Abauj-Kassai Közlöny, 1909. július (38. évfolyam, 146-172. szám)
1909-07-01 / 146. szám
2. oldal. ABAUJ-KASSA! KÖZLÖNY 146. szám. ünnepély volt, melyen a nagyszámú meghívott vendégek sorában ott láttuk Berczelly Jenő v. b. t. tanácsos táblai elnököt, a város képviseletében dr. Szantléleky Gyula h. polgármestert, a kamara képviseletében dr. Siposs Aladár kamarai titkárt, Lekly Gyula kir. tanácsos igazgatót, Janik Ferenc pénzügyigazgatósági titkárt, dr. Szentimrey Ákos megyei tiszti főorvost, több tanférfiut, az intézet elöljáróit Latzkovszky L. kir. tanácsos igazgatóval s családjaiknak az élén s társadalmunk igen sok tagját és nagyszámú hölgyközönséget úgy, hogy a bőripari tágas nagyterem, mely pálmákkal s girlandokkal igen ízlésesen volt kidiszitve, zsúfolásig megtelt. Az öt órára hirdetett ünnepély jóval fél hat után vette kezdetét a Hymnussal, melyet a növendékek énekkara énekelt, s melyet a közönség állva hallgatott végig. A Hymnus eléneklése után a csinosan díszített dobogón egy intézeti növendék egy csinos beszédben s ami talán még fontosabb: szépen, hévvel, értelmesen elmondott beszédben üdvözölte a megjelent közönséget. Az üdvözlő beszéd után a műsor többi számai következtek, melynek során ki kell emelnünk az intézeti férfikart, mely a családfőkből s művezetőkből állva precízül előadott férfikarokkal szórakoztatta a megjelenteket. Igen ügyes betanításban hallottuk Huber Károly „Szabadságdal“ című férfikarát, majd később egy népdalegyveleget s a műsor vége felé a „A Rajnán“ címü nehéz műdalt. A férfikar magasabb igényeket is kielégíthetően adta elő műsorszámait a közönség zajos tetszésnyilvánítása mellett. A darabok helyes felfogása s precíz betanítása Csia Albert családfő érdeme, aki elismerésre méltó fáradsággal tanította be a növendékek énekszámait is. Az intézeti növendékek egy részéből összeállított énekkar ugyanis három számot énekelt zajos tetszés mellett és pedig Endrődy „Visszavárlak“ című költeményét, melyet az ifjú Latzkovszky Aladár igen szépen zenésített meg, továbbá „Esik, esik“ és egy népdalegyveleget, melynek keretében egy növendék Fráter Loránd „Tele van a város akácfavirággal“ ismert dalát szólóban nagyon csinosan énekelte. A széphangu és bátor szólistát a közönség zajosan megtapsolta s közkívánatra dongókar kísérettel elénekelte még „A kanyargó Tisza partján“ kezdetű dalt. Az előadott énekszámok a karmester kiváló tudását és fáradságot nem sajnáló buzgalmát dicsérik. A karokat ugyanis a növendékek szabadon énekelték, aminek betanítása igen sok munkát igényelt. Megjegyezzük azonban, hogy a célnak s a növendékek értelmi nívójának inkább megfelelnek az egyszerű szép magyar népdalok, mint a nagyon is mesterkélt s a szívhez kevésbé szóló műdalok, melyek elismerjük, hogy a karmester ambícióját szép világításba helyezték, ez azonban kellő tért biztosít neki a férfikarnál. A műsor többi számát S. K. növendék szépen előadott szavalata képezte, aki Endrődy Sándor »Visszavárlak« című szép költeményét köztetszés mellett adta elő, továbbá Székely Ernő és Aczél Gyula intézeti alkalmazottak cello-duettje, melyet zongorán az ifjú Latzkovszky Aladár kisért. A szám elég csinos volt, csak a nagyobb összejátszás hiánya volt érezhető. A műsort a legszebben egészítette ki Haczegán János családfő gyönyörű tárogató szólója, melyet harmoniumon Latzkovszky Aladár művészi tudással kisért s a zajos tapsri ráadással is meg kellett toldaniok az évezetes számot. A műsor végén uatzkovszky Lajos, igazgató mondott beszédet, röviden ecsetelve az intézet neres és áldásos célját s megköszönve a vendégeknek megjelenését s végül átadta a szót az intézet szaktanárának, Fürst Sándor műszaki tanácsosnak, aki a növendékekhez igen épületes beszédet intézett s végül a segédekké képesített növendékeknek kiosztotta okleveleiket. Az élvezetes ünnepély, mely a növendékek céltudatos és áldásos kihalású vezetéséről fényes bizonyitékot nyújtott, a Szózattal ért véget. ÚJDONSÁGOK A Város ügyei odafent. Kassa, junius 30. A város közönsége által elfogadott kétrendbeli szabályrendelet hever hosszabb idő óta a Belügyminisztérium referenseinél, melyennek jóváhagyása nemcsak városi, de sok családra kiható létkérdési érdek is. Ezz a kettős körülmény tette szükségessé, hogy a város az illetékes referensekkel érintkezésbe lépjen s a nehezményezett pártok felett tárgyalást folytasson. E vérből töltött Éder Ödön polgármester és dr. Kriebel Edgár főjegyző több napot Budapesten. A lefolytatott tárgyalások eredményekép jelezhetjük, hogy a erdészeti szabályrendelet, amely a városi erdei hivatal személyzetének fizetését is szabályozza s melynek jóváhagyását érthetőleg várták, átment a különböző retortákon s csekélyebb módosíásokkal már tegnap le is érkezett a városhoz, úgy hogy a mai közgyűlés napirendjére pótlólag felvétetett s ha a közgyűlés a minisztérium által tett apróbb módositásokhoz hozzájárul, remélhető, hog a teljes jóváhagyás novemberig megtörtünk s igy november 1-én életbe is lép. Máskép áll azonban a szervezeti szabályrendelet, melyet a polgármester és főjegyző az illetékes referenssel négy óra hosszat tárgyaltak, miután az egyes ügyosztályok többrendbeli módosítást kívánnak, így az egyik ügyosztály referense az árvaszékre vonatkozólag abban taált skrupulust, hogy az elnöknek nincs helyettese, mert hát csak egy ülnök van tehát kettőt akart, miután nem volt az iránt tájékozva, hogy az árvaszéknek külső ülnökei is vannak. A rendőrségre vonatkozólag nincs semmi módosítás, de annál több nehézség merült fel a mérnöki és műszaki hivatal szervezeténél, így a többi között nagy gondot okozott a miniszteri referenseknek, hogyha a törvényhatósági mérnöki hivatal s a műszaki hivatal el lesznek egymástól teljesen különítve, ki lesz majd a törvényhatósági főmérnök helyettese akadályoztatása esetén ? Ezen s talán még egyéb szempontokból is a két hivatal szétválasztását odafent — úgy látszik — nem fogadták nagyon szívesen, de a tárgyalás során a polgármesternek és főjegyzőnek sikerült meggyőzni az aggodóskodókat a szétválasztás szükségéről. A szabályzat egészségügyi részénél szintén módosításokat kívánnak, miután a javaslat felterjesztése óta érvénybe lépett az 1908. XXXVIII. novelláris törvénycikk s így ennek értelmében kell módosítani a szervezet ide vonatkozó részét. A polgármester s főjegyző bírják a referens ígéretét, hogy a minisztérium a most már letárgyalt szervezetet mielőbb le fogja küldeni, hogy a közgyűlés a kívánt módosításokat megvitathassa, hogy azután — ha t. i. a közgyűlés elfogadja a módosításokat — a végleges jóváhagyás mielőbb megtörténhessék s az uj szervezet végre életbe léphessen.— A kath. Legényegylet házavató ünnepélye. A kassai kath. Legényegylet tegnap tartotta házavató ünnepélyét, mely vasárnap az ismerkedési estéllyel vette kezdetét és tegnap a házavató ünnepéllyel nyert befejezést. Reggeli 9 órakor a kassai és vidéki egyesületek misét hallgattak a székesegyházban s onnan a Legényegylet helyiségébe vonultak, ahol számos előkelőség, köztük gróf Majláth József, Fischer Colbrie Ágost megyéspüspökök, Bercelly Jenő kir. ítélőtáblai elnök, Szalay László főispán, Éder Ödön polgármester, Szentléleky Gyula h. polgármester, dr. Ékes Lajos városi tanácsos és még számosan jelentek meg. A díszközgyűlést Ráth Evermad egyesületi elnök nyitotta meg, aki után Aba János ünnepi prológust szavalta. Majd Blanár Béla dr. városi tisztifőügyész tartott nagyhatású beszédet, a legényegylet dísztermében elhelyezett egyleti férfiakat ábrázoló képekről, így meleg szavakban emlékezett meg Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszterről, Szterényi József államtitkárról, Fischer Colbrie Ágost megyéspüspökről, Balogh János egyesületi világi elnökről és Konrády katonai lelkészről, mint az egyesület megalapítójáról. Igen szép beszédet mondott gróf Majláth József a szociális viszonyokról s azoknak a jelenben való hatásairól. Végül a megyéspüspök beszentelte az uj helyiségeket és átadta azokat rendeltetésüknek. Délben 150 terítékű bankett volt a díszteremben este pedig sikerült táncmulatság rekesztette be az ünnepélyt. Kitüntetett életmentők. A hivatalos lap mai száma közli, hogy a király elrendelte, hogy Gönczy György kassai 9. honvéd gyalogezredbeli századosnak és Gedeon János ugyanezen ezredbeli hadnagynak, saját életük veszélyesztetésével egy-egy embernek a tűzhaláltól való megmentéséért a legfelső megelégedés kifejezése tudtul adassék, továbbá Gonda István csendőr címzetes őrsvezetőnek és Sarmaság Demeter csendőrnek, mindketten a m. kir. IV. számú csendőrkerület állományában, 5—5 ember életének saját életük veszélyeztetésével a tűzhaláltól való megmentéséért az ezüst érdemkeresztet adományozta. — Merénylet az Andrássy kávéház ellen. Az elmúlt éjjel egynegyed négy óra tájban belőttek az Andrássy kávéház egyik ablakán, ahol egy nagyobb társaság ült, szerencsére azonban senki sem sérült meg, mivel a belőtt löveg magasat az emberek fölött elrepült, csupán a nagy tükörablak lett bezúzva. Az okozott zajra a pincérek kifutottak a kávéházról és üldözőbe vettek egy a Fehérutcát a Kovács utcára menekülő egyént, de ez eltűnt előlük, de az ember menekülése gyanút keltett mások előtt is, akik a Fazekas-utcába látták őt futni, így a rendőrség ezen nyomon haladva eljutott a Fazekas-utca 13. sz. házba, amelynek kapuja nyitva állott és ott megállapította, hogy Rubin György asztalossegéd volt az, aki kevéssel előbb érkezett haza és sietve lefeküdt és alvást színlelt. Ő azt adta elő, hogy már este 1/2 11 órakor ért haza, holott lakásadói igazolták, hogy kevéssel a rendőrség odaérkezése előtt érkezett csak haza. A nyomban megejtett személy és házmotozás alkat-