Abauj-Kassai Közlöny, 1913. január (42. évfolyam, 1-25. szám)
1913-01-01 / 1. szám
Štátna vedecká knižnica v Košiciach fc* kiadóhivatal a*lefonl50 RAHCCľl£ iuzg utKs' Cí5^DHTESI DI«Z j^agellepodi* r= azavlnt. = ®«8ENEMíí m. S órakor politikai aMműStf*?#?*** _____________rw. e>- SQ /72 1&13. — 1. szám.?Issaa, Szerda, január 1. Felelős szerkesztő: LSKLY GYULA Kiadótulajdonos: VITÉZ A. utóda Előfizetési feltételek: Kob»án Egész évre K 14.— Félévre K 7.— Negyedévre K 3.50 Egy hóra K 1.50 Vidéken Egész évre K 20— Félévre K 10 — Negyedévre K . — egy hóra K .— Egyen szám óra 4 fillér Az uj év első napján nem csok jobbat kívánni, mint azt, igy valahogy olyan ne legyen uj esztendő is, mint a régi It. Nagyon is éreztük az Irén büntető kezét felettünk. Szép reménnyel, dús aratást kecsegtető áldás, helyett: pdent elrothasztó esők, amelk szinte özönvíznek is beiltek. És ennek nyomán puszás, keserűség, szegénység miniatt. Aggódva leste, remegve várta ^e mindenki a holnapot, vájjon nem ’ fog-e egy gazdaságilag annyira válságos, ínséges esztendő nyomora mellé még egy háború rettenetes csapása is rendszehezedni? Én az első perctől kezdve rendíthetetlenül bíztam abban, hogy nem lesz háború! A legszörnyűbb hírek, a világ minden részéről összefutó sürgönyök zaja, királyok, császárok és hű szolgáik kardcsörtetése, fenyegetődzése egy pillanatig se zavart meg abban az erős hitemben, hogy nekünk nincs semmi elfogadható indokunk egy rettenetes pusztítás és vérontás borzalmaiba belesodródni. Az újév első reggelén a béke galambjának szárnycsapkodását örömtelen, repeső szívvel hallgatom. Aggódó szülők, kiknek egyetlen reményük ott áll a messze távolban a hótakarta hegyek ormain és őrködik hazánk biztonsága felett, — szerető hitvesek, siró gyermekek, akiknek fájó sóhajtása elrepül a gondolat szárnyain — a borús homlokkal, epedő vágyakozással reátok gondoló hü férj, jó apa a magyar katonák ezrei és ezrei felé, nyugtassátok meg vergődő telketeket. Béke lesz ! Ez az uj év legelső üdvözlete! Örömhír a Béla paloták urának, boldogságot, vigasztalást adó szózat a kunyhók lakóinak, akik remegve várják vissza a kis család kenyérkeresőjét, két keze munkájával feltartóját ! Béke lesz ! Mert nincs okuuk a háborúra! A magyar emberre a halálos ellensége sem mondhatja azt, hogy gyáva. Mindez rosszat, csak ezt az egyet nem foghatja reánk senki sem ! De mi sem tudunk és nem akarunk idegen népek szabadságának eltiprói lenni. A magunkét nem hagyjuk, a másét nem bántjuk. Ha az újév vissza fogja adni az országnak nyugodalmát, ha Ki-ki viaSZdiér majd a Mtii* gos munkakörébe, ha a tél bilincsének lepattanása után mint egy megzavart hangyaboly, újból fel fogjuk épiteni azt, amit a múlt esztendő pusztítása lerombolt: kell hogy ez a megújhodás, kell hogy az alkotás képe ne szorítkozzék csupán magánéletünkre, gazdaságunkra, kell hogy megszülessék az ország politikai békéje is. Lám! Mikor az egész világ harcra készen leste az ágyuk eldördülését, lám! mikor sohasem látott embertömegek százezrei várták a jelt a rettenetes embergyilkolásra, pusztulás, rombolás, a háború minden borzalma helyett a világ hatalmasai meg fogják, meg tudják teremteni a békét. Csak mi magyarok gyűlölnők egymást annyira, csak a mi féktelen haragunk lenne olyan engesztelhetetlen, hogy meg ne találhatnók a kibontakozás útját ? A béke feltétele: a jog és törvénytisztelet. Azok, akiknek összes fegyverök a hatalom erőszaka, nem lehet szerepök az ország kormányzásában. A csendőr szuronya, a rendőr fegyvere, utóvégre is gonosztevők üldözésére adatott és nem azért, hogy a magyar képviselők mellének szegeztessék. Be kell látniok, hogy az ut, melyen haladtak, végzetes és ezek nyomán béke nem teremhet. Álljanak tehát félre! És egy az erőszak és önkény szennyével be nem mocskolt, megbízható államférfi rövid napok alatt nyugalmat teremthet. Mi sem magunknak akarunk hatalmat! Mi békét szeretnénk a sokat szenvedett nemzetnek. Aki a saját személyét többre nézi, mint a haza javát, azt előbb utóbb összetöri az igazság ereje! Mi szeretnénk a békét — harc nélkül, de ha lesz, állni fogjuk azt is — mint egy ember — rendületlenül! Ezzel a hittel, ezzel az érzéssel kívánok a Közlöny olvasóinak boldog új esztendőt! Párosi közgyűlés ^/ Kassa, december 31. Tanácsos választás. — Az adóreform ügye. — Bizalmatlansági indítvány a kormány ellen. — A betegápolási pótadó. A törvényhatósági bizottság termét a tagok zsúfolásig töltötték meg, mert hát a tárgysorozaton minden volt: változás, politika, izgalom, vihar a legtarkább összevisszaságban. Szinte páratlan az a politikai fegyelmezetlenség, melyet a tegnapi közgyűlésen a munkapárti rész tanúsított. Az ellenzék vezérszónokait nem is akarták meghallgatni az új adórendszer elleni tiltakozásban, valósággal terrorizálták az ellenzéket. A közgyűlés lefolyásáról következő tudósításunk számol be: Sziklay Ede főispán nyitotta meg a közgyűlést d. u. fél 5 órakor. Polgármester havi jelentésében szép szavak kíséretében elparentálja Kresz Jánost. A megboldogult érdemeit jegyzőkönyvileg örökítik meg. Hosszasabban foglalkozik a jelentés a közművek háziműhelyeiről, pártoló hangon beszél a kisiparosok érdekeiről. Tudomásul veszik a havi jelentést. Tanácsos választás. Ezután elrendelik a tanácsosi állásra a szavazást. A kijelölő választmány tagjai lettek dr. Hevessy Károly, dr. Brósz László, Korláth Ferenc, dr. Szauberer Béla, Steller Árpád, dr. Varga Kálmán. A szavazatszedő küldöttség elnöke Schirger Gusztáv, tagjai dr. Síposa Aladár és dr. Grosz Sándor, öt pályázó neve: Hudopkó István, Klekner Emil, Ressler István, dr. Maléter István és dr. Vukovics Károly. Szavazatok aránya így állott: Hudopkó István 2, Klekner Emil 12, Ressler István 2, dr. Maléter István 36, dr. Vukovics Károly *47. Eszerint újonnan megválasztott tanácsos lett dr. Vukovics Károly, az új tanácsos leteszi hivatali esküjét s köszönetet mond a törvényhatósági bizottságnak. Uj árvaszéki elnök. A közgyűlés egyhangúlag jelölte ki uj árvaszéki elnöknek Varga Kálmán tanácsost. Adótörvény. Kriebel Edgár dr. nagy izgatottság között olvassa fel dr. Halmi Béla indítványát, mely szerint Kassa szab. kir. város is forduljon a kormányhoz az uj adótörvények életbeléptetésének 1914-ig terjedő elhalasztása iránt. Ezzel szemben dr. Littmann Arnold bizalmatlanságot is indítványoz a kormány ellen. A harmadik indítvány Budapest azon átirata mellett szól, melyet a betegápolási pótadó felemelése ellen hoztak. A három indítványt együttesen tárgyalják. Halmi Béla dr. megtett indítványa mellett beszél kissé kormánypárti jobb ügyhöz méltó lelkesedéssel. A városi polgárság szemüvegén át vizsgálja az új adótörvényt. Az országgyűléshez (Egy 1913-ik évi január hó 3-án a Schalk-Jegyek már most elő-Rosenthal Móric Jegyezhatök VITÉZ H. könyv- és zinemilKereskedésébfifl Kassa, Fő-utca 75- szán. ? “ háZ - SZálló dISZ- VÍI4Bl,ÍI ® BOBgoram›Tész szarmában= egyetlen hangversenye«