Abauj-Kassai Közlöny, 1912. november (41. évfolyam, 250-274. szám)

1912-11-01 / 250. szám

2. oldal. ABAUJ-KASSAI KÖZLÖNY A Kazinczy-kör Eperjesen, Kassa, október 31. A szomszédi jó viszony ápo­lása szempontjából a kassai Ka­­zinczy-kör tegnap az eperjesi Szé­­chenyi-körben a kassai Zeneked­velők egyesületének közreműkö­désével egy minden tekintetben sikerült estélyt rendezett, melynek lefolyásáról az alábbiakban számo­lunk be. Az eperjesi Széchenyi-kör múlt évi december hóban a kassai Ka­­zinczy-körben egy kedves és él­vezetes irodalmi estélyt rendezett, melyet a Kazinczy-kör most vi­szonozott. Az eperjesi vigadót a város lel­kes közönsége szinültig megtöl­tötte s a kassaiak működését za­josan ünnepelte. Az irodalmi estélyt dr. Kardos Gyula Kazinczy-kori titkár szép bevezető beszéddel nyitotta meg, mely után a kassai Zenekedvelők egylete Pacius Finn dalát s La votto-Hoppe „a reményhez” cimü műdalát adta elő zajos tetszés mel­lett. Az egylet az estélyen még Lányi Ernő »Rákos nymfájához«, Worsch »Osymandias« karát adta elő nagyszerű precizitással s za­jos siker mellett. A műsor többi számát Kom­játhy János Gabányi »A vén bi­tang« cimű monológja képezte, mellyel óriási hatást ért el s a szűnni nem akaró tapsra „Ha fel­kötöm magam« cimü kuplét éne­kelte el. A műsoron szerepeltek még Kar­assy-Csabi Ödön legújabb ver­seinek felolvasásával s Váry Re­­zed” »Az ezredorvos házassága« cimü humoreszkjének felolvasásá­val, melyet a közönség zajosan magtapsolt. Végül Lekly Gyula kir. tanácsos, mint a Kazinczy­­kör alelnöke bucsu-szózatot mon­dott, mely a dr. Kardos Gyula be­köszöntőjével harmonikusan ös­­­szevágott és zajos tapsokban ré­szesült. A nagyon szépen sikerült es­tély után a Széchenyi-kör barát­ságos estebádet rendezett a kas­saiak tiszteletére, melyen a Szé­­chenyi-kör vezérférfiai, köztük Csengey Gusztáv az örök Ifjú költő is részt vettek. A vacsora kedélyes hangulat­ban folyt le s a Széchenyi-kör ré­széről dr. Wallentingi főtitkár, a kassai Kazinczy-kör részéről Lekly Gyula alelnök kétszer is, s dr. Kardos Gyula titkár mondtak ha­tásos pohárköszöntőt. A szépen sikerült irodalmi es­tély a Kazinczy-kör méltó büszke­ségét képezheti, mert a teljes Pro­gramm minden­­ száma zajos tet­szésben részesült, amelynek leg­­eklatánsabbul Lekly Gyula adott kifejezést többszörös felszólalá­sában. De szomszédi jó viszony szólá­sát most már az eperjesi Széche­nyi-kör van hivatva tovább fűzni s amint tudjuk, még ez idény fo­lyamán vissza is fogja adni a Ka­­zinczy-kör vendégszereplését, mely elé fokozott érdeklődéssel tekin­tünk. Ki akar póttartalékos lenni? Kedvezmény az újoncoknak. Kassa, október 31. Az idén már életbe lépett új véderő törvény nagy fontosságú változásokat hozott be. Legfon­tosabb újítás, hogy ezután is, a­mint ez már az idén is történt a sorozásoknál, senkit sem osztanak be a póttartalékba, hanem az ös­­­szes besorozottakat beosztják a századokhoz és ott képezik ki. Vagyis régi formájában teljesen eltörli az új törvény a póttartalék rendszerét. Azonban a családfen­­tartókat megillető kedvezmény to­vábbra is, sőt fokozottabb mérték­ben érvényben marad. Most ugyanis a besorozott és kiképzett újoncok közül a megál­lapított létszámon felülieket sza­badságolják, illetve póttartalékba helyezik. Ebben a kedvezmény­ben azokat részesítik elsősorban, akiknek erre a törvényben meg­állapított joguk van: családfentar­­tók, egyetlen fiúgyermekek, olya­nok, akikre a szüleiknek a gaz­daságban feltétlen szükségük van stb. Akik ilyen alapon igényjogo­­sultsággal bírnak, azoknak okmá­nyokkal igazoltan kérvényt kell beadni. E kérvények elbírálására pedig a honvédelmi miniszter min­den hadkiegészítő kerület terüle­tén egy katonai és polgári vegyes bizottságot állít össze; ez a bi­zottság dönt afelett, hogy a kér­vényező póttartalékba beosztható-e vagy sem. Ezeket a bizottságokat most alakították meg. A póttartalékba helyezés iránti kérvényeket november 15 ig kell beadni az említett vegyes bizott­sághoz. rózsákból, amelyekből a legkedve­sebb illatszereket készítik. A Balkániak most megirigyel­ték e rózsákat. Szebbeket akarnak, mint amilyenek a hegyek alján virulnak. Nem halovány rózsaszí­nűt, hanem haragos pirosat. Az ostoba ember gőgös hívására megjelenik a kertész és lába nyo­mán kinyílik a vérvirág. Az idén ennek a nyomán hamar elhervad­tak a Balkán rózsái. Ami termett és amiből rózsaillatot készítettek, azt elvitték már a franciák. Az elegáns parisiennek, amikor fehér csipkéi nyelik a rózsaillatot, vájjon jut-e eszébe, hogy ahol az édes rózsaillat eleven szirmai fa­kadnak, most vad harcok folynak s lovak patái gázolnak hulló vér­rózsákon ? A civilizáció és háború: micsoda elcsépelt téma! Általános leszerelés, örök béke, kulturember? mennyi hazug frázis! Az ember ma is az, ami volt ezer évvel ez­előtt és ha a föld még ezer évig nem unja meg vén hátán cipelni ezt a tenger hazugságot, akkor is az­,lesz, ami ma, lesz erős és gyenge, igazság és hamisság, a szalonban white-rose-illat, kint a szabadban vérszag--­ örök ellenség a természet és az ember. Irigylik egymást az idők eleje óta és soha nem enyhülő haraggal támadnak egymás ellen. Az ember fáradha­tatlanul ostromolja a természet erőit, igába szeretné hajtani a le­vegőt, vizet és földet s Ímne: a pi­lóta lezuhan, a Titanic ott korhad a tenger fenekén s a bányalég százakat öl meg egy lehelletével. Mintha örökön ingerelné egymást a teremtés koronája és az őserő s e küzdelemben sokszor az ember huzza a rövidebbet, hogy a vere­ség után újra kezdje a csatát. A Balkánon virul a legszebb rózsa a föld kerekségén. A Sipka­­szoros és Kazánlik között elterülő rózsaligetek a természet legszebb ligetei, amit Isten e sártekére adott. Több mint ötven falu él e 250. szára. HÍREK. Kassa, október 81. Szomorú este, nagyon szomorú a mai. A legszo­­morubb az összesek között. Az emlékezés és az elmúlás örök visszatérő rémének estéje. A temetőkben belegyulnak az emlékezés, a kegyelet mécsei, a szivemben, szomorú szivemben hétszeresen tobzódik majd a sok elfelejthetetlen fájdalom. Az emberiség legszentebb, leg­szebb ünnepe az ősök iránti ke­gyelet, a halottak emlékének szánt este. És nekem az emlékek és fáj­dalmak keserű panaszosának a leg­keservesebb. Estére majd ha felgyultak a mécsek, sorra járom a temetőket és magamban fojtva fájdalmamat befelé sírok. Lassan, lassan eloltják a lám­pákat, mécseket. Leszáll majd az éjjel. Haza­felé tartok. Hiszen ilyen­kor nem illik sehová­­,sem menni annak, akinek van mit elsiratnia. Lakásom tudom, hogy a halot­tak éjjelén még kietlenebb, még szomorúbb, még ridegebb lesz, mint egyébkor éjjel. Csak egy csomag levél, egy nehány fénykép és sok, sok fájdal­mas emlék lesz az egész im­már rideg magányos legény lakásomban. És mégis, mégis félek, reszke­tek tőled, emlékezés éjjé, halottak éjjele, borzalmas szép éjjel. Reszketve kívánlak! (v. b.) — Lapunk legközelebbi száma — a közbeeső ünnep miatt — szombaton este jelenik meg. — Kinevezés. A m. kir. igaz­­ságügyminiszter Rády János kassai kir. javítóintézeti díjnokot a ko­lozsvári kir.javítóintézethez javító­intézeti tisztté nevezte ki. — Halálozás. Súlyos csapás érte dr. Eöttevényi Nagy Olivér kir. jogakadémiai tanárt. Gyönyörű kis 8 éves leánykája Klárika két heti szenvedés után ma reggel 8 órakor elhunyt. Az általános és őszinte részvét nyújtson vigaszt a gyászoló szülőknek. Temetése szombaton délután 2 órakor lesz a Muzeum-ut (Hern­-sor)8. sz. házból. — Áthelyezés. A kassai kir. főügyész Hrubi János lőcsei fog­házőrmestert a kassai kir. törvény­­széki fogházhoz áthelyezte. — Hirdetmény. Kassa szabad kir. város területén a Pesti-ut 7. sz. alatt „Kassa gyűjtő 1. sz.“ el­nevezéssel f. év november hó 1-én m. kir. postai gyűjtőhely lép életbe, mely gyűjtőhely postai frankó­jegyek s egyéb postai értékcikkek elárusitásával, továbbá bárhová szóló díjköteles ajánlott levelezés és olyan csomagok felvételével van megbízva, melyek belföldre, Ausztriába, Bosznia-Hercegovinába vagy Németországba szólnak és értéknyilvánítással nincsenek el­látva, vagy a melyeknek nyilvá­nított értéke 100 koronánál kisebb, továbbá a melyek nem tartalmaz­nak készpénzt, ékszert, arany ezüst tárgyakat, zsebórát, stb. és a­melyeknek súlya egy kilogramm­nál nem kisebb. Az uj posta gyűj­tőhely hivatalos óráit hétköznapo­kon d. e. 8—12-ig, d. u. 2—6-ig, vasár- és ünnepnapokon délelőtt 9—10 ig tartja. Kassa, 1912. okt. hó 29-én. M. kir. posta- és távirda­­igazgatóság. — A magyar közönség előtt eléggé ismert volt eddig is a Ko­lozsvári (Heinrich-féle) gyógyszap­­pangyár kiváló hírneve, de mégis nagy rekordot jelent, hogy egy élelmes nagy amerikai cég évi 100,000 kor. értékű szappan átvé­telére kötelezte le magát. — Koszorú. Itt a halottak napja s ezzel megkezdődtek a minden évben szokásos koszorú és mécses vásárlások. Majd mindenkinek van egy-egy drága halottja, akinek ke­gyelettel akar adózni. Nagyon szo­morú, de végtelenül kedves és megható dolog ez. Az évnek ez a napja a halottaké. Visszaemléke­zünk elhunyt hozzátartozóinkra, elhunyt barátainkra s azokkal kap­csolatos emlékeinkre, kimegyünk hozzájuk, meglátogatjuk őket a temetőben, nekik szenteljük telje­sen ezt a napot. Eszünkbe jut ilyenkor, hogy mi is halandók va­gyunk, akik egy napon — akarva vagy nem akarva — szintén oda kerülünk a holtak néma, furcsa birodalmába s talán különös is elgondolni, hogy akkor nekünk hozzák majd a koszorúkat és mé­cseseket. — Vasúti baleset. Tegnap dél­után majdnem komoly következ­­­ményű baleset történt egy vasúti kocsirendezővel. Zwick János ugya­nis tolatás közben megbotlott s a vasúti kerék jobb lába Barkát ös­­­szezuzta. Az eszméletlenül össze­esett 24 éves vasúti kocsirendezőt kórházba szállították.

Next