Abauj-Kassai Közlöny, 1889 (18. évfolyam, 41-43. szám)
1889-10-10 / 41. szám
ny XVIII. évfolyam 1889. VII.C. 37 . 7882.41. szám. Kiadóhivatal Malomutcza 24. sz. Szerkesztőség : Fő-utcza 60-ik szám I. emelet. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. Leveleket csak bérmentesen fogadtatnak el. • • ABAUJ-KASSAI •• KÖZLÖNY. Politikai, közgazdasági és vegyes tartalmú hetilap. Az „Abauj -Tornamegyei tantestület“ hivatalos közlönye. Kassa, október hó 10-én. Előfizetési feltételek helyben házhoz hordva, v. vidékre postán küldve. Egész évre 6 írt—ki. Félévre ••• 3 „ — „ Negyedévre I „ 50 „ Hirdetési díj 4 hasábos petitsorért 6 kr. Bélyegdij hirdetésenként 30 kr. Nyilttér 4 hasábos petitsor 20 kr. A lap megjelent minden csütörtökön. Hirdetési és előfizetési dijak a kiadóhivatalhoz bérmentve küldendők. Kosarat kaptak. * Irányi Dániel pártunk feje kikosarazta a fúziósovár mérsékelt ellenzéket. Békesi választói előtt tartott nagy Szabású beszámoló beszédében nyíltan és világosan kijelenti a pártvezér, hogy pártunk visszautasít minden fúziót a mérsékelt ellenzékkel. És ez jól van így. Ideje volt már annak a sajnos fogalomzavarnak véget vetni, melyet bizonyos oldalról oly előszeretettel kultiváltak, és melynek czélja a választópolgárok megtévesztése volt. A tűz nem egyesül a vízzel.Apponyi Albert és Irányi Dániel nem járhatnak egy úton. A mérsékelt ellenzék és pártunk nem szövetkezhetnek, nem fuzionálhatnak. A két párt fúziója rászedése volna a választókerületeknek, országra szóló perfidia, politikai csalás. És kinek használna e fúzió? Pártunknak, mely — eltekintve egynéhány konfúzus főtől — az egyesülést sohasem kereste, bizonyára nem. A honvédelmi vitának a mérsékelt ellenzék részéről megkísérlett fraktifikácziója mutatja, hogy ezen párt ad hoc szövetségeseit is csak eszközöknek tekinti, melyeket ki- és felhasznál, amint ezt érdeke kívánja. Ami a honvédelmi vitában szép és nemes, határozott és hazafias volt, azt a függetlenségi párt számlájára kell b írni. Ami eredményt mutatott fel e , nagyszabású vita az, a mi érdemünk és ha a 14. §. bukott és a 25. §. módosult, ez a parlamentáris akción kívül azon komoly és lelkes tevékenységnek köszönhető, melyet pártunk a municipiumokban kifejtett. És ha mindezek daczára a magyar moderácioszok maguknak vindikálják az érdemet, maguknak a babért, ebből láthatja minden elfogulatlan, mi lenne a mérsékelt ellenzékkel való fúzió, a velük való szövetkezés eredménye. Pártunk ereje abban rejlik, hogy meg nem alkuszik, hogy nem paktál és híven ragaszkodik azon elvekhez, melyek győzelmétől várja hazánk felvirágzását és melyek a hon jövőbeli nagyságának biztosítékai. Biztos talajon nyugszik elveink sziklavára. tt Őrködjünk a felett, hogy sem az ellenség, sem az álbarátok csalfa serege ez alapot meg ne ingassa. Mi nem szorulunk senki támogatására, de nem is engedjük magunkat kizsákmányolni vagy kihasználni. Ha a mérsékelt ellenzéknek a bársonyszékekre fáj a foga, ám vegye be azokat rohammal, vagy csellel, mi nem érzünk hivatást arra, hogy a sült gesztenyét számára a tízből kikaparjuk. Mi nem a személyek ellen küzdünk. Harczunk az elvek harcza. A közösügyes Tisza ellen áp oly hévvel, oly erélylyel, oly kitartással kivalnuk, mint "íi elkísöül a 'kikzösügyes Apponyi ellen, ha majd erre kerül a sor. Köszönjük a mérsékelt ellenzék jó akaratát, de nem kérünk belőle. Az Apponyi párt bizalma nagyon megtisztelő reánk nézve, de nem kívánunk vele élni. Függetlenek vagyunk, függetlenek akarunk maradni — fel- és lefelé, jobbra és balra, minden tekintetben. Éljen Irányi Dániel! e/ Különfélék. — Ő felségének névünnepén a szemináriumi templomban ünnepi mise volt, melyet Szabad Ferencz nagyprépost fényes segédlettel czelebrált és melyen a polgári és katonai hatóságok valamint a tanintézetek igazgatói és tanárai megjelentek. A templomi zene a katonai zenekarból néhány taggal volt megerősítve. — Törvényszékünk derék elnöke — mint mondják — nyugdíjba óhajt menni. Őszintén sajnáljuk, hogy Kéler Józsefet, a kiváló jogászt, az ügybuzgó tisztviselőt nem tisztelhetjük többé azon a posczon, melyet oly híven és lelkiismeretesen töltött be hosszú éveken át; de még jobban sajnálnék, ha helyére kevésbé jeles férfit neveztetnék ki. Erre Szilágyi Dezső miniszter alatt nincsen kilátás. Szilágyi meg tudja válogatni embereit és mi szívből örvendenénk, ha Kassa közvéleményének jelöltje, Paksy József államügyész, a miniszter jelöltje volna. — Hymen. Dr. Mittermayer Frigyes, soproni törvényszéki jegyző szerdán délelőtt tartotta esküvőjét a Szt. Mihály kápolnában Schwarcz Béla honvédségbeli kezelő százados kedves leányával Schwarcz Janka kisasszonnyal. — Esküvő. Ma délelőtt 11 órakor vezeti oltárhoz az apáczák templomában Kvassay Jenő miniszteri osztályfőnök Barkóczy Margit baronesset. — Eljegyzés. Özv. Adler Simonné szép, kedves és müvelt leányát Adler Ágnes kisasszonyt eljegyezte Jaulusz Izidor földbirtokos. Kait>v@á.oó. áíj. 7*in»isi.er tivadar, gyakornok a kassai kir. törvényszéknél ugyanoda aljegyzőnek neveztetett ki. — Récsey Viktor volt püspöki könyvtáros elhagyta városunkat, és Tihanyba ment, hol az apáti könyvtár rendezésére hivatott meg és mint könyvtáros fog működni.— Lacsny Vincze egyházmegyebeli prépostrés Abauj-Torna megye volt nagyon tevékeny és közérdekét mindig védő bizottsági tagja, élete 52. évében Szepsiben elhunyt. Béke poraira ! — Jubileum. Kassa város tisztviselői kara szombaton ünnepelte meg szeretett és tisztelt hivataltársának Fink Károly városi tanácsosnak 40 éves szolgálati jubileumát. A tisztviselők a polgármesterrel az élén a Kassáról távollevők kivételével teljes számban jelentek meg aznap este fél 8 órakor a polgármesteri irodában, mely ez alkalommal díszes bankett-teremmé volt átalakítva. Az ünnepélyt szeretett főispánunk jelenléte emelte. Nemzeti zenekar hangjai mellett kedélyes hangulat tartotta össze a jelenlevőket, kik sikerült pohárköszöntőkben éltették a város szolgálatában megőszült derék, becsületes, pontos és kiválóan munkálkodó hivatalnokot. A jubilákat felköszöntötték a főispán, a polgármester és Timkó József városi tanácsos, a szavaikat követő tartós „Éljen“-ek a társaság hő kivonatait fejezték ki. Timkó József ezenkívül még a főispánra és polgármesterre is mondott toasztot. Az ünnepeltet ez alkalomból arczképének egy nagy és sikerült példányával lepték meg, ki is e kiváló megtiszteltetésért örömtől és meglepetéstől áthatott szavakban fejezte ki köszönetét. A társaság 11 óráig maradt együtt és a jubilálta, éltetve oszlott szét. A konyháról Sichertné asszony gondoskodott és az igazat megvallva, talán még soha sem tákolt oly ízletes, igazán magyar ételeket. A 25 éves jubileum, Sudy K. János, a községi elemi iskolák igazgatója október hó 20-án ünnepli szolgálatának 25. évfordulóját. A gépészeti iskolában vasárnap délután fél 4 órakor tudományos felolvasás lesz, melyhez az érdeklődők ez után is meghivatnak. — Bignio Lajos hangversenye*^Weber .und zongort.muvasz a óz. í..m u lu. d.-Se. C. v. —csütörtökön lesz a Schalkház szálló disztefrmében. A műsort hoztuk már és ezért ezúttal újból felhívjuk a közönség figyelésvezetes estére. — Az adási búcsú vasárnap tartatott meg. Az idő az utóbbi napokban nagyon kedvező volt s ezért a megyénkbeli és kassai hívők részint gyalog, részint vonaton átrándultak a közeli Abosra. A bucsusok — az oroszlánrész Sárosból — szép számmal vettek részt a folyó év ez utolsó búcsújában. — Kassa sz. kir. város közigazgatási bizottsága ma d. u. 4 órakor, a megyéé pedig jövő csütörtökön tartják havi üléseiket, csupán mét ez TARCZA. Klestinszky László. 1809—1889. Klestinszky László szeptember 30-án reggel 1/21 órakor a kassai alap. közkórházban agygyengeség folytán elköltözött az élők sorából. Majdnem két évi szenvedés után elaludt életének mécse, behunyta szemét, szíve megszűnt dobogni és ravatalra tették meghidegült testét. Nagy halott lehetett volna, a szerénység tette igénytelenné. Életében keveset beszélt, de sokat tett, és midőn a feledhetlen Jancsó karjain először vitte a színházba, ki hitte volna, hogy a gyermekre tett benyomás az ifjút, a férfit, az aggot oly tettre buzdította, melynek — ha más tekintetben nem — a kassai színészetre nézve mégis mai napig fenmaradó emléke van megörökítve. Ismertük, szerettük, tiszteltük, becsültük, Kassa gyermeke volt, érdemessé tette magát arra, hogy bár nyugszik már, róla néhány sort elmondjunk. Kliestinai Klestinszky László született Kassán 1809. évi junius 9-én, atyja: Kliestinai Klestinszky József, Abaujvármegye házi- és adó-főpénztárosa, több megye táblabirája, kassai polgár és birtokos; anyja: Soóky Tóth Zsuzsánna volt. Iskoláit Kassán végezte s előbb Kelcz István megyei első ,aljegyző (később 2-ik alispán) mellett jog,gyakornokoskodott, utóbb ,Sárosmegyében .Szinyey Merzse László első alispán (később az eperjesi váltótörvényszék elnöke) oldala mellett, mint tiszteletbeli esküdt működött. 1832. évi márczius 7-én Pesten ügyvédi oklevelet nyervén, az 1838-ki tisztujitásig a megyét mint tiszteletbeli alügyész szolgálta. Ez időtől 1842-ig ügyvédeskedett. Ekkor megejtetvén a tisztujitás, gróf Károlyi Lajos főispán által megyei aljegyzőnek s a magyar irodalom terén szerzett érdemeiért, gróf Dessewfy József ajánlata folytát, táblabirónak kineveztetvén, mint ilyen, a csőd és árvatörvényszék rendes jegyzője s a bünfenyitő-törvényszék ítélő bírája volt; mindkét hivatalának ritka szorgalommal, pontossággal és lelkiismeretességgel annyira megfelelt, hogy a megye rendei által több ízben tiszteletdijjal jutalmaztatott meg. 1848/9-iki évben megyei bizottmányi tagnak s a honvédelmi bizottmány jegyzőjének egyhangúlag megválasztatott. 1848-ban három hónapig nemcsak hogy a jegyzői terhes tollat egyedül vitte, de mint nemzetőr is hasznos szolgálatokat tett, a jegyzőkönyveket éjjel a főőrsön fogalmazta s ezenkívül mint a kassai magyar színház főigazgatója és bérlője, a játékrendről és a próbák rendes megtartásáról is maga gondoskodott.*) A német rendszer alatt újból az ügyvédi tollat vette kezébe, 1853-ban azonban az osztrák minisztérium által foganatosított ügyvédi kinevezéskor, az ügyvédeskedéstől eltiltatott s csak 1856-ban az Ő felségéhez magyar nyelven benyújtott kérvénye folytán nyert engedélyt az ügyvédség folytathatására a nélkül, hogy újabb vizsgát kellett volna tennie. 1860. év május hóban mint a „Széchenyi halom-egylet“ titkárát, Marx Vilmos akkori kassai rendőrigazgató (Polizeidi*) Hogy mennyire szerették tagjai, ennek jellemzéséül szolgáljanak egykorú följegyzések nyomán a következői sorok. A társulat tagjai látván, hogy a közönség október hóban gyéren kereste föl a színházat, egymás között megbeszélve fölkeresték derék igazgatójukat s egyhangúlag kinyilatkoztatták, hogy az ügynek ők is áldozni kívánnak s azon bizalom s szeretetnél fogva, melylyel iránta viseltetnek s viseltetni soha meg nem szűnnek, októberi fizetésükből csak a felét követelik s többet semmi esetre sem fogadnak el. Szerk. rektor), gonosz feladás következtében elzáratta s csak negyednapon szabadult meg s akkor is csak nagy nehezen. Ugyanez évben a gróf Széchenyi István arczképének leleplezési ünnepély, a Széchenyi requiem, a szűkölködő horvátok felsegélyezésére adott tánczvigalom, valamint az október 20-iki diploma alkalmából rögtönzött estély rendezésével, a kassai társalgási egylet által mint ismert erélyességű tag ő bízatott meg, s ő a császári policzia szeme-füle ellenére hazafiui kötelességének tartotta a közjóra hatni s teljes buzgalommal minden idejét annak szentelte. Az 1860. deczember 18-án megtartott megyei tisztujitáskor a jegyzőkönyv szavai szerint a „megyei hatóság terén 1848. előtt példás szorgalommal, pontossággal és lelkiismeretességgel tett szolgálatainak elismeréseül“ tisztb. tiszti főügyésznek kineveztetett s bizottmányi tagnak egyhangúlag megválasztatott. A rákövetkező évben a városi tisztujitáskor törvénykezési 4-ik tanácsnoknak s 1867-ben első tanácsnoknak, 1870. október 13-án pedig a bíróságok végleges szervezéséig, ellenjelölt nélkül állván, egyhangúlag városi főbírónak, törvényszéki elnöknek választatott, mely állását 1872-ik évi január 1-ig viselte. Ekkor a városi főbírói hivatal és törvényszékek megszüntettették, s ő ugyanez évi májusig mint árvaszéki elnök működött, amikor is mint városi főbíró nyugalomba helyeztetett. Zsenge korától fogva meleg előszeretettel s páratlan vonzalommal viseltetett a magyar irodalom s színészet iránt. Tizenöt éves korában irta első színművét „Kiss Károlyt“-t, 1826-től 1849-ig majd minden pesti politikai és szépirodalmi lap rendes levelezője volt, a „Honművész“ 1836-iki évfolyamában Kassáról színi kritikákat irt, 1860-ban pedig a „Kaschausperieser Rundschaftsblatt“ czimű lapot mint főmunkatárs magyarosította. Hogy 1850-től 1860-ig Kassán nyáron át magyar társulat játszhatott, az egyedül Klestinszky honfiúi erélyes közbenjárásának köszönhető. Csekély ősi vagyonát s minden keresetét a magyar színészetnek áldozta fel s hogy Kassán állandósítva van a színészet , az kiváló részben az ő érdeme. Ő volt az, ki 1848-ban Krönig német színigazgatótól a bérletet 300 pengő forintért megvásárolta. Irodalmi munkásságának egy része sajtó alá is került. A nyomtatásban megjelent művek a következők: „A rozgonyi csata“ hazai vitézi játék (1830). „Szigetvár ostroma“ hazai dráma (1833). Eredeti színjátékainak első kötete 1836-ban jelent meg a következő tartalommal: „A bosszuló kard“ szomorujáték, „Agnes“ vígjáték, „A titok“ érzékeny játék, „A koczkavetés“ vitézi nézőjáték, melyről annak idején a fővárosi sajtó igen elismerőleg nyilatkozott. További munkái: ,,A kassai magyar színészet 96 év alatt, 1781-től 1877-ig“ stb. (1878) ; „Zsedényi Ede“, Emlékkoszoru (1879); „A hála és öröm napja“ képrege 1881. Ez utóbbit a megboldogult trónörökös egybekelése alkalmából irta és ajánlotta a fenséges párnak, kinevezett művét kegyelmesen elfogadni méltóztatott s a legfelsőbb családi hitbizományi könyvtárban letéteményeztette. Élete utolsó napjait Kassán tölte el. Mig erői bírták napi látogatója volt a színháznak, melyben 1883. évi november 22-én ötven éves írói jubileumát is megünnepelte Csóka színtársulata. Hol egykoron fürgén mozgott, azon deszkákra fölemelték ekkor a 74 éves veteránt. Vedress Gyula megható szavakban emlékezett meg az agg múltjáról és egy babérkoszorúban jelezte az elismerést. A csukódó szemekből hullottak a cseppek, a közönség vele sírt. E bevezetés