Abauj-Kassai Közlöny, 1911. február (40. évfolyam, 26-48. szám)

1911-02-01 / 26. szám

XXXX. évfolyam. Sxxtfkesztősdg kiadóhivatal Harang-u. 9 Telefon 160 fUl*OHTésI DI«J­I*»«gállapodás == Bzepint. : SELJEN­EMIK A m. 5 órakor 1911. — 26. uim. IIbauj-Kassai Közlöny POLITIKAI NAPILAP. Kassa, Szerda, február 1. Előfizetési feltételek : Kassán Egész évre K 14.— Félévre K 7.— Negyedévre K 3.50 Egy hóra K 1.50 Vidéken Egész évre K 20.— Félévre K 10 — Negyedévre K 5.— aé­gy hóra K — Eóy­es szám­ára 4 fillér Főszerkesztő: STEKKER KÁROLY Felelős szerkesztő: LEKLY GYULA Kiadótulajdonos: VITÉZ A. utóda isA gordiusi csomó. Míg a képviselőházban az ellenzék a közös bank meghos­­­szabbítására vonatkozó törvény­­javaslatot alaposan kritizálja s a vita vége egyelőre még belát­hatatlan messzeségben rejlik, addig Bécs gondoskodott róla, hogy egy újabb kemény diót tá­laljon az ország elé a hadügyi költségek címén, amely az évek sorára beosztva követett milliói­val a delegációk valóságos gor­diusi csomóját képezi és Tisza István gróf, mintha mi sem adna a nemzetnek aggodalomra okot, Aradon kiadja a jelszót, hogy a magyar-román békét min­den körülmények között meg kell csinálni s erre akcióba szó­lítja a társadalom minden ré­tegét.­ Ez a békecsinálási manőver olyan formán tűnik fel, mintha a hadügyi költségek gordiusi csomójától el akarnák terelni a nemzet figyelmét, hogy amig a magyar-román testvéresülés tü­zes vasát ütik, azalatt a dele­gációk a hadvezetőség horribilis követeléseit szép csendben meg­szavazzák. Hát ez „úri mulatságnak“ snájdig politika, csakhogy nem fog úgy elsülni, amint kigondol­ták. Mert az osztrákok gondos­kodtak róla, hogy a hadvezető­ség túlzott követelése ne men­jen olyan simán dűlőre s ehhez az akcióhoz a magyar ellenzék is csatlakozik s ha a delegá­cióban nem is volna képes ér­vényt szerezni a nemzeti állás­pontnak, minden bizon­nyal lesz gondja reá, hogy a költségvetés s még inkább a katonai refor­mok tárgyalása alkalmával a nagyhatalmi hóbort anyagilag ne tegye tönkre az országot. A delegációk megnyitása előtt a hadvezetőség csak olyan­forma híreket röpített ki büro­­jából, hogy a hadügyi terhek ijesztő emelkedése csak ideig­lenes tehertétel lesz a közös költségvetésben. Most azonban, hogy a hadügyi költségek aktái a delegációk elé kerültek, szo­morúan kell konstatálnunk azt a megdöbbentő tényt, hogy a hadügyi kormány a hadügyi költségtöbbletet állandó jellegű­nek tervezi. Vagyis magyarul szólva, a hároméves katonai szolgálat át­alakulhat kétévessé, felépülhet­nek az óriás Dreadnougtok, de azért ez után sem fog a had­ügyi költségvetés óriási összege leapadni, hanem állandó teher­tétel marad az adózó polgárság nyakán. Ezt a manővert csakugyan frivol játéknak lehet bélyegezni. Mert íme, itt van a kétéves ka­tonai szolgálat kérdése, amely régi vágya a nemzetnek s öröm­mel üdvözölnék, ha a hadveze­tőség nem bujtaná el benne a létszámemelést, mely állandó té­telnek van kipécézve. És ugyanezt a maszlagot ke­verték bele a flotta-programmba is. Dreadnoughtok kellenek, mert megköveteli a kereskedelem biz­tonsága, — mondja a hadveze­­tőség, de csak azért, hogy ezzel a tetszetős jelszóval meglágyítsa a pénzügyi érdekeltségeket. És Montecuccolinak csak ez kell, mert, ha meglágyultak a szívek, meg is szavazzák az új terhe­ket és ha egyszer belekerültek a költségvetésbe, akkor nincs emberi hatalom, amely valaha kitörölje onnan. Ez már kipró­bált régi praktika. Ezeket a katonai új terhe­ket tehát a delegáció ne tekintse átmeneti költségtöbbletnek, mert ezek egész jövőnkre kiható ál­landó új terhek lesznek, ame­lyeket elvonnak az ország kul­turális céljaitól. Magyarország teherviselési képessége tehát egy új és óriási erőpróba előtt áll, mely évtize­dekre visszavetné nemcsak gaz­dasági fejlődésében, hanem nem­zeti törekvéseiben is, mert a hadügyi terheknek és a létszám­emelésnek megajánlása beláthat­­lan időkig elvenné a lehetősé­gét is annak, hogy a hadseregre vonatkozó nemzeti kívánalmainak valaha teljesülhessenek. Ha a hadügyi kormánynak ezek a követelései most min­den nemzeti ellenérték nélkül mennek teljesedésbe, akkor ugyan várhatják azt az időt, amikor a hadvezetőség a nem­zeti követelményekre nézve szóba áll velünk. Nagy feladat hárul tehát az ellenzékre, hogy ezt a becsapást megakadályozza. Úgy kell ketté­vágni ezt a gordiusi csomót, hogy az ország függetlensége csorbát ne szenvedjen. A kassai t. Házból. /Az uj városatyák bemutatkozása. Kassa, jan. 31. Tegnap délután pontban fél 5 órakor nyitotta meg ez évi első rendes közgyűlését a városi tör­vényhatósági bizottságnak az el­­nöklő Zsiklay Ede főispán s üd­vözölve a m­egj­el­enteket, külö­nösen pedig a törvényhatósági bizottság új tagjait, s reményét fejezte ki, hogy az új bizottsági tagok kivétel nélkül a legnagyobb lelkesedéssel és önzetlenül fogják szolgálni a város közügyeit. A tárgysorozat első pontja a polgármesteri havi jelentés volt, mely a népszámlálás már általunk közölt pontos eredmé­nyeiről, a berlini közúti vasúti vállalkozó céggel kötött, s a tör­vényhatósági bizottság által már jóváhagyott szerződés aláírásáról, a városi birtokok bérbeadásáról és még több kisebb jelentőségű ügyről számolt be a egyhangú elfogadásban részesült. Jegyzőkönyvben örökítette meg a törvényhatósági bizottság Schin­­gut Ferenc, a közelmúltban el­hunyt városi erdészeti számvevő emlékét, ki nem kevesebb mint 42 évig állott a város szolgálatá­ban, falebbvalóinak mindenkori megelégedését érdemelve ki. A malomárok tisztítása tárgyában a budapesti központi gáz- és villamossági r. társasággal kötött egyezséget, mely szerint a város köteles a malomárok Klo­­busiczky­ utcától észak felé terjedő 1 kilométernyi szakaszának tisztí­tásáról gondoskodni s az eddig elmulasztott tisztításokból eredő 1250 koronányi kárát a t. társa­­ságnak megtéríteni, rövid vita után szintén elfogadta a közgyűlés. Az építkezési szakbizottságba a régi tagokon kívül Bródy Fri­gyest, Fflisst Sándort, dr. Gros­­schnaied Gézát, Rozn­ann Andort és Jeney Károlyt, az egyenesadó felszólamlási bizottságba pedig: Beller Károlyt és Adriányi Bélát választották be. Dr. Vukovics Károly aljegyző­nek illetményei szabályozása iránti kérelmét a közgyűlés az újonnan szervezett két aljegyzői állás ren­dezéséig függőben Artja s részére az 1910-ik évre visszamenőleg 300 korona segélyt szavazott meg. özv. Szenkó Jánosné és társai­nak abbeli kérelmét, hogy a Kert- 1911. évi február hó 7-án a Schalk- ház-szálló disz­­­érmében □ [UNK] [UNK] LA­W HŰBERINK K­AM­ARA VIRTU­ÓZ 0 £ T EGYETLEN h­angversenye­. Jegyek a rendes árban már most előjegyezhe­­tők VITÉZ fl. kflnytf" és zeneműkereskedé­­seben Kassa, fő­ u. 75.

Next