Abauj-Kassai Közlöny, 1914. február (43. évfolyam, 26-48. szám)
1914-02-01 / 26. szám
JCLtXI. árfolyam. WMrkeas«8s4g fs ktaniklottii * larangu. 9 telefon 150 aUtOHTaSIDI* ^•gállapodá» = sxssint. =. « ««JKLKKIK «. i Arakor 1914. — 26. MimiCasaa, Vasárnap, Február 1. Abauj. Kassai közlöny POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési feltételek K**s4t. Egész évre K 14.— Félévre K 7.— Negyedévre E CSS. Egy hóra K 1,51 Vidéken Egész évre K 20— Félévre K 10 — Negyedévre K .— Egy tacra K Egyse szára ára 4 fillér* A közgyűlés. Interpellációk — Vita a napidijasok kérvénye felett. A Tegnap délután fél 5 órakor tartotta Kassa sz. kir. város törvényhatósága rendes januári közgyűlését. A közgyűlésen Sziklay Ede főispán elnökölt. A bizottsági tagok, különösen az újak igen nagy számban voltak jelen. Molnár és Littmann egy-egy érdekes interpellációt intéztek a polgármester helyetteshez, Molnár a Ferencz József téri járványfészek, Littmann a közműveknél levő viszonyok miatt. A villamos ügyet, igen helyesen, nem tárgyalják tovább. A napidíjasok kérvénye körül nagyobb vita indult meg, ahol a szocialisták képviselője, Molnár mondott igen szép beszédet a szegény napidíjasok ügyében. A gazdasági tanácsos jelentésénél Molnár azt a kijelentést tette, annak adatai nem egyeznek meg a főszámvevő adataival. A gyűlést a főispán fél ötkor nyitotta meg. Mindjárt a gyűlés elején az interpellációkra került a sor. Aranyossy Arisztid interpellált először. A félig lebontott kaszárnya ügyében. Utána Karaci a városi fa- és fűrész termékek elárusítása ügyében intézett interpellációt. Molnár kérdi a polgármesterhelyettest, hogy van-e tudomása arról, hogy a félig lebontott Ferenc József-kaszárnya még meglevő piszkos helyiségeiben a ragályos betegekkel együtt feküsznek éjjelenkint nyolcan-kilencen a Vertai féle fatelep munkásai. Ezek a piszkosságok valóságos járványfészkek. Sürgős beavatkozást kér. A polgármesterhelyettes megnyugtató válaszát tudomásul veszik. Littmann úgy értesült, hogy a közművek igazgatóságánál újabban bevezetett kettős könyvviteli rendszer teendővel két mérnök van megbízva. Ha ez igy van, úgy kéri, a mérnököknek, mint felesleges munkaerőknek az elbocsátását. Göndör válaszában kijelenti, hogy az igaz, hogy egy segédmérnök van megbízva a könyvelési teendők elvégzésével, de biztosítja a közgyűlést, hogy a mérnök igen jól tud könyvelni. Tényleg nincs szüksége több emberre, és így létszámapasztást fog kérni Littmann, nem veszi tudomásul a választ, mert a mérnököknek mérnöki és nem könyvelési teendőket kell ellátni. Bössler olvasta fel a havi jelentést, melynek elején a tanács ajánlja, hogy a közgyűlés Ferenc Ferdinándot 50. születése napja alkalmából feliratilag üdvözölje. Tudomására adja a tanács a közgyűlésnek a közműveknél létesített újításokat. Blanár azt kérdezi, hogy ki a felelős a közművek pénztárát érő esetleges károkért. Kriebel kijelenti, hogy a tanács és a közművek igazgatója vállalja a felelősséget. A belügyminiszter leiratát, melyben felhívja a városokat, hogy pénzüket a leggyümölcsözőbben helyezzék el, tudomásul veszik. A gyámpénztár pénzeit névszerinti szavazás után ugyanazon pénzintézeteknél helyezik el, mint tavaly, és ugyanabban az arányban. A villamos ügyet Ékes referálta. Blanár indítványa alapján a közgyűlés úgy határozott, hogy a tanácsra bízza azt, hogy tárgyaljon-e vagy nem a Kereskedelmi Bankkal. Az esetleges tárgyalások eredményét természetesen a közgyűlés elé kell hozni. A napidíjasok kérvényére került a sor. A polgármesterhelyettesnek az volt az indítványa, hogy 500 korona jutalomban részesítsék a napidíjasokat a kért 1569 korona összeszámított díjaik helyett. Molnár szerint az egész összeget meg kell adni a napidíjasoknak, mert azok megdolgoztak azért a pénzért. Nekik ez a pénz kenyérre kell. Abszurdum, hogy a város a majdnem 80 napidíjast a megillető összeg helyett csak 500 korona jutalomban részesítse, mikor egy városi tanácsost a valóságnak meg nem felelelő számítása alapján 600 korona jutalomban részesítenek. Blanár nem tételezi fel, hogy bármelyik tanácsos a valóságnak meg nem felelő számításokat eszközölne. A napidíjasok munkájának értékét a polgármesterhelyettes tudja megítélni. Elfogadta az indítványt. A közgyűlés magáévá tette a polgármesterhelyettes indítványát. Ezután a gazdasági tanácsos évi jelentése alapján Kossuthnak 600 korona jutalmat kíván a közgyűlés juttatni. fiz újságírás története. Az Abauj-Kassai Közlöny eredeti tárcája. Irta: Téglás Ödön. (Vége.) Az első magyar hírlapot Rát Mátyás szerkesztette és Patzkó ^ nyomdász adta ki Pozsonyban 1780-ban, melyet azonban nyolc esztendei szerződés után a kiadó a gyakori szerkesztőváltozás s a cenzúrával való sok baj miatt megszüntetni volt kénytelen. 1788-ban Esztelneky Szacsvay Sándor Bécsben indítja meg a „Magyar Kurírt", amely 1804-ben szűnik meg. Ugyancsak Bécsben 1789-ben egy másik magyar hírlap indul meg „Hadi és más egyéb nevezetes történetek" címen, 1789-ben Komáromban indul meg egy encyclopedikus újság „Mindenes Gyűjtemény" címen. Pesten az első hosszabb lélegzetű lapot Kultsár István alapította „Hazai és Külföldi Tudósítások" címmel. Mindezen lapok a mai politikai lapoknak felelnek meg, de a cenzúra mondhatatlanul nyomasztólag hatott működésükre. Az engedély egyik sarkalatos elve az volt, hogy a lapokhoz anyagukat a „Wiener Zeitungból" merítsék, külföldi híreket szabadon, tetszés szerint közölhettek, így a hazai lapok csupán az időjárásról, néhány kinevezésről, természeti tüneményről, stb., emlékeztek meg, nem versenyezhetvén a német újságokkal, melyek gyorsabb és alaposabb hírekkel szolgálhattak. Innen ered a magyar lapok gyors megszűnése A szépirodalmi lapok közül ezen időben hasonló mostoha viszonyokkal küzködik egynéhány; például: „Magyar Musa", „Uj Bécsi Magyar Musa“, stb. Az 1825-iki országgyűlés meghozza a politikai élet fellendülését, s ez ismét a sajtó újjáalakulását. A modern hirlapirás előhírnöke ebben az időben keletkezik, címe „Jelenkor" s többet foglalkozik a közügyekkel, megyei élet eseményeivel, művészettel stb. A magyar hirlapirás történetében uj lökést ad Kossuth Lajos „Pesti Hírlapja", amely mindenben megfelelt az akkori kor igényeinek. Merész és radikális politikai irányzata miatt a szerkesztést Landerer a kiadó Szalay Lászlóra bízza 1844-ben, hogy a bécsi körök meg ne szüntessék a lapot. A „Pesti Hírlap" mintájára szerveződnek ezután a többi hazai (vidéki) lapok is s a 40-es évek elején megjelennek egyúttal az első komoly szépirodalmi újságok: a „Honderű", »Pesti Divatlap« és »Életképek.* A 48 iki sajtótörvény hatása alatt az eddig még mindig időszaki sajtó felszabadul. A tekintélyesebb lapok: »Pesti Hírlap«, »Budapesti Híradó«, »Jelenkor«, stb. napilapokká alakulnak át s a vidéki hetilapok is felszaporodnak. »Alföldi Hírlap« (Debrecen), »Ellenőr« (Kolozsvár), »Szegedi Hírlap« stb. Megjelenik az első élclap a »Charivari« is. A harc kitörése megbénít mindent, a lapok újra rendetlenül jelennek meg, a szépirodalmi lapok megszűnnek. Az absolutizmus azután megfojtja a sajtót is s a hivatalos Ma- 1914. évi február hó 15-én a Schalkház-szálló dísztermében RIEDMANN IGNÁC világhírű zongoraművész hangversenye. Jegyek már előjegyezhetők VITÉZ A. könyvkereskedésében.