Abauj-Kassai Közlöny, 1908. július (37. évfolyam, 148-174. szám)
1908-07-01 / 148. szám
XXXVII. évfolyam. 1908.—148-ik az. Kassa, szerda julius 1. i Szerkesztőség és kiadóyr... ' KoaíMca 16. a Telefon 150. Semmit sem közlünk, ha jó nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok visszaküldésére nem vállakozunk. A lap megjelenik MINDENNAP. ABAUJ-KASSAI POLITIKAI NA^fLÄP: ' ““ Mjü t. sq m Főszerkesztő : Stekker Károly. — Kiadótulajdonos : A párt. tési Kulin Vidéku Égisz évre 14.— 20.— Félévre . . 7.— 10.—Aévre . . 3.50 5.— Egy hóra . , 2 kor. Egyes szám 4 fill. Hirdetési díj megállapodás szerint. Hirdetési és előfizetői díjak a kiadóhivatalt bérmentve küldenek. A kormány és 3z 'a Városok hason, június 30. A viszony kormány és a városok között egész napjainkig olyan volt, hogy a városok a hatalomnak csupán súlyát érezhették, de a jóakaró támogatást s nehéz állapotuknak elviselésében a könyíteni is kész segítő kezet sajnosan kellett nélkülözniük. Hiába panaszolták minduntalan, hogy elégtelen jövedelmeik mellett nem képesek azokat a kulturális feladatokat polgáraik súlyos megterhelése nélkül teljesíteni s e miatt némely város polgárai az egyéb állami adókon felül még 60 - 80 percent pótadó súlya alatt is görnyedeznek, úgy hogy akinek valamelyes birtoka, háza volt, igyekezett attól megszabadulni, mivel a jövedelemből alig maradt neki valami, sőt némely helyen még jó, hogy rá nem fizetett. És azt a terhes állapotot jórészt az idézte elő, hogy az állam a városok nyakába sózta az állami funkcióknak nem egy ellátását. A kormány csak rendelkezett s a városoknak kellett és kell még ma is az állami rendelkeéseket végrehajtatni s azok költségeit fizetni, amiért semmi kárpótlásban sem részesülnek. A városok polgármestereinek évenkint tartatni szokott kongresszusain e méltánytalan megterhelés miatt évek óta hangzanak a panaszok s egész a legutóbbi időkig minden meghallgattatás nélkül. A nemzeti kormány órája alatt azonban e téren is tapasztalható az örvendetes fordulat. A temérdek reform, elhanyagolt dolgok javítása, régi hiányok pótlása s jogos követelmények megvalósítása mellett ennek a kormánynak figyelmét az sem kerülte ki, hogy a városokkal szemben nagy méltánytalanság történik, midőn az állam a maga terheinek egy nagy részét a nyakukba zúdítja minden ellenszolgáltatás nélkül s míg a megyéknek milliókat juttat arra, hogy a közigazgatás ellátását végző tisztviselőiket fizetni tudják, addig a városoknak ugyanezen szolgálatért egy fillért sem bocsátott rendelkezésükre kárpótlásul. Ezen az égbekiáltó igazságtalanságon is segítni fog a nemzeti kormány. Meg van ígérve, hogy már a jövő évben a városok is részesülni fognak állami dotációban, hogy ezáltal terheiket könnyebben viselhessék el s az állami ügyek ellátásáért némileg kártalaníthassanak. Kulturális feladataik teljesítésében is segítségükre siet a mai kormány. Ezt célozzák az Apponyi legújabb törvényjavaslatai az ingyenes népoktatás s a kultúrpaloták emeléséről Ezt támogatják Kossuth Ferenc áldásos intézményei a felnőttek s főleg az ipar terén működők részére az ország minden városában felállított továbbképző tanfolyamok, melyek az ipar minden ágára kiterjedőleg hivatva vannak iparososztályunk intelligenciáját emelni. És legújabban ugyancsak a városok érdekeit van hivatva előmozdítani Wekerle Sándor miniszterelnök legújabb törvényjavaslata is, melyet a minap nyújtott be a képviselőházban, bár névleg csak három város kölcsönére vonatkozólag, de bizonyos, hogy ez a mérték a többi városra is kiterjed, mihelyest annak szüksége előáll. Ez a törvényjavaslat, amely Pozsony, Fiume és Zágráb városok által kibocsátandó kötvényeket óvadékképesekké teszi, valójában a városok rangemelését dokumentálja, amelyben bent foglaltatik a kormány nagy erkölcsi támogatása s anyagi gyámolítása, vagyis az eddig mellőzött ama jó állami politika, mely a városok erősítését célozza. És ez nagyon helyes politika, mert a magyar birodalom, hogy helyt állhasson és feladatainak teljesítésében sikert arathasson, okvetlenül szüksége van reá, hogy a polgári erő minél hatalmasabban érvényesülhessen. Abban a munkában, abban a nagy küzdelemben is, amely a magyar birodalmi eszméért egy másik birodalmi gondolattal szemben folyik, a polgári erőnek, öntudatnak, akaratnak, bátorságnak és függetlenségnek nevezetes szerepe és feladata van. Ennek a polgári erőnek pedig egyik legfőbb forrása a város, mert ki tagadhatná, hogy a polgári energia a város kulturális és gazdasági fejlettségével szorosan összefügg. A kormány s a törvényhozás tehát okosan szolgálja a magyar birodalmi politikát, midőn a magyar birodalom nevezetesebb városainak megadja annak a lehetőségét, hogy kultúrkövetelményeiknek megfelelhessenek. Az a törvényjavaslat tehát,a mely kimondja, hogy a megnevezett három város kötvénykölcsönt köthet, tulajdonképpen a városok erősítését jelenti. A városok ugyan ezentúl is a maguk szakására fognak kölcsönöket felvenni, valószínűleg elég terhes feltételek mellett s a Wekerle javaslata nem is jelent számukra közvetlen anyagi támogatást, de az, hogy vidéki városoknak egyáltalában megengedik, hogy az eddigi terhes bankkölcsönök helyett az ő nevükre szóló kötvénykölcsönt köthessenek s ezeket a kötvényeket a tőzsdén is jegyeztethessék, — a vidéki városok gazdasági erejének igen értékes erkölcsi elismerése, mert a vidéki városnak tekintélyt s nagyobb öntudatot biztosit s a vidéki városokat a bankok előszobáiból a pénzpiac fórumára segíti s ezzel gazdaságilag önállósítja. A törvényjavaslat megokolásából, mely „gazdaságilag fejlettebb” városokról szól, önként következik, hogy ez a rangemelés a megnevezett három városon kívül a többi „fejlettebb” várost, tehát azok között elsősorban Kassát is megilleti s ezzel élni is fogunk, mert hát bankadósságunk szépecskén van s az a bizonyos nagy kölcsön, melyet a csatornázás, vízvezeték s városrendezés igényelnek, önálló kötvénykölcsönnel ebonyolítva sokkal előnyösebb lehet, mint akár a legutóbb véghezvitt s egy előkelő befolyásnak köszönhető kedvező konvertálás volt. Erre a legújabb expediensre felhívjuk városunk vezető férfiainak figyelmét. Ha könnyíthetünk polgártársaink terhein, vétek volna azt elmulasztani. A mai közgyűlés főbb pontjai. Sa.««», június 30. Kassa törvényhatósági bizottsága ma d. u. tartja junius havi rendes közgyűlését, melynek napirendjén több érdekei és