Abauj-Kassai Közlöny, 1911. augusztus (40. évfolyam, 173-198. szám)
1911-08-01 / 173. szám
20XXX. évfolyam. »«•»késztösdg íe kiadóhivatal Harang-u. 9 Telefon iBO JISJIDHTHSI Did magállapodáso= szerint. == ŽÍK« JELENÜK ■ n a. 6 órakor 1911. — 173. szám. Kassa, Kedd, augusztus 1. Abauj-Kassai Közlöny POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: LEKLY GYULA Kiadótulajdonos: VITÉZ A. utóda előfizetési feltételek: Kassán Egész évre K 14. — Félévre K 7.— Negyedévre K 3.50 Egy harc K 1.50 Vidéken Egész évre K 20.— Félévre K 10 — Negyedévre Ív 5.— Egy hóra K — E jSyss számára 4 fülét* Holt ponton. magyar politika szekere olyan kátyúba jutott, melyből hat ökör se húzza ki. úgy vagyunk, hogy se ki, se be, sem előre, sem hátra, hanem mindig csak egy állapotban. Ez aztán az igazi holt pont. A véderőreform címe alatt már három hét óta folyik a vita, azaz jobban mondva, a technikai obstrukció, amely néha-néha szóhoz enged jutni egy-egy szónokot s ez által módot ad arra, hogy a nagyközönség kellő tájékozást nyerhessen arról az óriási teherről, melyet Bécs a kormány által a nemzet nyakába akar varratni olyan súlyos következményekkel, melyek az országot nemcsak állami szuverenitásában alázná meg, hanem anyagilag is tönkretenné. Ennek a javaslatnak keresztülhajthatására a kánikulát eszelték ki, azonban ez a bölcseség csütörtököt mondott. Az ellenzéki pártok a veszedelem láttára egyesült védelembe állottak s az erőszakkal szemben erőszakot szegeztek. Van tehát nyári országgyűlés házszabály vitákkal s végtelen névszerinti szavazásokkal, néha egy kis izgalommal garnírozva, de a politika szekere ott vesztegel a kátyúban, a holtponton. Ezen a haszontalan időpazarláson kivánt az ellenzék nevében Apponyi változtatni, midőn legutóbb azon indíványt terjesztette a Ház elé, hogy a tárgyalások napoltassanak el szeptember 25-ikéig. Ezzel tisztességes visszavonulást ajánlott fel, azonban sajnos, hasztalan, mert a miniszterelnök azt visszautasította s ezzel a helyzetet mozdulatlanságában még inkább megrögzitette s az ellenzéket a szeget szeggel elv alkalmazására kényszeritette, mellyel szemben a nagy munkapárt a teljes passzív rezisztencia álláspontjára helyezkedett s ennek megfelelőleg még azokat a szónokait is, akik a javaslat mellett akarnának felszólalni, korlátozza, hogy a vita újabb tápot ne nyerjen. Mint parlamenti ellenszer, a passzív rezisztencia is jogosult, amellyel szemben az egy táborban álló ellenzéki pártok lankadatlan erővel folytatják a küzdelmet, mellyel rezdülésbe hozták a vidéki közvéleményt is, amit eklatánsul igazolnak azok a népgyülések s a törvényhatóságok mozgalmai és legkivált a fővárosban tegnap megtartott általános naggyülés, amely impozáns módon tiltakozott a nemzetet megalázó s óriási veszedelembe sodró javaslatok ellen. A nyári országgyűlés azért folyik tovább s ebben a metódusban ősszel sem fog megállani. Hogy mitől jó az ilyen országgyűlés, arra feleljen a kormány és hogy mi lesz ennek a vége, arra a jövő adja meg a feleletet. " Soron kívül"Akik ösmerik és van-e olyan, aki nem ösmerió az akták elintézésének magyar gyorsaságát, azok igen üdvösnek fogják nevezni a belügyminiszternek azt az intézkedését, mellyel az árvahatóságoknak meghagyja, hogy a gyermekvédelmi ügyeket ezentúl soron kívül intézzék el. Ezek után remélhető immár, hogy azok a gyermekek, akik a sors mostohasága miatt ez idő szerint mint akták szerepelnek valamelyik árvaszéknél, nem fognak unokákat ringatni a térdükön, mire az aktájuk elintéződik. Soron kívülmondja az erélyes belügyminiszter - ez az intézkedése a gyermekvédelem szempontjából fölér három gyermeknap jövedelmével. .Városrendezés, ami nálunk nincs. j Egy. tanulmányút tanulságai. II. Kassa, julius 31. Minő irányban halad jelenleg a modern városrendezés? Ez a kérdés tolul mindenekelőtt előtérbe s erre a feleletet megadja az a 39 német város, melyeknek a városrendezési tervei mint élő tanulságok hirdetik az észszerűség gyakorlati diadalát. A városrendezés ugyanis nem abból a sablonos mérnöki tudományból áll, amely mindent léniával kimért egyenes vonalban akar szorítani s ennek érdekében se költséget, se célszerűséget nem tekintve, kegyetlenül lekaszabolja az egyenes útjában álló házakat. Ez barbár rendezés. A modern irány igyekszik meghagyni a város régi fejlődési karakterét. A szabályozással nem kíván razírozni, hanem a régit lehetőleg meghagyja, de igyekszik szépíteni. És itt olcsó, egyszerű eszközökkel dolgozik, amiben nagy szerepet játszik például a vadszőlő, amellyel a kopasz bástyafalakat befuttatja s ezzel az élettelen kőhalmazba üde életet önt. Ez azt bizonyítja, hogy jóakarattal, egy kis ízléssel nagyobb befektetés nélkül is sokat lehet csinálni. így lehetne — hogy példát mondjunk — nálunk a fazekasutcai dísztelen bástyaívet, sőt a Ferenc József-téra kiérdemesült kaszárnya oldalát is széppé, elevenebbé tenni. A meglevő város modern rendezésénél a főtörekvés oda irányul, hogy a városba minél több zöld és vízfelület hozassék be, a jelleg érintése nélkül. A német városok csak az utolsó tíz évben követik ezt az irányt. Nálunk is megvan ez a hajlam. Mi is s laptársaink is sűrűn hangoztatták, hogy a kőházak tömbjei közé minél több zöldet, minél több fát hozzanak be, ami az Éder polgármestersége alatt igen szép haladást tett s a nálunk megforduló idegen örömmel konstatálja, hogy a fák iránt van érzékünk. Ezenfelül a régi városrendezésnél nem az a modern irány, hogy mindent egyenessé tegyünk, hanem ha nagy épülettömbök vannak, akkor azon új utcák nyitásával kell segíteni. Erre nálunk igen sok alkalom kínálkozik. Más szempontok vannak a város jövő fejlődését illetőleg a rendezési tervben. Itt természetesen mindennek külön-külön kell kijelölni a helyét. Meg kell határozni bölcs körültekintéssel, hogy hol legyen a villatelep, a gyárnegyed, a forgalmi s játszóterek és üdülőhelyek. Ezekről előre kell gondoskodni, nehogy úgy járjunk, mint járt Newyork város, mely tíz év alatt, 1853-tól 1863-ig készítette a 340 hektár kiterjedésű central-parkot, ami akkor 24.345,374 koronába került. A város fejlődésével belátták, hogy a park a város közönségének életszüksége s legújabban 1895— 1905. évek között 3 parkot létesítettek, összevéve négy hektár területen, ami 26,894,138 koronába került, tehát 1905-ben négy hektárért többet fizettek, mint 1863-ban 340 hektárért, miután a területet ki kellett sajátítani. Bár mi nem vagyunk s nem is leszünk Newyork, mely az előre nem tervezést ilyen drágán fizette meg, de azért erre gondolnunk kell. Az új város építésénél mindenütt minél több levegőre törekszenek, ezért az úgynevezett bérkaszárnyákat kiküszöbölik s az a törekvés, hogy a családi házak elkülönítve épüljenek s ahol lehet, előkertet csinálnak s ennek a jövőben való betartásáról szigorú szabályrendeletekkel gondoskodnak. A szabályrendeletek a német városokban annyira részletesek, hogy a beépítési területek utcák szerint meg vannak állapítva. A legtöbb német városban Garden City, vagyis kertvárosra törekszenek s ennek létesítésére állami segélyezéssel társulatok alakulnak. Ez természetesen csak egy külvárosi területre vonatkozik. lékül Lexikona és Franklin Kézi Lexikona A most i. megjelent 3 koronás havi részletfizetésre kapható VITÉZ A. könyvkereskedésében, Kassa, Fő utca 75. sz