Aetas, 1994 (9. évfolyam)

3. szám - MŰHELY - Halmos Károly: Magyarországi polgárosodás. Tallózás az 1988 és 1992 közötti történeti irodalomban

1. idézet* „Hogy a polgár, a polgárság léte vagy nemléte minden (»polgári«) demokrácia alapkérdése, ebben, nyilván, valahány eszmei-politikai irányzat minden szimpa­tizánsa egyetért."2 Az idézett mondat egy irodalmi folyóirat által kezdeményezett vita részeként történészek, irodalomtörténészek és egyéb értelmiségi foglalkozású­ak részvételével megrendezett vitaest írásbeli összefoglalójának bevezetőjéből származik. Magam nehezen tudtam volna ilyen frappánsan megfogalmazni azt, hogy mi mindent szeretnék kétségessé tenni e szemle során. Látjuk, a mondat megfogalmazója szükségesnek érezte a „polgárság"­gal pontosítani a „polgár" szó által előhívott jelentésmezőt, s azt az oksági állítást öntötte formába, hogy „ha »a polgár, a polgárság« nem jön létre, akkor a (»polgári«) demokrácia sem alakulhat ki". Könnyű volna bizonyítani azt is, hogy az írás címében szereplő „polgárosodás" "a kialakult polgárság ké­pére formált társadalom kialakulása" értelemben szerepel. Nos, ami az idézet­ben történeti tényként jelenik meg, az valójában csak a nyelv csele: a szavak fogalmak létezését, a fogalmak létének ténye tartalmasságuk tényét, a szavak képződésének etimológiai folyamatai pedig társadalmi átalakulások históriai folyamatait hitetik el. A fentiek alapján élesen fogalmazódik a kérdés: valóban polgárokból áll-e a polgárság, kell polgárság a polgári társadalomhoz, s polgárosodást je­lent-e az, ha létrejön a jelenkori demokrácia? Lássunk egy másik példát a tudományos igényű népszerűsítő irodalom­ból: 2. idézet „Magyarország legnagyobb és legdinamikusabban fejlődő, modern városának radikális ifjúsága a feltörekvő polgárság vezető ereje, szándékainak megfogal­mazója volt. Vagyis lehetett ugyan látszólag egy maroknyi értelmiségiből álló csoport, de ténylegesen egy önálló polgári osztály megszemélyesítője volt ... mégha ebben a nézetükben (t.i. a sajtószabadságról vallottban - H.K.) a pol­gárság vagy a liberális nemesség éppenséggel nem osztozott is."­ Melyik polgárságról van szó? A dinamikus városéról? A modern városnak a polgársága is feltörekvő? Netán azért önálló polgári osztály, mert nem osztja vezető ereje nézeteit? A nemes is polgári, ha liberális? (Az érv min­tája mellesleg megegyezik a [liberális nemesség volt a polgári érdekek képvise­lője] okfejtésével.) Fontos-e a terminológia? Végtére is újabb és újabb mentőföltevésekkel és szófacsarásokkal a legellentmondóbb tények is kezelhetők egy és ugyan­azon fogalmi rendszer keretében. Ha másért nem, gondolkodásökonómiai szempontból fontosak: a nem megfelelő fogalmi rendszer csak szuboptimális következtetéseket szülhet.4 * Mivel az írás célja bizonyos szóhasználatok ismertetése, igyekeztem a fontos részeket idézet formájában szövegembe szőni. Ezzel együtt - a tömörítés miatt - az idézet kis- és nagybetűi eltérhetnek az eredetitől.

Next