Abauj-Kassai Közlöny, 1908. február (37. évfolyam, 26-50. szám)
1908-02-01 / 26. szám
oldal dalmi és kereseti osztályokat, amelyek között a tehermegosztásnak történnie kell, nem a kölcsönös támogatás és megértés gondolata, hanem osztályérdekből fakadó szűkkeblűség vezeti, mert akkor az ezen szűkkeblűség által felidézett harcban az adórendszer reformja az egyes osztályok existentiája, sőt az állam fennmaradásának létérdekei felett határoz. Mi bízunk a magyar társadalom józanságában és reméljük, hogy ez a társadalom félre fog tenni minden osztályérdekből fakadó szűkkeblűséget és egy szívvel reál lép a kölcsönös megértés talajára, amelyen lerakja az ország jövőjének biztos alapjait. j Meg vagyunk győződve arról, hogy a magyar városok impozáns felvonulásának eredménye a kölcsönös megértés és a további assimilálódás biztosítása lesz. Végül javasolja, hogy a közgyűlés csatlakozzék a főváros által kezdeményezett mozgalomhoz, — amit a közgyűlés el is határozott s képviseletével e memorandum készítőjét: dr. Halmos Károlyt és dr. Sichermann Bernátot bízta meg. (Vége) / ABAUJ-KASSAI KÖZLÖNY 26 szán . ÚJDONSÁGOK. Jíancsházy felolvasása.. Kassa, január 31. Tegnap este a Schalkház szálló kis termében tartotta Dancsházy Gusztáv felsőkereskedelmi iskolai igazgató .A pénzintézetek, mint közgazdasági tényezők című felolvasását, mely alkalommal az érdeklődő hallgatóság zsúfolásig megtöltötte a termet Az érdekes és élvezetes felolvasást az alábbiakban ismertetjük. A nemzeti jólét akkor érhető el, ha munka és erőtőkék, párhuzamosan és tervszerűen használtatnak föl. A bankoktól — minthogy a jólét emelésére a legfontosabb tényező, a pénz, birtokukban van — jogosan követelhető, hogy a közgazdaság felvirágoztatására törekedjenek. Ez pedig megköveteli, hogy a pénzintézetek vezetői a legnagyobb mértékben körültekintők, előrelátók legyenek. Hogy a sok pénzintézet mellett nemzetgazdaságunk teste nem nyer tápot, hogy közgazdaságunk csecsemő, hogy kereskedelmünk gyenge, vézna, ennek oka nagyrészben az, hogy a pénzintézetek nem növekednek a közgazdasági viszonyokkal egyöntetűen, másrészt pedig sok pénzintézet vezetője felületes bíráló. A pénzintézetek aránytalan növekedésével együttjár a föld, a munka, az iparos és kereskedő megterheltsége. A teher az aktívákkal szemben óriási fölényt nyer s igy a megélhetésre alig marad valami. Hazánkban mezőgazdasággal foglalkozik 11 millió ember, kisiparral 9 millió. S mivel a kisiparon a nagyipar vág erőt és mindkettőt lenyűgözi a közös vámterület, a pénzviszonyok pangása és változása magával hozza a váltóhitel csökkenését is. Ily pangás volt 1907-ben, amikor a sok bankjegy mellett kevés pénzünk, volt, holott 1906 ban kevés bankjegy mellett több volt a pénz. Az a kérdés merül fel tehát hová lett a pénz ? A felelet erre az, hogy a pénz a budapesti pénzintézetek Molochjába került, mivel a pangás idején a sok pénzzel rendelkező fővárosi bankok minden összeköttetést megszüntettek a vidékkel. Az állam ugyan sietett betétekkel segíteni, de akkor is aránytalan előnyben részesítette a központi bankokat. A pénzintézetek száma hazánkban 1906-ban 3771 volt, 1907-ben Bpesten 21, vidéken 97 új bank alakult, melyek kis tőkével kezdték működésüket, de 20, sőt 70—80 százalék évi nyereséggel dolgozva, rövid idő alatt milliókra tettek szert, így tizenhárom budapesti bank 44 millióval emelte tőkéjét Jellemző, hogy a hazai pénzintézetek legnagyobb része kisemberek személyhitelére nem sokat ad, a váltóhitelt korlátozzák, a váltóleszámítolással meg éppen alig foglalkoznak, hanem a fősúlyt a kamatfizetésre helyezik, miáltal a pezsdülő gazdasági élet meg van kötve. Hogy azonban leleplezzék meggazdagodási vágyukat és céljukat, jótékony célra is juttatnak valami nevetségesen csekély összeget a nyereségből. Hazánkban a kereskedelem kétharmadát az osztrák-magyar bank vezeti. Természetesen, a mi rovásunkra elhanyagolja ipari és kereskedelmi érdekünket s e tekintetben többet gondol a Lajtán túlra, mert maga a bank az osztrák jegybankok 30 százalékát fedezi. A jegybankok fő üzete a leszámítolás, ebben a tekintetben is a nagy váltóknak áll rendelkezésére, mert hiszen a munka ezekkel ugyanaz, mint a kis váltókkal, de a jövedelem több. Az osztrák-magyar bank egész Európában egyedül foglalkozik jelzáloggal, de csak 100 millióig, amely horribilis összeg szintén magyar teher. Minden feltételünk megvan, hogy hitelünket megerősítsük. Pénzszűkében nem vagyunk, mert a pangás oka az, hogy a vidéki pénzintézetek izolált területek, míg a pestiek erőssége a megállapodással együtt haladó eljárás. Igaz, hogy jelzálogunk a jelszavak formáin túl nem mehet, mert ezt csak a kard döntheti el. De tömörüléssel, a haszon egy részének a közjólét céljaira fordításával, az intézeti szervezet reformálásával, a forgó tőke növelésével, a város és község terheinek jótékonysági intézetek felállítása által történendő csökkentésével a hitelt meg lehet szilárdítani és akkor lehet az önálló vámterületre gondolni. Ha hazánk más államok gazdasági viszonyaival lépést fog tartani, akkor a tudás és felvilágosodás fegyvereivel ki kell és ki fogjuk küzdeni a jövőt . Ezzel a felolvasás véget ért s a hallgatóság, amelynek igazán élvezetes és tanulságos felolvasásban volt része, lelkesen megtapsolta a felolvasót. — Új jogakadémiai magántanár. A vallás- és közoktatásügyi miniszter leiratban értesítette a kassai kir. jogakadémia igazgatóságát, hogy a történeti kollégiumoknak a kassai jogakadémián való ellátásával dr. Kardos Gyula premontrei főgimnáziumi tanárt bizta meg. Az uj jogakadémiai magántanár előadásait a jövő héten már megkezdi. — Felolvasás az elektromos sugarakról. Tegnap délután 6 órakor a főgimnázium terme zsúfolásig megtelt érdeklődő közönséggel. Égly Károly tartott érdekes előadást kísérletekkel és képekkel az elektromos sugarakról. Minthogy az érdekes előadásról sokan helyszűke miatt kiszorultak, kívánatos volna hogy az előadás megismételtessék. te — Társadalmi zsur. A Szalay Lászlóné ö méltósága vezetősége alatt rendezett társadalmi zsurok egyik legérdekesebbikének ígérkezik a vasárnapi V-ik zsur. Az érdeklődés iránta és dr. Varga Kálmán egy felvonásos darabja iránt oly nagy mérvű, hogy annak sikere semmi esetre sem fog az előző zsurok sikere mögött maradni. . ., A szakbizottságok megalakítása. A közgyűlés még a következő bizottságokat alakította meg ugyancsak három évre. Az állandó építkezési szakbizottság tagjai lettek : Benczúr Géza, Deil Jenő, Balogh János, Forgách István, dr. Halmos Károly, Hegedűs Lajos, Kardos Jenő, Kresz János, Kozák János, Oelschläger Lajos, Polinszky Emil, Répászky Mihály, Répászky Gyula, Rupp Viktor, dr. Szaubsrer Béla, Sztudinka Gyula, Schirger Gusztáv, Wirth József Kül tagjai : Éder Gyula, Jakab Árpád, Markó Gusztáv, Ruderschmidt Ferenc, Topscher Győző, Udránszky József. A törvényhatósági egészségügyi bizottságba megválasztottak : Dr. Blanár Béla, Éder Ödön, Korláth Ferenc, Kosztka József, Kresz János, dr. Maléter István, dr. Neuwirth Elek, Polinszky Emil, Rozman Andor, Stekker Károly biz. tagok. Pénztári vizsgálatot teljesítő bizottság. Rendes tagok Adriányi Béla és Polinszky Emil. Póttagok : Korláth Ferenc, Széman József. A távollevő állitáskötelesek kipuhatolása és a teljesen ismeretlenek iránti vizsgálatok eszközlésére hivatott bizottság (időtartam 1 év.) Elnök : Katonaügyi előadó. H. elnök : Id. Varga László. Tagok : Andrejkovics Sándor, Angyal Gábor, Csorna Miklós, Gaskó Gyula, Gritzmacher Géza, Halász Mihály, Hollecsek Pál, Homol István, Juhász Mór, Jungreisz Ignác, Illés István, dr. Klein József, Moór Béla, Révész Kálmán, Scharmann Simon, dr. Vandracsek Jenő. Az esküdtek alaplajstromának összeállítására az 1897. évi XXXIII. tc. 9. §. értelmében választandó két kiküldöttül a közgyűlés egyhangúlag megválasztotta dr. Blanár Béla és dr. Neuwirth Elek bizottsági tagokat, továbbá az 1897. évi XXXIII. tc. 18. §. és az annak végrehajtása tárgyában kiadott 1898. évi 330 J. J. M. E. sz. miniszeri rendelet értelmében a felszólalások elbírálására és az évi lajstromok összeállítására hivatott bizottságba bizalmi férfiakal megválasztotta a közgyűlés Angyal Gábor, Széman József, Polinszky Emil, Hegedűs Lajos, Bélay Róbert és Wirth József bizottsági tagokat. Erről a kassai kir. törvényszék elnöke, az érdekeltek közvetlenül és a tanács kivonaton értesítendő. — Glaspár-bankett. A dr. Gáspár Ferenc tiszteletére rendezendő társasvacsora szombaton, február 1-én este 8 órakor lesz a Schalkház-szálló Széchenyi-termében. Étkezés étlap szerint. Résztvehet Gáspár minden tisztelője. — Adomány a V. H. 0. Sz.-nek. A kassai jelzálogbank részvénytársaság igazgatósága az évi nyereség felosztásakor a köz és jótékony célra megállapított összegből 20 koronát adományozott a Vidéki Hírlapírók Országos Szövetsége kassai választmánya javára. Fogadja az igazgatóság ezúton is a választmány köszönetét, a Gerlóczy-est. A Jelzálogbank tisztviselői tegnap este Gerlóczy Béla vezérigazgató tiszteletére társasvacsorát rendeztek a Schalkházban, amelyen társadalmunk számos kitűnősége is részt vett. A banketten számos felköszöntő hangzott el. Az első felköszöntőt Zakar Ferenc cégvezető mondta Gerlóczyra, majd ugyancsak őt köszöntötték fel Siposs A. Gyula, dr. Stuhlmann Patrik és dr. Ékes Lajos. Gerlóczy Béla válaszában Szmrecsányi Lászlóra és az igazgatóság többi tagjaira ürítette poharát. — Négy alkalmi beszéd. Dr. Blanár Bélának négy alkalmi beszéde jelent meg egy csinos kis füzetben. A beszédek a következők : A kassai honvédszobor története, melyet a leleplezéskor mondott el, a kassai egyházmegye százéves jubileuma alkalmából mondott beszéd, megnyitó beszéd a Kazinczy-kör 1905. évi március 1- iki ünnepélyén és végül búcsúzó dr. Blázy Kálmántól. A négy hatásos szép beszéd társadalmunk legutóbbi két évi kimagasló mozgalmainak emlékeit örökíti s éppen azért bizonnyal kedvesen fogadják mindazok, akiket a szerző ez emlékfüzettel megtisztel. — Titokzatos revolverlövés. Tegnap e cím alatt megjelent közleményünk folytatásaként közöljük, hogy a Barinkó-féle vendéglőben történt lövés eszközlője Mos-