Aetas, 1992 (7. évfolyam)
3. szám - TANULMÁNYOK - Horn Ildikó: Csáky Anna Franciska és a pozsonyi klarisszák
ez volt az igazán fontos békés úton sikerült eltávolítani a német apácákat Pozsonyból, s ezzel lehetővé vált Pázmány elképzelése: egy magyar vezetésű és szellemiségű zárda kialakítása a fővárosban. Az akció sikerült, Mária Anna császárné segítségével 14 német apáca a bécsi Szent Miklós klastromban telepedett le. Ettől kezdve, mint a rendtörténet írja, „ezen Pozsonyi Convent Magyar Apáczák Klastromának neveztetett.” Nemsokára Nagyszombatban is hasonló folyamat játszódott le. Mindkét zárdában a magyar nyelv lett az uralkodó. A regulákat magyarra fordították, s hamarosan a legelőkelőbb magyar családok lányai léptek a rendbe. Az érsek megkezdte a klarisszák zágrábi letelepítésének előkészítését is. Érdemes megfigyelni, hogy Pázmány csak ekkor lép tovább. Mindkét zárdát támogatta, de a fővárosban, a pozsonyi klastrommal kívánt mintát állítani. Szomszéd telkek vásárlásával megnövelte a kolostor területét. Gondoskodott a méltó épületről is: az emeletráépítéssel megnagyobbított épület az érsek halála után, 1640-re készült el. A pozsonyi zárdát - mint azt a rendtörténet is írja - hamarosan a többi, már megszűnt klarissza kolostor hivatalos örökösének tekintették: „ezen pozsonyi Klastromnak Fejedelem Asszonya öt helyrűl, Abatissának neveztetik, úgymint Óbudáról, Pozsonyról, Nyúlszigetrűl, Vásárhelyrűl és Kolostúl." Ez a címbeli összevonás a presztízs-növekedésen túl az erdélyi protestáns, a 11. a török területen állt egykori zárdák kontinuitását és a potenciális újratelepítést is szolgálta. Természetesen voltak anyagi vonzatai, mert a még meglévő jószágokat szintén a pozsonyi zárdának engedték át. Ezenkívül jelentős ereklyéket örököltek: az óbudai klarisszák Erzsébet királyné hagyatékát, a nyúlszigeti dömések pedig Margit csontjait, ereklyéit és kódexeket hoztak magukkal.10 Birtoklásuk nagyban emelte a zárda tekintélyét, magyar, lengyel, osztrák földről vonzották a zarándokokat. Erre az ereklyekincsre építve, Pázmány a Klára-hagyomány terjesztése mellett a magyar történelem nőalakjait helyezte előtérbe. Pozsony Árpádházi Margit és Erzsébet királyné kultuszának központjává vált. Mindez megmozgatta a főnemesi családokat: Telegdy János, Nyáry Krisztina, Brandenburgi Katalin és sokan mások ajándékoztak értékes ereklyetartókat. Lippay György 1656-ban Augsburgban készíttette el Margit ezüst szobrát a kolostor részére. A szobrot ábrázoló kis metszetek szinte mindenhová eljutottak Magyarországon. Az apácák közül Esterházy Mária Magdolna szentelte a Margit-kultusz terjesztésének életét, saját maga és Esterházy Pál költségén Németországban, majd Nagyszombatban nyomtattatott ki több száz Margit képet magyar, ill. német nyelvű imádságokkal.11 Margit ciliciumának gyógyító erőt tulajdonítottak, nehéz szüléseknél, súlyos betegségeknél - megfelelő biztosíték és adomány fejében - vették kölcsön.12 A fellendülésben Pázmány tevékenysége mellett természetesen maguk az apácák is meghatározó szerepet játszottak. Csáky Anna Franciska Vitathatatlanul a korszak legérdekesebb, legszínesebb apáca egyénisége volt. Mi lehetett a titka? A személyiségén kívül a többiekétől eltérő körülményeiben kell keresnünk a választ. A kialakult szokásokkal ellentétben nem gyermek-