Abauj-Kassai Közlöny, 1909. március (38. évfolyam, 49-73. szám)
1909-03-02 / 49. szám
2. oldal. % lit. ABAUJ-KASSAI KÖZLÖNY 49. szám. C80snak az legyen a dolga és gondja, hogy a ma nagy reklámmal keletkezett s holnap a többi egyesület semmittevő vagy éppen csak magáról életjeit adó sorsára jutó városszépitő egyesületnek szentelje, sőt e címen még egy napidijas fizetésével a várost terhelje ? No ezt józan ésszel megérteni nem, csak sajnálattal csodálni tudom. Csodálni annál inkább, hogy a város jogügyi, pénzügyi és gazdasági együttes tekintélyes bizottságában nem akadt egy bizottsági tag, ki ez ellen felszólalt volna, amennyiben a kérelmező tanácsos javaslata teljes lényegében elfogadtatott. A díszítésre megszavazott költség egyelőre csak kóstoló, majd a leszámolásnál — mint rendesen — a jóval nagyobb többlet is megtalálja a maga indokolását. De így kell a város választópolgárainak! Íme, ez az az új aera, melyet, a választásoknál a „Kassai Iparoskör“ választottjaival annyira hangoztatott s azzal annyira dicsekedett, hogy most már minden másként lesz a városnál. De hogy félre ne értessem, kijelentem, hogy városunkat én is széppé, a külső csinben is minél kedvesebbé és vonzóbbá kívánom és akarom is tenni és csak elismeréssel leszek az iránt, ha a város vezető faktorai a társadalom felbuzdítására jó példával fognak elől járni, de megjegyzem, hogy e szépséget is, ezen városi külső csínt is inkább a szabályos, rendezett utcákban, építkezésben, kényelmes közlekedési viszonyokban, megfelelő üdülőhelyekben s ami legfőbb, rendezett közegészségügyi viszonyokban kívánom inkább bírni és látni, mint egy-két ház erkélyének, ablakának, falának virággal való hervadó és múló feldíszítésében. Az előbbi nélkül, csak ez utóbbival feldíszített város úgy nézne ki, mint egy külsőleg felcicomázott félvilági hölgy, kinél a külső csak disz és belül pedig a legnagyobb piszkot takar. S elmondom azt is, hogy honnan, miért keletkezett ez a városokat virágdísszel felékesíteni iparkodó törekvés ? Onnan, hogy a mai modern városok, a la Budapest s kicsiben Kassa is, a helytelen, egészségtelen városi politika mellett, a telekspekulánsok előnyére, minden belső üres helyet csak beépíteni, kaszárnyákkal, háztömbökkel megrakni iparkodott, nem volt s nincs nyugta mai napig, mig egy belső üres telket kő-, téglafalakkal be nem rak s midőn igy mindenütt csak puszta házfalak merednek szeme elé s nem lát sehol közelben egy kis zöld oázist, tudja, hogy zsebére jól spekulált, de hogy szivét, szemeit is valamivel kiszúrja, megnyugtassa, azért kívánja, sürgeti, hogy a puszta falakat legalább egy kevés virággal, zöld levéllel feldíszítsék. Önönámítás ez, mellyel saját mulasztásait és bűnét takarni akarja. Mert amint a Sahara sivatagját nem ügiti fel egy-két zöld fűszál, úgy a mai esztelenül háztömbökkel meredő kőfalakkal beépített úgynevezett modern városokat, a falakra növesztett virágdísz sem fogja széppé tenni. Drezdának p. o. nincs arra szüksége díszes parkjai mellett. Avagy említsem-e azt, hogy mennyi mulasztás történt e tekintetben Kassán ? Felesleges, ki évek óta itt lakik, tudja, ismeri ezt a bűnös irányzatot úgy, hogy fáj az embernek a lelke, ha visszagondol arra, hogy céltudatos városrendezési politikával mily széppé, egészségessé, mondhatni páratlanná lehetett volna tenni Kassát. De amikor itt mindenki mással törődik és foglalkozik s csak azzal legkevésbbé, a mi kötelessége volna, mint nálunk is, a fő, a telekspekuláció s mellékes a város közrendi szépsége, közegészsége. A grassit, a Ferenc József-teret, a belső kerteket beépítettük már. Hangoztatják már az Erzsébet-térnek az uj városházával való beépítését. A rétről, az egyszerűségében is oly kedves és szép régi Széchényi-ligetről, ma már beszélni is kár. A vasútról szétáradó füst és egyéb sport zaj miatt, ma már nem csendes üdülő sétahely többé s ennek tetejébe jön már legközelebb a világhódító bajnokok s a városszépitőegyesület jókedvéből a mindenféle tinglitangli s ott építi fel állandó sátorát a várost minden adósságától megváltó hires Mozi is. Hová menjen ezután a kassai polgár üdülni s egy kis jó levegőt szívni ?! A sokat szidott és ócsárolt kassai közutivasut, mely a maga rozogaságban is nagy áldás volt a kassai közönségre, hogy legalább nyáron át kivitt a Csermelybe, szabad és tiszta természet ölébe, likvidál s csak emléke marad meg, hogy volt és nem lesz többé! Szépen haladunk! No de legalább lesz pipacs, ne felejts ! és rozmaring illat városszerte, lesz tehát mit élvezni. Hát mindez igen szép, hasznos és okos dolog, de ennek dacára mégis nagyon komolyan kérem a város intéző köreit, különösen pedig annak tisztviselőit, hogy legelsősorban s legfőképen arra fordítsák mindenekelőtt minden idejüket, törekvésüket, gondjukat, hogy városunkat gazdaggá, anyagilag rendezett várossá tegyék, majd a szépség, a külső csin megjön akkor magától is. Városunk az óriási terhek alatt roskadozik, közegészségi és közrendi viszonyaink sok javításra, pótlásra szorulnak; kereskedelmünk, iparunk pang; a város lakossága a nehéz megélhetési viszonyok alatt nyög, felüdülni nem tud; nem a külső disz, hanem a hires francia király j főtt kappanja után sóvárog. S végül még egyet, mindenáron s mindenképen forszírozni a külső díszt és a csínt, és észre nem venni a lépten nyomon szemünkbe ötlő piszkot, rondaságot; s észre nem venni a belső nyomort, a se jgítségért kiáltó szükséget, az égető se 1beket, s azokra legfeljebb a máris nagyon túlságosan igénybe vevő társadalmi jótékonysággal egy kis hegesztő flastromot rakni, ez sincs így jól, célszerűen ez sem mehet így tovább, ezt is haladéktalanul rendezni kell. Egészséges, helyes eszméket, elveket és célokat s azok szolgálatában lelkes munkásságot kérünk és várunk mindenekfölött tisztviselőinktől s polgári bizalmunk letéteményeseitől. ÚJDONSÁGOK Bársony István a Kazinczy-körben. Kassa, márc. 1. A kassai Kazinczy-kör szombaton este 6 órakor tartotta Vili felolvasó estélyét a Schalkház szálló nagytermében, melyet ez alkalommal az érdeklődő közönség zsúfolásig megtöltött annyira, hogy sokan nem is fértek be már a terembe. E nagy érdeklődésnek kétségkívül az szolgált alapul, hogy a kör ezen az estén vendégül látta Bársony Istvánt, a neves írót. Az estélyt dr. B. Nagy Olivér, a kör főtitkára nyitotta meg, bemutatva Bársony Istvánt s egyúttal bizonyos mértékig méltatta az irodalom terén szerzett érdemeit. Bársony István válaszában saját egyéniségét a természet rajongó szeretetében nyilatkoztatta meg, azután megkezdte első felolvasását »Árnyak az éjszakában« címen. Az »Árnyak az éjszakában« a természet éjszakai szemléletéből eredő csupa hangulat. Érezzük azt a homályos, szorongó érzést, melyet az éj nagy csöndje szül, az erdő susogó fái között, a bozótos szövedékek mélyén, ahová az ég éji vándora, a hold nem képes fehér sugarait leküldeni. Örök sötétség hona ez, mely álomra szólítja az embert, vagy akár álmodozásra, hol az életet csak a szív ütemes dobbanása jelzi. Odébb, holdfényes tisztás van, amelyre az erdő fái közül épp most lép ki óvatos léptekkel egy gyönyörű szarvas s aztán megriadva, hosszan elnyúló testtel, pompás ugrásokkal tűnik el a másik oldalt sűrűn boritó bokrok között, oly hosszúnak tetszik az éjszaka a virradatig, a rózsaujja hajnalig. S mikor mosolygó, bíboros arccal a hajnal megjelen s a virágok bóditó illata mámoritó keverékbe vegyül, önkéntelenül az a kérdés támad az emberben: vajjon látom-e még egyszer ezt a gyönyörű éjszakát ? Ezek a hangulatok, melyekbe itt-ott a bölcselkedés csilláma vegyült, teljesen uralták a hallgatóságot, amely őszinte tapsokban fejezte ki elismerését. Az estély második számában Étsy Emilia szavalta el Farkas Imre egy pár szép költeményét, frenetikus hatást gyakorolva s a közönség zajos tapsviharára még két ráadással szolgált. Majd Batek Zoltán és Jankó Miklós Grieg F-dúr szonátáját adták elő, kiváló élvezetben részesítve a közönséget. A felolvasó estély utolsó számaként Bársony István olvasta fel egy elbeszélését »Csikós romantika« címen, mely tárgyát a régi betyárvilágból vette, sikerülten rajzolva le azt a szeretetet, amely a betyárt lovával köti össze s amiért képes akár gyilkolni is. Az estélyre vonatkozólag, tanulságul a jövőre nézve meg kell jegyeznünk, hogy sok volt a jóból. Sok volt először a közönség. A rendőrségnek nem lett volna szabad oly óriási tömeget beengedni a terembe, hiszen ha valami szerencsétlenség adta volna elő magát, olyan katasztrófa lehetett volna, amelytől az Isten mentsen meg. Sok volt a műsor is. Először elmaradhatott volna a két beszédből mindaz, ami reklámszerű volt. A kassai közönség irodalmi tájékozottsága ezt teljesen feleslegessé tette. Hiba volt a klasszikus zeneszámnak mind a három részét előadni. Laikus publikum háromnegyed óráig klasszikus muzsikát nem igen szívesen hallgat meg. Nagy volt a rendetlenség is, amin csak úgy lehet segíteni, ha a kör ily alkalmakkor a nem tagoktól mérsékelt dijat szed. Ezeket a kör intézőinek szives figyelmébe ajánljuk. — Uj államtudor. A kolozsvári egyetemen szombaton avatták az államtudományok doktorává ifj. Deil Jenőt, a kassai kereskedelmi és iparkamara fogalmazóját. — A felsőbb leányiskola biztosa. A vallás- és közoktatásügyi miniszter az összes felsőbb leányiskolák miniszteri biztosává Révy Ferenc budapesti igazgatót nevezte ki. Alapszabály jóváhagyás. A belügyminister a kassai városszépitő egyesület alapszabályait láttamozta. — A városi Uránia színház. Ma délután a városházán értekezlet lesz a városszépitő egyesület által létesítendő mozgófénykép-szinház ügyében. Az üló-