Aetas, 1994 (9. évfolyam)
3. szám - MŰHELY - Halmos Károly: Magyarországi polgárosodás. Tallózás az 1988 és 1992 közötti történeti irodalomban
1. idézet* „Hogy a polgár, a polgárság léte vagy nemléte minden (»polgári«) demokrácia alapkérdése, ebben, nyilván, valahány eszmei-politikai irányzat minden szimpatizánsa egyetért."2 Az idézett mondat egy irodalmi folyóirat által kezdeményezett vita részeként történészek, irodalomtörténészek és egyéb értelmiségi foglalkozásúak részvételével megrendezett vitaest írásbeli összefoglalójának bevezetőjéből származik. Magam nehezen tudtam volna ilyen frappánsan megfogalmazni azt, hogy mi mindent szeretnék kétségessé tenni e szemle során. Látjuk, a mondat megfogalmazója szükségesnek érezte a „polgárság"gal pontosítani a „polgár" szó által előhívott jelentésmezőt, s azt az oksági állítást öntötte formába, hogy „ha »a polgár, a polgárság« nem jön létre, akkor a (»polgári«) demokrácia sem alakulhat ki". Könnyű volna bizonyítani azt is, hogy az írás címében szereplő „polgárosodás" "a kialakult polgárság képére formált társadalom kialakulása" értelemben szerepel. Nos, ami az idézetben történeti tényként jelenik meg, az valójában csak a nyelv csele: a szavak fogalmak létezését, a fogalmak létének ténye tartalmasságuk tényét, a szavak képződésének etimológiai folyamatai pedig társadalmi átalakulások históriai folyamatait hitetik el. A fentiek alapján élesen fogalmazódik a kérdés: valóban polgárokból áll-e a polgárság, kell polgárság a polgári társadalomhoz, s polgárosodást jelent-e az, ha létrejön a jelenkori demokrácia? Lássunk egy másik példát a tudományos igényű népszerűsítő irodalomból: 2. idézet „Magyarország legnagyobb és legdinamikusabban fejlődő, modern városának radikális ifjúsága a feltörekvő polgárság vezető ereje, szándékainak megfogalmazója volt. Vagyis lehetett ugyan látszólag egy maroknyi értelmiségiből álló csoport, de ténylegesen egy önálló polgári osztály megszemélyesítője volt ... mégha ebben a nézetükben (t.i. a sajtószabadságról vallottban - H.K.) a polgárság vagy a liberális nemesség éppenséggel nem osztozott is." Melyik polgárságról van szó? A dinamikus városéról? A modern városnak a polgársága is feltörekvő? Netán azért önálló polgári osztály, mert nem osztja vezető ereje nézeteit? A nemes is polgári, ha liberális? (Az érv mintája mellesleg megegyezik a [liberális nemesség volt a polgári érdekek képviselője] okfejtésével.) Fontos-e a terminológia? Végtére is újabb és újabb mentőföltevésekkel és szófacsarásokkal a legellentmondóbb tények is kezelhetők egy és ugyanazon fogalmi rendszer keretében. Ha másért nem, gondolkodásökonómiai szempontból fontosak: a nem megfelelő fogalmi rendszer csak szuboptimális következtetéseket szülhet.4 * Mivel az írás célja bizonyos szóhasználatok ismertetése, igyekeztem a fontos részeket idézet formájában szövegembe szőni. Ezzel együtt - a tömörítés miatt - az idézet kis- és nagybetűi eltérhetnek az eredetitől.