Aetas, 2001 (16. évfolyam)
3-4. szám - TANULMÁNYOK - Müller Ildikó: A nőoktatás helyzete Ausztriában az Osztrák–Magyar Monarchia idején
Az alap- és középfokú leányoktatás A nők alapfokú képzésének biztosítására Ausztriában már a 18. század végén megtörténtek az első lépések. Mária Terézia az örökös tartományok számára leadott iskolai szabályzata (Allgemeine Schulordnung) mindkét nem számára kötelezővé tette az iskolalátogatást, a tankötelezettség az intézkedés szerint hattól tizenkét éves korig terjedt. Az 1869-es népiskolai törvény fiúk és lányok esetében egyaránt nyolc évre emelte a tankötelezettség időtartamát. A rendelkezés az elemi oktatás színterévé a nyolcosztályos népiskolát tette, ahol a diákok alapszintű műveltséget szerezhettek. A nagyobb településeken polgári iskolákat (Bürgerschule) is létrehoztak, ezeket az elemi ötödik osztálya után három évig látogatták a diákok. Ezt az iskolatípust elsősorban az iparosok és jobb módú parasztok gyermekeinek szánták. A polgári a népiskolánál magasabb szintű műveltséget nyújtott, és igyekezett a gyakorlati élet igényeire is tekintettel lenni. Fiúk és lányok oktatása eltérő társadalmi feladataiknak megfelelően különböző tanterv alapján történt. A lányok fakultatív tárgyként franciát és gyorsírást is tanulhattak, ami igen hasznosnak bizonyulhatott abban az esetben, ha pénzkereset után kellett nézniük. Magyarországon az alapfokú oktatás rendezésére Ausztriával nagyjából egy időben került sor. Az 1868. évi népiskolai törvény itt is mindkét nem számára tankötelezettséget vezetett be. Magyarországon az elemi hat osztályos volt, ezután a diákok vagy az ismétlő iskolát, vagy a felső népiskolát látogatták. Az utóbbi fiúk számára három, lányok számára azonban csak két éves volt. Magyarországon is létezett polgári iskola. Ez hasonló oktatási célt szolgált, mint az ausztriai, de hosszabb, négy évfolyamos volt. Az elemi negyedik osztálya után került ide a tanuló. Fiúk és lányok oktatása a polgáriban Magyarországon is külön, eltérő tanterv alapján történt. Az állam tehát a népoktatási törvény keretében gondoskodott a lányok alapfokú oktatásáról. Jóval problematikusabb volt ugyanakkor az ennél magasabb szintű képzés ügye. Ausztriában az 1860-as évektől élénk vita bontakozott ki arról, szükség van-e egyáltalán a lányok magasabb iskolázására, s ha igen, ezt hogyan kellene megszervezni. A középfokú leányoktatás kiépítése és a nők egyetemre bocsátása mellett érvelők elsősorban egy általuk igen fontosnak tartott társadalmi problémára hivatkoztak, nevezetesen arra, hogy a középosztálybeli asszonyok és leányok mind nagyobb számban kényszerülnek pénzkereső munka végzésére. Főképpen az eltartó nélkül maradt, tehát férjhez nem ment, elvált vagy özvegy nőknek kellett gondoskodniuk ily módon saját, esetleg gyerekeik ellátásáról, mivel családjuk erre egyre kevésbé volt képes. De a házasságban élő nőknek is mind gyakrabban kellett munkát vállalniuk, mert kizárólag a férj jövedelméből nem tudták biztosítani a család ellátását. E jelenség hátterében a középrétegek anyagi helyzetét megrendítő gazdasági problémák (például az 1873-as tőzsdekrach), háborúk, valamint az iparosodás folyamata állt. A kortársak mindenekelőtt a pártában maradt nők helyzetét tartották súlyosnak, akik száma emelkedett. 1875-ben 1000 házasságképes korban lévő nő közül 505 volt férjnél, 3 Simon, Gertrúd: Mádchen- und Frauenbildung in Österreich zwischen 1774 und 1919 irn Überblick. In: Brehmer- Simon 178-188. (a továbbiakban: Simon 1997.) 4 Renate Flich: Wider die Natúr der Frau? Entstehungsgeschichte der höheren Mádchenschulen in Österreich, dargestellt anhand von Quellenmaterial. Wien, 1992. (a továbbiakban: Flich) 81. r> Mazohl-Wallnig, Brigitte- Friedrich, Margaret: „...und bin doch nur ein einfáltig Mádchen, deren Bestimmung ganz anders ist...". Mádchenerziehung und Weiblichkeitsideologie in der bürgerlichen Gesellschaft. In: L' Homme, 1991. 2. évfolyam, 2. szám. 7-32. (a továbbiakban: Mazohl-Wallnig - Friedrich) 6 Az alap- és középfokú leányoktatás magyarországi helyzetéről lásd Nagyné Szegvári Katalin: A nők művelődési jogaiért folytatott harc hazánkban (1777-1918). Budapest, 1969.; Müller Ildikó: Az alap- és középfokú leányoktatás Magyarországon a dualizmus időszakában. In: Sic Itur ad Astra, 2000. 12. évfolyam, 3. szám. 69-142.