Abauj-Kassai Közlöny, 1913. október (42. évfolyam, 225-251. szám)
1913-10-01 / 225. szám
2 oldal. ABAUJ KASSAI KÖZLÖNY vényeiben helyeztetik el s ezáltal minden város a kölcsönfelvétel révén egyúttal kölcsönének egyhuszad része erejéig az intézet részvényesévé válik. Azt látjuk tehát, hogy minden művelt államban szükségét érezték a községi hitel szervezésének s nem elégedtek meg sem a városok, sem az illető kormányok azzal, hogy a városokat a kölcsön felvételeknél a maguk sorsára hagyják s ez által a bankok kizsákmányolásának kiszolgáltassák. Reméljük azonban, hogy a Városoknak ez a nehéz helyzete, amibe a pénzdrágaság s a hitel szervezetlensége miatt sodortattak, — végre a tizenkettedik órában cselekvésre készteti a békés pénzügyminiszter urakat. Föltétlenül a kormány beavatkozása szükséges, mert nem tűrhető tovább az az állapot, hogy ügynökök házaljanak a külföldi bankoknál a magyar városok kölcsönszerzésével s ezzel rontsák nemcsak városainknak, de az államnak is a hitelét. Minden államban szükség van a községi hitelügy organizációjára, mert az képtelen állapot, hogy a városok magukra hagyatva a legnagyobb versenyt fejtsék ki és akaratlanul is rontsák egymás hitelét, a bankok pedig licitációt tartsanak lefelé és kiválogassák azokat a városokat, amelyek szorultságukban a legterhesebb feltételeket is elfogadják. A kormánynak kell kezébe venni a dolgot, mert törvényhozási művelet nélkül a városok hitelszervezetét megalkotni nem lehet, miután csak igy biztosítható gyorsan az összes városok szolidáris együttműködése, illetve a szervezetben való kötelező részvétele. A városok beruházási programjának végrehajtása nemcsak a városok saját szempontjából szükséges, de talán még sokkal szükségesebb az általános gazdasági okokból, miután az ipar és a kereskedelem vállalkozás hiányában pang, sőt a pusztulás szélén áll, ez által adóalanyok mennek tönkre s az üzemeik leszállítására], [sőt több helyen teljes beszüntetésével a munkásosztály kereset nélkül marad s a f.év sok csapásának a betetőzésére a munkanélküliség megmérhetetlen veszélye fenyeget. De közvetlenül is érdeke az államnak, hogy a városok hiteligénye gyors kielégítést találjon, mert akárhány város az állam helyett, az állam részére tervezett fizetéseket és befektetéseket, mint pl. laktanyák, iskolák, kórházak, továbbá pénzbeli hozzájárulások az állam részére stb. s így ennek elmaradása az államra is rendkívül hátrányosan hat. Hogyan képzeljük mi a községi hitel centralizációját? Ha igaz az, minthogy ezt kétségbe senki sem vonhatja, hogy a rendezett községi hitel nemcsak a városok érdeke, hanem elsőrendű országos érdek, akkor lehetetlen, hogy az állam támogató, irányító befolyásával a városok segítségére ne siessen. Az állam támogatása megnyilvánulhat vagy az állami garancia nyújtásában, vagy még radikálisabban, hogy maga az állam nyújtsa a kölcsönt a városoknak. Az előbbi esetben a kölcsönszerzést is vagy magának az államnak kellene vállalnia, vagy pedig ennek eszközlésére a városoknak egy szervezetet kellene létesíteniök. A direkt kölcsönnyújtás, tartunk tőle, hogy nagyon is függő helyzetbe hozza városainkat a pénzügyi kormánytól. A városok szempontjából a legmegfelelőbb volna az állam különös támogatása mellett az állam és a városok alaptőkéjével létrehozandó bankszervezet, amely egységes típusú városi kötelezők kibocsátása után volna hivatva a városok szükségleteit kielégíteni. Nézetünk szerint csak a városok érdekeltségén kellene alapulnia a létesítendő banknak, vagyis minden más bank, vagy pénzcsoportot ki kellene hagyni az alapításból, hogy ennek az intézetnek nyerészkedési célzata ne legyen. — Maga az Luskov ? — kérdezte az ügyvéd, amikor felismerte benne előbbeni favágóját. — Na mit csinál ? Hogyan megy dolga ? — Köszönöm megvagyok, most egy jegyzőnél vagyok alkalmazásban és harmincöt rubelt keresek hónaponként— Hm! Ennek örülök! Nagyszerű! Igazán nagyon, de nagyon örülök ennek Luskov! Hiszen úgyszólván a keresztfiam. Emlékszik még reá, hogyan összeszidtam akkor mi ? Majd, hogy a föld alá bújt szégyenében. Na, hála Istennek, hogy megfogadta szavaimat. — Nagyon hálás vagyok önnek. — mondta Luskov. — Ha akkor nem mentem volna el önhöz, még ma is tanítónak vagy diáknak nevezném magamat. Nagyon, de nagyon örülök! Ismételten köszönöm jó szavait és tetteit, de még nagyobb hálával tartozom a szakácsnőjének! Isten áldja meg azt a jóságos, becsületes nőt. Ön akkor nagyszerűen beszélt, halálomig a lekötelezettje maradok, de a megmentőm mégis az ön Olga szakácsnője volt. — A szakácsnőm, hogyan ? — Egyszerűen azért, mert ha eljöttem önhöz fát vágni, ő így szólt hozzám: Oh te iszákos, gyalázatos, nyomorult, még nem döglöttél meg ? — azután szembe ült velem, az arcomba nézett szomorúan és elkezdett sírni.— Szerencsétlen ember! Se itt, se a túlvilágban nem lesz örömöd, a pokolban kell égned. Szerencsétlen bűnös! El se mondhatom, mennyire sírt és boszankodott miattam! De fődolog, helyettem ő vágta a fát! Egyetlen darabkát sem vágtam, mindent csak ő! Nem tudom, miért tette, csak annyit tudok, szavai teljesen átváltoztattak! Megjavított! Ezt soha se felejtem el neki! De bocsánatot kérek, csöngettek, be kell menni" Luskov köszönt és felment a karzatra. €rzsi legendája. — Fő a tisztaság. — Kam, szept. 30. Az Urnák 1913. esztendejének szeptember havának 14-ik napján Kecskés Erzsébet 16 éves leány összecsomagolta szerény ruhácskáit, megcsókolta öreg édes anyját és így szólt: — Édes szülém, látom, hogy nem tudunk megélni, bemegyek Kassára, beállok cselédnek és majd a havi fizetésemet elküldöm szüleimnek. Az öreg asszony megcsókolta Erzsikének hamvas arcát, könnyes szemekkel kisérte a csányi állomásra s Erzsi egyik III. osztályú kocsiba beült , aztán a vonat prüszkölve megindult. Erzsiké egy nótát sirt és a sírás végén már Kassán, a menykő nagy városban volt. Erzsók helyet keresett. Szerencséje volt, mert még aznap Geiger Henrikhez (Kossuth u. 27. sz.) be is állt mindenesnek. Erzsók szorgalmasan dolgozott, de annak, hogy fáradtan tért pihenőre, aludni nem tudott. Múltak a napok, Erzsók soványodni kezdett, arcának egészséges színe eltűnt, hamvas arca halálsápadt lett . . . Vasárnap délelőtt Erzsók anyja bejött Kassára é belső útja leányához vezetett. Amint belépett a konyhába, fájdalmában felsikoltott, mert egészséges leánya helyett, egy sápadt, beesett arcú leányt talált. Az anyja faggatni kezdte leányát, megvizsgálta s a megvizsgálás után szaladt a rendőrségre, ahol a leányát »bemutatta.« A bemutatás borzalmas volt, amelyről a következő sajtóközlemény jelent meg: »Kecskés Erzsébet cseléd jelentkezett és kéri a szolgálati viszony felbontását azért, mert konyhája annyira telve van poloskával és svábbogárral, hogy testét majd felfalták. Ezer és ezer csípésnek a nyoma van a testén. Kossuth u. 27. sz. alatt G . . .-nél szolgált.« 225. szám. A sajtóközleményt kommentárral nem kísérjük. Ez igazán felesleges, mert az olyan házban, ahol a cseléd testén ezer és ezer poloskacsípés van, abban a házban a fő elv: a tisztaság. Tetszik érteni? A tisztaság!' HÍREK. Kassa, szept 30. — A városházáról: Dr. Vukovics Károly, városi tanácsos ma Budapestre utazott a két hétig tartó közigazgatási továbbképző tanfolyamra. — Kinevezés: Az igazságügyminiszter Kobalniczky Miklós kassai kir. törvényszéki jegyzőt a IX. fiz. osztályba nevezte ki. — Halálozás: Özv Usházy Albertné szül. Priessnitz Terézia ur.nő szept. hó 29-én rövid szenvedés után életének 81-ik évében elhunyt. Temetése októb. 1-én d. u. 2 órakor lesz a Fazekas utcai gyászházból, honnan megáldása után a budaméri családi sírboltba helyezik örök nyugalomra. Az elhunytban Görgey Istvánná és Ujházy Iván édesanyjukat gyászolják. A temetést Rohringer Géza temetkezési vállalata rendezi. — Hivatalos órabeosztás a városnál. A polgármester előterjesztést tett a városi közgyűléshez, hogy a hivatalos órabeosztás — miként más hivatalokban — a téli hónapokban is a 8—2 ig legyen. Addig is, míg a közgyűlés e kérdésben dönteni fog, a hivatalos órák október 1-től kezdve is reggeli 8 órától délután 2 óráig tartatnak. — Izraelita istentisztelet. Az izraelita anyahitközség Rákóczikörúti nagytemplomában a Roshasonó újév ünnepi és az ezt ködacára ! Tel<3 szombatnapi istentiszteletek a következő sorrendben fognak megtartatni: Október 1-én szerdán d. u. 5 és fél órakor mincha a maariv; 2 án csütörtök d. e. 7 órakor sacharisz; 9 órakor tórafelolvasás; 10 és fél órakor muszofj d. u. 4 órakor mincha; 5 és háromnegyed órakor maariv; 3-án pénteken d. e. 7 órakor sacharisz; 9 órakor tóra felolvasás; 10 és fél órakor muszof; d. u. 5 és fél órakor mincha és maariv; okt. 4-én szombat d. e. 7 órakor haskomó; d. e. 10 órakor muszof; d. u. 4 órakor mincha. — Kassán is lesz telekkönyvi betétszerkesztés. Dr. Weisz Béla tiszti főügyész előterjesztésére a tanács feliratot intézett az igazságügy- és pénzügyminiszterekhez a telekkönyvi betétszerkesztésnek Kassa város területén leendő elrendelése iránt. A kassai törvényszéki elnöktől nyert értesülés szerint az igazságügyminiszter helyt adott a kérelemnek. — Verekedés: Ferkó János tegnap délután széles jó kedvében