Abauj-Kassai Közlöny, 1909. október (38. évfolyam, 223-249. szám)

1909-10-01 / 223. szám

XXXVIII. évfolyam. Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth Lajos utca 16. szám. Telefon 150 HIRDETÉSI DÍJ megállapodás­a szerint. =E RttBOC« IKI.KMK c­. 6i. 5 órakor. 1909. — 223. szám. Kassa, péntek, október 1. Abauj-Kassai Közlöny POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő : Főszerkesztő: StEKHY GYUK­A STEKXER I^ÁHOItY Előfizetési feltételek: Kassán Egész évre K 14.— Félévre K 7.— Negyedévre K 3.50 Egy hóra K 1.50 Vidéken Egész évre K 20.— Félévre K 10.— Negyedévre K 5.— Egy hóra K 2.— Egyes szám­ára 4 fillér. Szerkesztő : HEl^EON­Y FE^E^C Olvasóinkhoz. A politikai élet látóhatárán mindinkább nehéz, sötét felhők tornyosulnak. Súlyos, válságos időket élünk. Az ország vezető embereinek minden tudása sem elegendő arra, hogy a magyar nemzet jogainak érvényt szerezzenek Bécs mindent fölfaló és Magyar­­országot lenyűgözve tartó poli­tikájával szemben. Az osztrák császári hatalom súlya nehezedik a magyar alkot­mányos király vállaira s az igazság mérlegét nemcsak az osztrák Luegerek, de ezeknek magyar szövetségeseik, a dara­bontok is erőszakosan nyomják le Magyarország önállóságának és hatalmának megbénítására. Minden magyarnak, a Haza minden hű fiának küzdenie kell e megsemmisítő osztrák törek­vések ellen, de mennyivel in­kább kell egy sajtóorgánumnak, mely egész életét a Haza önálló­ságának szenteli. A zyibauj-Kassai Közlöny politikai napilap dicsekvés nélkül mutathat vissza múltjára s büszkén vallhatja, hogy anyagi és szellemi erejéhez mérten megtette kötelességét s meg fogja tenni a jövőben is. Nehéz és fáradságos mun­kánkban olvasóink és előfizetőink jóakaró támogatása segít és buzdít. Ezt a támogatást, ezt a buzdítást kérjük olvasóinktól a jövő negyedévre is. előfizetési árak­: Kassán Vidéken Egész évre .... K20.— Fél évre.................... K10 — Negyedévre ....K 5.— Az A.­K. K. szerk. és kiadóhivatala. (P.) Kossuth Ferenc állam­férfim működésén, kezdettől fogva szemmel láthatólag az a vezérlő gondolat vonult végig, hogy az ország természetes és törvényes jogaiból föladni nem szabad semmit, de a konflik­tusok politikája helyett gyakor­lati politikát kell folytatni és a függetlenségi programmból foko­zatosan meg kell valósítani mindazt, ami békés úton, katasz­­trófaszerű rázkódtatások nélkül keresztül vihető s aminek a megvalósítása a nemzeti létfen­­tartás és boldogulás szempont­jából a legsürgősebb. Ennélfogva mindenkor azt hangoztatta, hogy — a közjogi princípiumoknak állandó és szi­lárd fentartása mellett — első­sorban a gazdasági önállóságra kell törekedni, mert hite és meggyőződése szerint ez bizto­sítja az ország anyagi megerő­södését és az anyagi erő szol­gáltatja az eszközöket az önálló állami élet kifejlesztésére és ki­­domborítására s úgyszólván automatice megteremti azt a független magyar államot, amely Mohács óta csupán 1848-ban élt egy kis ideig. Ezt hangoztatta Kossuth Ferenc az ellenzéki padokon, ezt hirdette akkor, amikor­ a koalíciós kormányban tárcát vállalt, ezt hangoztatta követke­zetesen és bátran a miniszteri bársonyszékből, erre tett igen fontos előkészítő lépéseket kor­mányzási és törvényhozási úton és ezt hirdeti állhatatosan ma is. Tette és teszi pedig ezt Kossuth egyfelől azért, mert a gazdasági önállóság a független­ségi párt programmjának egyik sarkalatos tétele, másfelől pedig azért, mert ennek a hagyomá­nyos nemzeti követelésnek a megvalósítása a fennálló köz­jogi alapon is lehetséges. Hiszen maga a 67-iki kiegyezés s azután a törvényeknek egész sorozata ezt a jogunkat teljes integritásá­ban kifejezetten fentartotta és a király maga sem vonja ezt két­ségbe; tehát az effektuálás egy­általában semmi legitim aka­dályba sem ütközhetik. Tette és teszi továbbá ,ezt Kossuth azért, mert hite és meggyőződése szerint a nagy­hatalmi állással járó és folyton fokozódó óriási terhek viselésére, — amelyek elől elzárkózni a nemzetközi viszonyok miatt alig lehet — csak úgy képes az ország, ha a szabad gazdasági fejlődés útján új erőforrásokat nyithat. Tette és teszi ezt végül Kos­suth azért, mert a gazdasági közösség, a tapasztalat szerint, a monarchia két állama között az állandó súrlódásoknak és viszályoknak kútfejét képezi, s így tulajdonképpen a nagyha­­­almi állásnak és a dinasztikus politikának a legfőbb érdeke, hogy ezek a súrlódások végre megszűnjenek s nemzetközi poli­tikánk ne a folytonos torzsalko­dásban elgyöngült, hanem a szabad fejlődésben megizmosodott két állam együttes erejére támasz­kodhassál Mindenképpen gyakorlati és jogos érdeket kielégítő, a nemzet és király közötti összhangot szol­gáló politika tehát az, melyet Kossuth Ferenc a gazdasági ön­állóság zászlója alatt, egyfelől kö­rültekintő mérséklettel, másfelől céltudatos és rendü­letlen kitar­tással követ. Nemcsak nem a konfliktusok kockázatos politi­kája ez, hanem épen ellenkező­leg, a legbiztosabb út a konflik­tusok elkerülésére s a magyar nemzet és a király, valamint Magyarország és a szövetséges Ausztria között az annyira kívá­natos megértésre. Örvendetes és biztató jelen­ség, hogy ezt a békés, alkotmá­nyos, higgadt és mérsékelt poli­tikát — amely nem dinamikus erőhatásokkal dolgozik, hanem a posszibilitás alapján mozog — a nagy és hatalmas független­ségi párt úgy a parlamentben, mint a parlamenten kívül egy­ségesen, szilárdan, egy szívvel­­lélekkel követi s ezzel biztosítja bölcs vezérének azt az imponáló tekintélyt, amelynek erejénél fogva egyedül lehetséges a döntő tényezőknél sikeresen kapacitálni és megegyezésre jutni. Bízunk is benne, hogy Kos­suth szavának az illetékes helye­ken meg lesz a kellő sulya és meg lesz a kívánt sikere is. Ha pedig Kossuth okos és a köl­csönös érdekeket egyaránt szol­gáló politikája, előbb vagy utóbb, talán nehéz küzdelmek és súlyos megpróbáltatások után mégis érvényre emelkedik s ezzel a magyar gouvernementális poli­tika végre az állandóság med­rébe jut, akkor bizton reméljük, hogy azok a honfitársaink is, akik ma még más úton keresik a bonyodalmakból való kibonta­kozást és a nemzet boldogulását, őszinte szívvel üdvözlik a sikert s nagyértékű szellemi és er­kölcsi erejüket örömest szente­lik annak a nemes munkának, amely Magyarországot anyagilag erőssé akarja tenni, hogy politi­kailag szabaddá lehessen. Bármilyen ziláltak is tehát most a pártközi viszonyok, azért még­sem adjuk föl a reményt, hogy Kossuth bölcs politikája és az események fejlődése még egy táborba hoz mindnyájunkat, akik magyarok és hazafiak vagyunk. Kossuth Ferenc politikája. Kassa, szept. 30. Egész évre .... K 14.— Fél évre . . . . .K 7.— Negyedévre ....K 3.50 Egy hóra ....K 1.50 Egy hóra ....K 2.— Egyes szám­ára 4 fillér. A város parlamentjéből Megemlékezés Thaly Kálmánról. — Az iskolák államosítása.—Válasz­tások. — A helyi ipar pártolása. Kassa, szept. SO. A városház nagyterme a teg­napi közgyűlés alkalmával ismét jól megtelt városatyákkal. No per-Szinház után roepjüpk az Andrássy-kávéházba­­........= Színházi vacsora: Nagy adag 1 korona 20 fillér, kis adag 70 fillér. =‰

Next