Abauj-Kassai Közlöny, 1890 (19. évfolyam, 2-45. szám)

1890-04-10 / 15. szám

hazai lapokban megjelent, örökbecsű dalo­kat egy dalcsokorba egyesítve élvezhetni. Kapácsy Dezső valódi dalnok, azon keve­sek egyike, kik nem tárnak eléd csinált érzelmeket, nem zengnek képzelt fájdal­makról, álmodott gyönyörökről, költő, ki szive vérével írja verseit, dalnok ki a sziv. húrjait megrezgeti és dalainak bűbájos va­rázsával hódítja meg a rokon lelkeket. Ol­vasd e verseket, hazám népe és áldozz el is­! méréssel a kedves lantosnak. — A tiszai ágostai egyházkerület püs­pökválasztási mozgalma javában folyik. Farbaky József püspökjelölt mellett nyilat­kozik a következő körlevél, melyet a ke­rület számos egyházi és világi notabilitása az egyházakhoz intézett : Nemes Szentegyház ! Szeretett Testvéreink az Urban! Midőn az isteni gondviselés boldog em­lékezetű püspökünket, néhai Czékus Istvánt, a tiszai ág. ev. egyházkerület kormányától magához szólította, mély gyászba borultunk mindnyájan. Eltemettük, megkönnyeztük őt! Helye üresen áll; kérdés, ki lesz a legmél­tóbb ezt a helyet betölteni? Ki lesz a leg­erősebb az egyházkerület kormány nndját kezébe venni? Bizonyára az, aki legmunká­sabb, leghazafiasabb, legerélyesebb, a­kiben az egyházkerület egyházainak többsége fel­ismeri azon magas hivatás betöltésére al­kalmas kellékeket s a­ki a megboldogult püspök mélyen vallásos, tevékeny és haza­fias szelleméhez legközelebb áll ! Hála Istennek, ő a maga egyházát nem hagyja támasz nélkül s a kimúlt nagyok helyére újakat állít! Már eddigelé két érdemes szolgáját emlegetik az Urnák a saját híveik olyano­kul, kik a püspöki szék elfoglalására érde­mesek volnának; nemcsak emlegetik, ha­nem írásban ajánlják is őket s főleg Ze­­lenka Pál hegyaljai főesperes úr mellett nyilatkoznak hangzatos szavak özönével. Nem lévén eddig egyházi életünkben szokásban, hogy a püspök­választás érde­kében kerületi jelleget öltő értekezletek tartattak s a jelöltek érdemeit magasztaló nyomtatványok adattak volna ki, nekünk sem jutott eszünkbe e térre lépni s jelöl­tünket — ámbár minden feltűnő dicséret elhalmozása nélkül is — ajánlani; nem pedig azért, mivel nem akarjuk feltenni élénk autonóm egyházi élettel biró gyüle­kezeteinkről azt, hogy ők az egyházkerület ez idő szerint „legkimagaslóbb alakját“ nem ösmernék, a ki a megboldogult püspököt egyházlátogatási útjában csaknem folytono­san kisérte, s szeretetreméltó nyájas modo­rával, ihletett ajkából folyó kenetteljes sza­vaival — magyar-, német- és tót nyelven — mindenütt maradandó emléket hagyott hátra testvéreink szivében, aki mint jegyző 20 év óta, mint főjegyző 9 év óta szolgálja az egyházkerületet, mely idő alatt tudomá­nyos, jeles képzettségének, páratlan hitbuz­­góságának, ernyedetlen tevékenységének jeleit adta, a ki mint az életben lévő „Rendezet“ és „Utasítások“ szerkesztője az egyházi belélet és kormányzat teljes isme­retében van, kinek szerény, csendesen mun­káló jelleme s paktumot nem tűrő hazafisága még más egyházkerületek figyelmét is ki­hívta, kinek saját egyházában minden lé­pését dús siker, hozzá ragaszkodó híveinek forró szeretete kiséri ... azt hisszük, egy ilyen kimagasló alakot ismertetni szeretett testvéreink előtt fölösleges ! Nehogy azonban eddigi hallgatásunk beleegyezésnek tekintessék, mi egyszerűen kijelentjük, hogy nagytiszteletű Farbaky József egyházkerületi főjegyző urat, mint ma — meggyőződésünk szerint­­ az egyházkerület legérdemesebb és legkima­gaslóbb alakját óhajtjuk emelni az üresen álló püspöki székbe s hitrokoni bizalommal kérjük testvéreinket az Urban, hogy min­ket ezen, az egyházkerület javát munkáló törekvésünkben kegyesen támogatni s ve­lünk jelöltünk mellett szintén állást fog­lalni méltóztassanak. Isten áldása legyen egyházainkon és iskoláinkon ! Kelt az aláírók lakhelyén, 1890. év április havában, hitrokoni és hazafias üd­vözlettel­­ következnek az aláírások. — Nyilvános hálaköszönet, a kassai józ. nőegylet elnöksége hálaköszönetét fe­jezi ki Kontsér Mihály urnak és nejének a szegényeknek husvétvasárnapkor adako­zott borért, továbbá a helybeli csányi és kereskedelmi banki gőz- és márnalmi rész­vénytársulat tekintetes igazgatóságoknak a szegények­ és árvaházának ajándékozott lisztért. — Szepsii bál. Szepsiben márczius hó 16-án az izr. nőegylet javára rendezett táncz­­vigalom összes bevétele 163 frt 68 kr., összes kiadása 91 frt 97 kr. volt, maradié szerint tiszta bevétel 71 frt 71 kr. Ez alka­lommal felülfizettek : Frisch M. (Szepsi) 3 frtot: Groszmann D. (Kassa), dr. Widder J. (Kassa), Grosz S. (Fáj), Fried A. (Mak­­rancz), Soltész K. (Szepsi), Glatter M. (Kassa) 2—2 frtot. Fried M. (Csécs), Knöpfler V. (Kassa), Groszmann N­. (Méhész), Molnár L. (Kassa), Géczy Gy. (Szepsi), dr. Pollacsek (Szepsi), Marzsó P. (Szepsi), Herz mérnök (Szepsi), Schwarz (Kassa), Hahn (Kassa), Friedmann (Kassa), Wohlgemuth (Szepsi), Heimlich (Kéked), Glück (Rozgony) 1—1 irtot. Fogadják e nemes szivü adakozók, valamint Szepsi város elöljárósága a nagy terem díjtalan átengedésért, úgyszintén : Balla, Bydeskuthy, Frisch, Klein J., Klein Zs., dr. Pollacsek, Rozenfeld, Schidbaier, Blau, Waldmann és Wohlgemuthné asszo­nyok a pompás ingyenes vacsoráért a ren­dezőség hálás köszönetét. .if/— Az építőipari szaktanfolyamot, mely Kassán szándékoUatik létesittetni, az ipar­i kamara utolsó közgyűlésében a kamarai tit­kár kimerítően ismertette. Jelentést tett azon tárgyalásokról, melyek ezen ügyben a hely­beli állami középipartanoda tanári karával és az érdekelt szál, iparosok­­cal folytak. Ki­emeli, hogy minden ipari szakoktatás alap­ját a rajztanítás képezi, melyből önként a különböző szaktanfolyamok fejlődnek. Vá­rosunkban fájdalom kevés történt egy meg­felelő ipari rajztanoda létesítése érdekében és a tanoncz-iskolában nyújtott rajztanítás egyáltalában nem felel meg az egyes ipa­rok fokozott igényeinek. E hiányt okvetle­nül és mielőbb kell pótolni és ipari szak­­rajziskolát létesíteni, mely a fém- és faipar különböző ágainak hasznára fog váll­ni. A városunkban szép fejlődésnek induló építő­iparnak igényei azonban ki nem elégíthetők többé egy ilyen rajztanodával, hanem ezen ipar számára, melynek értelmes, szakkép­zett pallérokra és előmunkásokra van szük­sége, okvetlen építőipari továbbképző isko­lát kell szervezni. Előadó bemutatja aztán az építőipari továbbképző tanfolyamnak az itteni állami közép-ipartanoda tanári kara által kidolgozott és az érdekelt iparosok szaktanácskozmánya által föltétlenül helye­selt szervezeti tervét, melyet lapunk helyén közöljük. — Csiky László, színtársulatunk hőse és szerelmese a legközelebbi napokban lép fel a nemzeti színházban több szerepben. Csiky kassai tisztelői nagy örömmel vennék, ha kedvenczük fővárosi vendégszereplését siker koronázná. — Tiszai Dezső színigazgatónk a kö­vetkező uj tagokkal egészítette ki társula­tát : Kövessy Róza k. a. primadonna, Beczkóiné Paula asszony anyaszinésznő, Latabcínné Anna asszony komika és társalgási színésznő, Hevessi Gábor ur apa és jellemszinész, Kozma István ur tenorista és népszinmüénekes, Krémer­ Jenő ur buffo és komikus. Az uj tagokról legközelebbi számunkban. — Kimutatás a 10 kres egylet 1889. évi mű­ködéséről. A bevétel egy része gyüjtökön­yvecskék által gyüjtetett, részben pedig egyes adományokból folyt be, s pedig gyűjtöttek: Antal Emilné úrnő 6 frt, Bernovits Gusztávné úrnő 17.60, Borbély Ilona kisas­­­szony 9.60, Corzán Gizella kisasszony 12, Fiedler Károlyné úrnő 13.20, űemkö Imréné úrnő 29.80, Ger­­ster Gizella kisasszony 13.20, Goczigli nővérek 12, Hasel Károlyné úrna 7.80, Horváth Lajosné úrnő 7.20, Höffler Emma kisasszony­ 8.40, Iliszka Ágnes kisas­­­szony 12, özv. Konrády Mihályné úrnő 16.20, Ilegay Gusztávné úrnő 12, Melczer Georgia­­ és Malvin bá­rónők 43, gróf M­­ormaim Károlyné 2­7.20, Pákh Ká­rolyné úrnő 4.80, Rutter Henrin kisasszony 17, Kutka Ferenczné úrnő 16.20, Hegedűs Lajosné úrnő 4.80, Soukup Adolfné úrnő 10.80, Záhr Károlyné úrnő 24, özv. Zemányi Lázárné úrnő 12.20, Zana Lipót úr 8.4­0, a­mi összesen 346 frt 40 krt tesz ki. — Kegyes ado­mányok utján befolyt: Kassai Népbank 1889. 10 frt, Névtelen 50, özv. Schmied Kornélné vendéglőjében eszközölt gyűjtés eredménye 18, Hanzer Károly ur 15, A kassai építkezési társulat 15, Kassai Népbank 1890. 10, mélt. Melczer Georgine és Malvin bárónők 24, Kolacskovszky Elza kisasszony 12, Wandraschek Karola kisasszony 12, Várkoly Mari kisasszony 6, mélt. báró Schell Rezsőné 5, mélt. Darvas Imréné úrnő 5, Pokorny úrnő 5, dr. Ludvigh György úr 5, Maurer Adolf ur 5, gyűjtő perzselybe befolyt 56, összesen 253 frt. Pénzkészlet múlt évről 73.34. A 24 gyüjtőkönyv ered­ménye 346.40. Kamat 1.62. Összes bevétel 669 frt 36 kr. Kiadások : A szegénysorsu iskolás gyermekek f­elru­­háztatására vásároltatott. Fiuk részére lábbeli, felső öltöny, nadrág 348 frt. Leányok részére lábbeli, szoknya, zubbony, kendő 218.12, összes kiadás 566.12 Az összes bevételből 669.36, levonva az összes kiadást 566.12, marad pénzkészlet 103.24. Felruháztatott részben vagy egészen 102 iskolásfiú és 76 leány. Kiosztatott közi­­­ tűk 68 pár csizma, 37 felső, 34 nadrág, 62 pár czipő, 30 szoknya, 30 zubbony, 6 egész ruha, 20 kendő. Ezeken kívül az egylet czéljaira adtak dr. Csorba Gyul­ainé úrnő több darab fiu öltönyt, Putankó Mihály ur 20 darab fejre való kendőt. A zárszámadás megvizsgálásá­val megbízott egyleti tagok : özv. Zemányi Lázárné, Gaskó Gyula. Kassa, 1890. márczius 26-án. — Vasúti gyakornokok. Értesülésünk szerint a magyar északkeleti vasút, vonalain a forgalom örvendetes gyarapodása folytán ez évben a szokottnál nagyobb számban fognak állomást felvigyázó gyakornokok és kalauz-gyakornokok alkalmaztatni. Ezen ál­lásokra oly egyének pályázhatnak, akik magyar honpolgárok s a magyar nyelvet tökéletesen bírják, életkoruk 18-ik évét betöltötték, de 35 évnél nem idősebbek; a törvényszabta katonai szolgálatot kitöltöt­ték, vagy az alól felmentettek.; ép és egészséges testalkatnak; erkölcsi tekintet­ben feddhetlmi múlttal bírnak és a gym­­nasiumban, vagy reáliskolában legalább 4 osztályt sikeresen elvégeztek. Hasonló fel­tételek mellett pályázhatnak az elemi iskolai tanítóképző intézetet végzett ifjak is. Egyenlő képzettség mellett elsőbbségben részesülnek a közös hadseregnél, vagy a honvédségnél 12 évig tényleges szolgálat­ban állott altisztek. —­ Italmérési adójövedék a szeszes ita­lok és folyadékok nagyban való forgalmá­nak italmérési jövedéki szempontból való közelebbi meghatározása tárgyában a kö­vetkező körrendeletét intézte a pénzügymi­niszter valamennyi kir. pénzügyigazgatóság­hoz . Kérdés merült föl az iránt, hogy sze­szes italok és folyadékoknak 100 liternyi vagy azon fölüli mennyiségben egy és ugyan­azon egyén vagy ezég részére egyszerre való szállítása a nagyban való forgalom körén kívül esik-e akkor, ha a szállítmány különböző szeszes folyadékokból áll? E kérdésre az állami italmérési jövedékről szóló 1888. évi XXXV. t.-cz. határozatainak szellemében a következőket tartom szüksé­gesnek kijelenteni. Tekintettel arra, hogy a most idézett törvény 2. §-a a szeszes ita­lokat és folyadékokat a következő négy főosztályhoz sorozza, úgymint I. bor (bor­must), II. gyümölcsbor, HL sör, IV. bár­mely égetett szeszes folyadék, a nagyban való forgalom fogalmának megállapításához elégséges, ha a jelölt (I., II., III., IV.) fő­osztályokba tartozó szeszes italok és folya­dékok, habár az egyes fajokból kisebb mennyiségben, de az egyes főosztályba tar­tozók együtt 100, illetőleg sörnél 25 litert kiadva egy és ugyanazon egyén vagy ezég részére egyszerre szállíttatnak. A nagyban való forgalom fogalmán tehát nem terjed túl, ha csemege és közönséges borok együtt, avagy belföldi és külföldi, sörök együtt, vagy végül az égetett szeszes italok több faja, pl. közönséges és különleges pálinka, szesz, cognac és rum stb. együtt 100 litert, sörnél, 25 litert vagy ennél többet téve, habár külön kisebb mennyiségben egy és ugyanazon egyén részére egyszerre szállíttatnak. Ellenben nincs meg­engedve, hogy a törvény által fölállított különböző osztályokba sorozott italok és folyadékok a nagyban való forgalom czime alatt külön-külön kisebb mennyiségben 100 literre csoportosíttassanak ; jelesen, hogy pl. 50 liter bor, 10 liter sör és 40 liter égetett szeszes folyadék, bár együtt 100 litert tesz­nek is, a nagy forgalom neve alatt szálli­­tassék. Sőt nincsen megengedve az sem, hogy pl. 25 liter sör mellett, mely magában ugyan már a nagyban való forgalmat kép­viseli, különböző főosztályba tartozó más szeszes folyadékok 100 literen alul küldes­sék, jelesen, hogy 25 liter sör, 30 liter bor és 45 liter égetett szeszes folyadék együttes szállítása a nagyban való forgalom ezége alatt történjék , mert a 30 liter bor és a 45 liter égetett szeszes folyadék magában nem érvén el külön a nagy forgalom hatá­rát, eladása az 1888. évi XXXV. t.-cz ha­­tározmányai alá esik. Budapest, 1890. már­czius hó 16-án. 1832. sz. p. ü. m. — A felsőmagyarországi muzeum jelen­tése. (I.) Alapitó tagnak beiratkozott Müllner Frigyes polg. isk. rajztanár 25 írttal. Pár­toló tagnak beiratkozott 2 frttal 3 évre Heschl János kir. kath­. tanítóképző tanár, Tóth József polg. isk. tanár. A muzeum­­épitési alapra Ilanzer Károly aranymives 15 frtot adott. Tárgyakat adományoztak : Bernolák Karolin urhölgy Kassán, egy ezüst­ér­met 1879. évből 1. Ferencz József és Er­zsébet magy. kir. házaspár, házasságuk 25 éves jubileuma emlékére, egy drb. rézérmet 1816. évből V. Ferdinand magy. kir. idejé­ből, melyet apjának I. Ferencz osztrák csá­szárnak, Bécsben felállított szobra emlékére verető­t; egy rézérmet 1837-ből az egri bazilika-templom beszentelése emlékéül; egy rézérmet 1856. évből Bartakovics Béla egri érsek 10 éves jubileuma emlékéből; egy rézérmet 1846. évből, melyet Kassa és Eperjes városok verettek; egy rézém­et 1866. évből, melyet a magyar orvosok és természetvizsgálók verettek Rimaszombaton. Turnusz Ferencz m. k. államvasuti hivatal­nok, egy selymen nyomtatott német szinla­­pot 1812. évből. Zábráczky József egy régi vaskulcsot, melyet Restén a Szedecz nevű halmon találtak. Cavet Terézia két nagy olajfestményt I. Napoleon franczia császár és első neje Jozefin arczképei. Stadler Sán­dor kassai takarékpénztári igazgató egy kutyabőrön irt egyetemi oklevelet, mely gyógyszerésznek van kiállítva, nagy, függő pecséttel ellátva 1806. évből; egy bizonyít­ványt, mely egy gyógyszerészi alkalmazott­ról szól, 1802. évből van keltezve, mind­kettő Ilanff Ferencz részére van írva. Özv. Sztankovics Gézáné szül. br. Barkóczy Sa­rolta ő méltósága, férje hagyatékából 1 köt. „Magnum dictionarium“-ot“ 1709. év­­ből], 1 köt. „Historiae juris hungarici­a tempore s. Stephani primi regis“ 1807. év­ből, 1 köt. „Antonii Bonfini Rerum ungari­­carum decades quatuor cum dimidia“ 1606-ból, 1 köt. „Regni Hungarici Historia per Nicol. Istvánffia“ 1685-ből, 1 köt. „Ordo judicia­rius pro omnibus tribunalibus.“ 1785. évből; továbbá Virág Benedek következő munkáit: 1 köt. „Horatius poétikája“ 1801., 1 köt. „Poétai munkák“ 1799., Hunyadi László, tragédia“ 1817., „Poémák“ 1811., 2 köt. „Gyöngyösi István költeményeinek marad­ványai“ 1796., 1 köt. „Magyarország virá­gai szedte Baróti Szabó Dávid 1803.,“ 1 köt. „Dorottya, vagy a dámák diadalma a farsangon“ Csokonai Vitéz Mihályt­ól 1803. évből 1 köt. „Újhelyi Dajka Gábor versei“ kiadta Kazinczy Ferencz 1813., 1 köt. „Ber­zsenyi Dániel versei“ kiadta Helmeczy Mi­hály 1813., 2 köt. „1840. évi országgyűlé­sen alkotott törvényczikkelyek“, 1 köt. „A magyar törvények zsebkiadása“, 1. köt. „ 1840. évi országgyűlési törvényczikkek“ 1869. évből. Horák József aranymives 6 drb. régi kis ezüstpénzt és 3 régi kis réz és 2 régi sárgarézpénzt. Dick Ede 2 köt. „Briefe eines Arztes von dr. Ernest Platner 1770.,“ 1 köt. „Dr. Johann Philipp Burg­grave, Medicinische Fälle 1784.,“ 1 köt. „Dr. Gottlieb Richters Chirurgische Bib­liothek 1771.,“ 1 köt. „Der Gevatter Mathies“ philosophiai könyv 1779. évből. Egy muszka nabob csilijei. A mult században az orosz törvény úgy rendelkezett, hogy a mely városban a katonaság helyőrségi szolgálatot teljesített, abban fölváltva lakott is a békés lakosok házában. A katonatartás terhe főleg, a sze­gényebb lakosságot nyomta, mert a gazda­gabbak a rendőrséget lekenyerezvén, min­dig tudtak szabadulni. Ebben az időben történt meg Demidov­­val, egy orosz nábobbal a következő eset: Demidov valamiért megharagudott a rend­őrtisztre, a­ki vele ugyanegy negyedben hivatalnokoskodott és nem küldte el neki a szokásos ajándékot. A rendőrtiszt nem maradt adósa és hogy éreztesse vele ne­heztelését, egy szakasz katonát szállásolta­­tott­ hozzá. Demidov jó képet vágott a dologhoz és hogy bebizonyítsa, hogy nem haragszik, két nap múlva levelet írt­ a rendőrtisztnek, a­melyben igen előzékeny és kötelezően kérte, szerencséltesse másnap ebédre. A rendőrtiszt nem késett élni az al­kalommal. Demidov nagyon szívesen fogadta, kitünően megvendégelte és ebéd végéig holt részegre itatta kedves vendégét. Ilyen állapotban aztán olyan szobába vitette a rendőrtisztet, a­melyben csak egy nagy díván és nagy tükör volt. Itt levet­kőztették a vendéget, leborotválták a haját, egész testét bekenték mézzel, megforgatták a fosztott lúdtollban és hagyták aludni. Demidov másnap korán reggel talpon volt és bevárván vendége ébredését, a kulcs­lyukon gyönyörködött, hogyan dühöng, sir és jajgat, a szerencsétlen rendőrtiszt. Betel­vén a látván­nyal, kinyitotta az ajtót és durván ráförmedt: — Micsoda­ neked rendőrtiszt létedre az a kötelességed, hogy a közrendre vi­gyázz, és te mégis ilyen állapotban mersz beállítani hozzám ! Azt mondom, emberedre akadtál, megmutatom én neked, mi illik és mi nem ! Rögtön a kormányzóhoz küldelek, hogy érdem szerint elbánjon veled! A megrémült rendőrtiszt térdre esett, sírva könyörgött bocsánatért, és égre földre esküdözött, hogy soha többé nem zaklatja katonasággal. Demidov nem érte be a szóval, hanem azt kívánta, hogy adja írásban. A rendőrtiszt megírta a kötelezőt, mire Demidov megmosatta, felöltöztette emberét és búcsúzóul parókát és egy zacskó ara­nyat ajándékozott neki. * Egyszer valami előkelő személy fordult meg Moszkvában, a­kinek tiszteletére De­midov nagy ebédet adatott, a­melyre több száz vendéget hívott meg. Azonban az előkelő egyén közvetlenül az ebéd előtt adta tudtára, hogy a kormányzóhoz hivata­los lévén, nem jöhet el hozzá ebédre. Demidov dühös lett és hatalmas disznót vitetett az ebédlőbe, az előkelő egyén helyére ültette és az ebéd folyama alatt maga szolgálta ki. A disznó fényes és előtte szokatlan társaságban és helyen érez­vén magát, rettenetesen ordított, röfögött. Demidov azonban nem törődött vele, hanem eléje hordta a jobbnál jobb eledeleket, alá­zatosan hajlongott előtte és váltig kínál­­gatta : — Tessék, tessék kegyelmes uram, ne vesse meg a szegény ember főztjét; örökké hálás szolgája leszek, hogy ennyire kitünte­tett.* Voltak Demidovnak olyan csinjei is, a­melyek már-már a torkára forrtak. Panin gróf jóakarattal viseltetvén Sza­­bakin akkori moszkvai alkormányzó iránt, azt ajánlotta II. Katalinnak, hogy egy megürült helyre Szabakint, nevezze ki sze­nátornak. Demidov rossz lábon állván Sza­­bakinnal, minden követ megmozdított, hogy a kinevezést megakadályozza ; azonban Paniin akarata győzött s Szabakin szenátor lett. Ekkor Demidov, hogy megtorolja a vallott kudarczot és Panint boszantsa, táb­lát üttetett, háza kapujára, a melyen két alak volt; az egyik, kopott parókában és ócska ruhában, föltűnően hasonlított Paninra, a másik pedig Szabakinra. A kép alatt ökölnyi betűkkel ily fölirás diszlett : „Sza­bakin parókakészitő visszatérvén Páriából, a nagyérdemű közönségnek ajánlja szolgá­latait. Lakása Panonin urnál tudható meg.“ A „no“ szótagot úgy elborította a sár, hogy csak figyelmes szemlélés után lehetett ki­­betűzni. Demidov csinjét természetesen besúgták a czárnénak, a­ki példás büntetést kivánt szabatni a rakonczátlankodóra, de Panin kérésére ezúttal nem lett semmi baja. Ekkor Demidov a boszantás más ne­méhez fordult és Szabakint és Panint gya­­lázó gúnyverseket terjesztett az udvarnál. Ezt már megsokalta a c­árné ; megparan­csolta : szedjék össe a csúfolódó verseket és vigyék a moszkvai kormányzónak azzal a meghagyással, hogy Demidov jelenlété­ben hóhérral égettesse el. Mikor Demidov a c­árné ilyetén hatá­rozatáról értesült, csupán azt kérte, tudassa vele jó előre, hogy mikor és hol fog az elégetés történni. A kijelölt napon kibérelte az összes lakásokat, melyeknek ablaka az égetés színhelyére nyillott, a lakásokban pompás

Next