandó, kik semmit sem tudván Tisza nemtudásából -azt olvassák ki,hogy mások többet tudnak. . Tisza világosan kijelentette, hogy vagy béke lesz, vagy háború, de ki az elsőt hiszi, optimista, aki a másiktól remeg, pessimista. Ez tiszta dolog, menjünk tovább! Ha volt némi homály, egy parányi blumi köd Tisza beszédjében, ez a monumentális kinyilatkoztatás azon része, mely a Tisza tera alatt elért „sok előhaladás“-ra vonatkozik. Nagy hálával tartoztunk volna a miniszterelnök úrnak, ha az állami tevékenység azon tereire utalt volna, melyeken ezen rendkívüli „előhaladás“ észlelhető. Mi — fájdalom — az elmúlt években nem észleltük ezen folytonos haladást és a miniszterelnök úr személyében, ismert nézeteiben nem látunk bizosítékot arra nézve, hogy a jövőben ly haladás be fog következni. A tizenhármas szám ominózus szám. Miiért lenne Tisza Kálmán úr kormányzatának tizenharmadik évében külömb reformer, mint az elmúlt évtudatban ? A szabadelvűség zászlaját lobogatni, szabadelvű prázisokat hangoztatni és" valóban szabadelvűnek" lenni "és különbözőMTőlog^ A miniszterelnök úr pártjának czége be van jegyezve, e pártnak szabadalma van a liberalizmusra, de azért csak a vab nem látja, hogy hazánk nyakig iszik a reakczióban és hogy a negyvennyolczadik év liberális institucziói visszafelé fejlesztetnek tizenkét év óta. Köszönettel vesszük egyébiránt tudomásul, hogy a miniszterelnök úr azon népszerűségre törekszik, mely akkor szereztetik meg, „ha valaki bebizonyította, hogy mindenre kész azért, hogy a közügynek és a hazának szolgáljon“. Ha a miniszterelnök úr a közügy, a haza szolgálatában mindenre kész, akkor bizonyára kész lesz egykor, bármennyire későn is, a hatalomról lemondani, ha belátja, hogy az ország ügyei a mostani rendkivli „eb * haladós“ mellett ,zátonyba 1“ "apj Adja a mindenható, hogy nem Szr Kálmán mielőbb belássa azt, t izs köz< hazában már igen sokan meg dák győződve, azt t. i. hogy lemondásával, visszalépésével a közügynek, a hazának sokkal nagyobb szolgálatot teend, mint aminőt azon bátor elhatározásával tett, hogy a bársonyszékeket ostrommal bevegye. Az ily módon újra népszerűvé lett Tisza Kálmánnak aztán őszinte szívvel kívánnék az év minden napján, adja Isten, hogy még sokáig élvezhesse a megérdemlett nyugodalmat! A nők mint a hazai ipar pártolói. Ce (pie femme vent, 1) ieu le vent. Mit a nő akar, azt az Isten is akarja. Oly eszme, mely mellett a nő nem elkesedik, elbukik, oly ügy, melyet a nők felkarolnak, boldogul és érvényre üt. így van ez mindenütt, igy leginkább hazánkban. 3 Nincs lelkesebb , minden szép és nemes ügyért lángoló, laza fiasalb no mint a magyar. Van-e ország, melyben jobban gondoskodnának a keresetképtelenekről az ügyefogyottakról, az özvegyekről és ír vákról, mint hazánkban ? 1. És ki az, ki kifog isa 11 az áldozatkészséggel s t az ügyefogyottakon, ki az özvegyek nyomorát enyhíti és az árvákról anyai szeretettel gondoskodik . Ki volna más , mint a magyar nő. A magyar államnak van egy árvája, kivel senki sem törődik, ki álolás, pártolás és gondozás nélkül nyomornak és ínségnek néz eléje. Ez árva gyermek a magyar ipar. Mi, kik ez árván segíteni, bajait orvosolni, Ínségét enyhíteni akarjuk. Hokodunk fűhez'falibz, kérünk, kövei > ifvHzn, vádoljuk isteni’ és a végzetet ei. Jutott e eszihikj« az, kitől egyedül jad-et gyökeres orvoslás, kitől várhataz;k az ipar megmentését? gonddoltunk-e , hra, kinek nemes szive, magasztos lelkülete a szépért és nemesért lángol, ki kifogyhatlan a részvétben és pazar a kegyességben? Gondoltunk-e a magyar nőre. A nő souverain a divat birodalmában és korlátlan hatalommal uralkodik az ízlés országában. Ha a nők akarnák, boldogulna iparunk és leküzdené a külföldi ipar versenyét. Ha a nők kiadnák a jelszót, mindenki sietne a hazai ipart pártolni és terményeit felkarolni. Amit a nő szépnek nyilvánít, azt szépnek elfogadjuk mi férfiak is. Ha a nők a hazai ipartermények mellett nyilatkoznának, rögtön megváltoznék a férfiak ízlése is és ki lenne irtva a most uralkodó mánia, mely csak a külföldiért lelkesedik és a hazait megveti. Azért forduljunk a nőkhöz és ajánljuk pártfogásukba szegény árva iparunkat. A nők találékonyak oly eszközök kikutatásában, melyek a czél elérését biztosítják és szívós kitartással küzdenek oly ügy mellett, mely részvételüket bírja. Alakítsanak a magyar nők iparpártoló, ipart védő egyleteket! legyenek ők a hazai ipar szent ügyének apostolai ! Ki tudna a nőknek ellentállani ? Ki tudna oly ügy iránt hideg közönnyel viseltetni, melyek a nők magukénak vallanak. Forduljunk a nőkhöz, mié/ mit a nő akar, azt az Isten akarja. Deil. Jer' TARCZA. Vihar előtt. Valami van a levegőben, Mitől a világ úgy remeg, Mint a madár, midőn kitörni készül a dúló förgeteg. Sötét felhő vonul keresztül A puszta, néma föld felett; S az emberek szorongva nézik E nagy, sötétlő felleget. A nemzetek rettegve várják A napnak fénylő sugarát. — De hasztalan, mert mit se’ látnak A lomha, sürü ködön át .. . Mi sem látjuk e bús homályban, Mi készül titkon ellenünk; De viharzó, rémes napoknak közelét sejti kebelünk. Most még csönd van, mint a ligetben, Ha benne mindent hó takar; De érezzük Fölváltja dúló zivatar e némaságot Qh, nemzetem ! te bús magyar nép ! Élesítsd tehát fegyvered, Hogy megállhass, ha majd a föld ség Fel fog támadni ellened! Thuróczy Endre. 't, M P. is az iparkihágás .jzlott szeszeladást Erkölcstelen hirdetteel?^ ,■ íYTd'jkf dien '•intron;sk, és lvcL*cpján tör■ , a királyír ; gy a fonelintézte ; i budget-t Tárgyáli n annyi Jsdáztásokat, a »tűzni. Ez esetben a mezei munalkotmányos f f Az ellenzék yj lábra, a van an niceano á _m kijelenti, jen nem Rőttel annak pisszek'^ Nincs iz a budapesti vagy bécsi U?, gyobb 1 űrlap, melynek minden egyes számábban ne pöffeiszkednének a legcsúnyább nemi betegségeket elősoroló hirdetések, melyekben Garai Antal és hozzá hasonló orvoskapaczitások orbi és urbi jelentik, hogy ezen meg amazon a csúnya bajon gózgyorsasággal segíteni képesek. Azon lapok tisztelt kiadói bizonyára nem gondolnak arra, hogy a napi lapoik gyakran tisztességes nők és ártatlan leánytgyák kezébe kerülnek. Meggondolták-e ezen urak, mily rossz erkölcsrontó befolyással van a gyerek hirdetések olvasása. J. N. Igaz, hogy a hirdetményi / szerkesztőnek semmi köze, de ' é-Ste, lap hirdetményi része nem ^^tihály, ef_ melyen minden szenyet és piszkéd tAapokban j rakni. ky' alánT* kisasszony A kiadó rendszerint üzlete/án tanítóképző intézetr előtt egyedül a haszon, a jövedves leányával. — Serédi 1 nézpontja mérvadó. A kollégium tanára, szintén A. sz:érhesztö ellenben a lap győzte özv. Irányi István>nek őre, ki bizonyára hivatva vonát. — Mayer Endre tizedet menyek közzététele ellen tilosi ev. collegiumban, wlyek az erkölcsiség ellen vedsasszonyt, Palcsó Ist tisztességes olvasóban visszatetsiárnak leányát . Azt mondhatná erre v.Jalvich István, non sunt turpia.kanonok, s A harmadik csók. Irta : Lehotay Gusztáv. 1848-ban vagyunk Zemplén vármegyében, Zemplénben, mely a Rákóczyak, Kazinczyak, Kossuthok és Szemerék bölcsőjét ringatta, és mely minden időben a szabad eszmék legbátrabb előharczosa volt. A vármegye élén két hatalmas alispán állott, Kazinczy András és Szőgyény Imre, a municzipális rendszernek mindketten erős védői, határozottan konservatív emberek, de nem pecsovicsok. Érezték, hogy a kor, tele van igényekkel, de a rohammal közeledő általános reformot még idő előttinek tartották, mindkettő Széchényinek ama mondatát követte : „Lassan menj, tovább érsz“. A megye közgyűlésein több ízben hangoztatták e mondatot és e miatt reájok és táblabiró társaikra applikáltatok az azon időbeli névtelen versfaragó e következő költeménye : Lassan menj tovább érsz, közmondások java, Ezt tartja a népszó, sőt a csiga maga, Nyomós két tekintély, Isten szava amaz, S hogy a csiga lassú, világszerte igaz. Lassan hát, csak lassan korunk reformjával, Nehogy megárthasson időnek folytával. De mit is akarnak a reformátorok ? Tervezni kiáltni, miért birja a torok, Maradjon a magyar csak régi magyarnak S kik ős apáinktól elütni akarnak, Mily szörnyű dolgokat forgatnak fejekbe : Az arany szabadság menne veszendőbe?! A fürtözött hajú és szakáll nevelő Ifjú szónok sereg nagy zajjal áll elő, Az újat dicséri, oli Constitutio ! Előtte csak olyan, mint a férges dió. „Adó“ a jelszava a paraszt porczio, Hát nincs úgyis elég csőd, excutio? Álmodta o ember, hogy nemes fizessen, , Úri erszény s adó, hogy összeférhessen ? Nem elég tehát a hadi subsidium ? S az insurreptio, milyen suicidium. Alig harmincz éve mennyi pénzt kiadánk S a franczia elől ha el nem szaladunk, Mennyi vidékünknek ott maradt a foga, Hát a nemesnek már pénzéhez sincs joga? Fizet a nemes is, igen, ha alkarja De mennyit és mikor? azt más ki ne szabja! Ám legyen, adózzon,kinek kedve tartja, Ami övé, akár a kútba dobhatja, De biz a máséval instálom alá sau Ne disponáljon úgy szeles francziásan, Két garasos adó, igaz csak két garas, De barátom a hol vetettél, ott arass. A telek sajátunk, őseink szerzettek A pórok úgy kapták, azért ők fizessék, S ki látta, hogy terhet szűz várak hordjanak Hidakon, utakon, hogy vámot adjanak ? Hová lesz a magyar szép vendégszeretet Ha nemos nemesen oly zsarolást tehet? Tán még oly szégyent is tegyünk a nemesen, Hogy heted határba nyálra se mehessen ? Vagy a szegényt az is éri valahára, Olllv, JKnJLMJiuiYHogy adót vetnek ki nyulászén reggeli 9 órakor ^ Adó, paraszt adó, boldogtalanos felvétele után elh Te nemes embertől mindent.Elboldogultnak hült texA És oh boldog Isten! s Bemn reggel 9 órakor a szék Tuhutum! halljad meg te is, A szent miseáldozat mellett ! Vitéz bajtársakkal a mit szem sirkertben az örök nyugt: Ősiség létráján ránk eresztettem Megszün ősi lenni, s elveszti a e. van a bártfai gymnasiumnt ! Ja, adós, azé lesz, ki érte többet áiunyt el Szmoluhovszky S Bele ül a zsidó, purger, sehonnai, önálló tanár és var Hová lesztek ősink buczkós vadonai ? A negyven éven át s Nemes atyámfia! mi lesz, majd belőled 'gyét, mely tény m Ha vagyonod majd úgy elcsípik előled ? oki legmélyebb ! Még csak sequestrum sem húz ki a hinárbera. Halála varaik Pompa, trakta, fúró — ,éljetek boldogul!, ki ismerték erőte Büszke volt a nemes eddig megyéjében piros pozsgás arc Mert nem kaparázott minden jött mént.ebbe? közeinek végnap Most már voksol akar holmi tintanyaló szinte tisztelet kis S ha van oklevele, — patikába való • • Mit ér a szabadság, ha mindenki bisztávot, házi ezredünkne Nem cívisnek való a vármegye zsirjiltal is kedvelt, derei*. Az volna még hátra, hogy biró is. .Inditő szerencsétlenség Ily iféle széknek elébe — ob megyeiyanis a délutáni 0?$ Szolgabiró helyett'legyen' birój szolga, szélhüdés suj> Ha azt tenné hazánk — nem volna jó doMtka beszélő^ ^ Kedves gyermekeink kihűlnének akkor y kezelő Mert mi igaz, igaz van bennük, kóczi QiA S úgy lealázni a nemes famíliát Fölébe rendelni purger policiát. Hátha korcsmában a nemes verekiM'"’' - A város házába drabbantok ve." -Vagy bálban, szinházban_ha :.Á M/ .--A Fáy Statisztakcziót majd fiban Syf ;ük beáll.alé. lalibank édes