Adalékok Zemplén-Vármegye Történetéhez, 1905 (11. évfolyam, 1-11. szám)
1905-10-01 / 10-11. szám
25- ban Rákóczy György sem hagyta a maga jussát, fegyverhez nyúlt, hogy a fejedelemséget vérrel is megszerezze.28 Érdekesen írja le Rákóczy György és Bethlen István versengését Szilágyi Sándor jeles tudósunk.29 Különben Rákóczy fejedelemmé választásánál cselhez és megvesztegetéshez is folyamodott.Kortársa Kemény János írja, hogy küldött Rákóczy zsákokban zab közt tallérokat Katalin fejedelemasszonynak, csakhogy a rendeknek őt, ne pedig Bethlen Istvánt ajánlja fejedelmül.30 Az erdélyi állapotok az uj fejedelem alatt korántsem valának kielégítők. Forrongtak az elmék. Egy részről Katalin,81 másrészről Bethlen párthívei tartották magukat várakozó állásban. Eszterházy Miklós, Magyarország nádora, ismervén az erdélyi viszonyokat, a legalkalmasabb időt elérkezettnek vélte Erdély megtörésére s az anyaországhoz való csatolására. Nem is késett tanácsolni Ferdinánd királynak, hogy intézzen támadást Erdély ellen, s vannak kik azt állítják, hogy Eszterházy nádor maga is törekedett az erdélyi fejedelemségre.32 Meg is indult a nádor Rákóczy ellen, s 1631-ben Rakamaz mellett mérkőztek össze, hol Rákóczy lett a győztes. Ennek következménye lett a kassai fegyvernyugvás megkötése, mely alkalommal Rákóczyt Ferdinánd erdélyi fejedelemnek elismerte.33 Sok baja volt 1633-ban Székely Mósessel, a hajdani hős fejedelem fiával, ki jogot vélt formálhatni a fejedelemséghez ; de ez, midőn szorult a kapcája, kiszökött Törökországra.31 Ugyan ez évben a hatalmas Zólyom Dávid is ellene fordult, de ezt, mielőtt árthatott volna neki, elfogatta, s az egybegyült országgyűlés által törvényt mondatott felette.35 Ezután félévre, 1644. január 18-án, Kassa mezején, Abauj, Borsod és Zemplén vármegye rendei Magyarország fejedelmének kikiáltják.8. " Alig hogy megszabadult Rákóczy a két versenytárstól, 1636. júliusban veszi a hírt, hogy Bethlen István Szatmárvármegyében megmozdult, és hogy jókora török sereggel Erdély felé tart, hogy elűzze onnan Rákóczyt. De Bethlen István támadásának rész vége lett. Nagy- Szalonta városánál Rákóczy csapatai szétverték a török-magyar vegyes sereget. Ekkor jött létre a topái egyesség,7 melyet Rákóczy, Bethlen és 12 erdélyi tanácsur irt alá. Ez időben Rákóczy György legerősebb támaszt nyert Pázmány Péterben, a főpapban. Különösen aggódni kezdett, midőn a budai basa a portáról 1636-ban parancsot kapott, hogy Bethlen Istvánt — mint fentebb említők — az erdélyi fejedelemség birtokába vezesse be. Ekkor nem mulasztotta elbátorítani, jó tanácsával támogatni a szorongatott fejedelmet. „Kegyelmed — írja neki 1636. okt. 6-án kelt levelében — meg ne ijedjen; mert Isten az, a ki a pogány ellen megsegíti a keresztényeket. Ha látja kegyelmed, hogy nem bir velők, és, kit Isten ne adjon, valakik az erdélyiek közzül ellenállanának, Váradba assecurálja kegyelmed magát. Majd eljő a tél és idő adatik mindenre. Nem kell uram a kereszténységnek ilyen gyönyörű bástyáját, mint Erdély, pogánynak hagyni.“38 Apróbb küzdelme többször volt a budai basával, s igy 1636. okt. 6-án Gyulánál, azután Lippánál és Pankotánál is megverte az Erdélybe nyomult török hadsereget.39 A nagyobb küzdelem az 1640-es években következett el. Ekkor a harmincéves vallási háború szövetségeseként lép fel Rákóczy. Tartott ugyan attól, hogy elhalván Pázmány Péter ( 1637. márc. 19.) most Eszterházy Miklós nádor majd végrehajtatja a királylyal régibb tervit, t. i. elfoglaltatja Erdélyt. Hogy ezt megelőzze : Rákóczy szövetségre lépett a 267. 1.38 Szűcs István: Debreczen város tört. I. 39 Magyar n. muzeum 1856. VI. *° Kemény János: Önleirás 202. lap. « Tört. tár 1880. 760-769. I. 83 Uj magyar muzeum 1857. 242. **Tutkó: Kassa város tört. évkönyve 140. lap. 34 Szilágyi Sándor: Levelek és adták 113-270. 1. « Ugyanott. 53. 103. 336. 352. 476. lap. 86 Pesty Frigyes: A világ tört. napjai I. 3.1. 37 Eredeti okmány az országos levéltárban. 38 Eredeti okmány az erdélyi múzeumban. ** Fraknói: Pázmány Péter élete 235. 1,