Aetas, 2004 (19. évfolyam)

1. szám - TANULMÁNYOK - Egry Gábor: Az erdélyi szász Raiffeisen-mozgalom kezdetei

Figyelembe véve, hogy a szászok háromnegyede falun vagy mezővárosban élt, valamint a városi lakosság nem elhanyagolható része is a mezőgazdasági népességhez tartozott,­ nem meglepő, hogy az agrárium, elsősorban a falusi lakosság problémái élénken foglalkoz­tatták politikusaikat és értelmiségieiket. Számarányuk csökkenése a szászföldi községekben a kivándorlás, elsősorban a mezőgazdaság gondjaira és a hitel hiányára vezethető vissza -vélték. Ezért falusi közösségeik megerősítése fontos nemzetpolitikai­ feladatnak minősült. Már az 1860-as években kísérletek történtek a tartós megoldásra. Az egyik - 1865-ben ki­dolgozott - terv szerint a Nationsuniversität közjogi státuszát kihasználva külföldi kvázi­államkölcsönt vettek volna fel. A másik terv, amelynek előképe már az 1863-1864-es nagyszebeni országgyűlésen szóba került, ifj. Josef Bedeus nevéhez fűződött. Ő a németor­szági és kelet-közép-európai földhitelintézetek mintájára tervezett egy pénzintézetet, amely csak jóval később, 1872-ben kezdhette meg működését.­ Az új intézet sem oldotta meg a problémákat, mivel hiteleit főként középbirtokosok és városi háztulajdonosok vehették igénybe, és nem rendelkezett megfelelő hálózattal sem ügyfelei kiszolgálására.­ Új megoldást kellett tehát keresni, annál is inkább, mivel a szász parasztság megerősí­tése egyre inkább elengedthetetlennek tűnt a románság térnyerésének megállításához is. A szász politikusoknak, gazdaságpolitikusoknak a Nagyszebeni Általános Takarékpénztár vezetője, Karl Wolff és ifj. Josef Bedeus, a földhitelintézet vezérigazgatója köré csoportosu­ló köre egy Magyarországon új formában, a Raiffeisen-típusú hitel- és mezőgazdasági szövetkezetekben vélte megtalálni az ehhez megfelelő eszközt. Tanulmányomban arra keresem a választ: miért ezt a formát választották a szászok? Hogyan szervezték meg szövetkezeteik hálózatát? Mindez hogyan kapcsolódott a szász nemzetpolitika és a szász politikai program változásához? A probléma eddig nem került tartósan sem a banktörténeti, sem a kisebbségekkel fog­lalkozó kutatások homlokterébe. A hitelszövetkezetek problémaköre talán a magyar bank­történetírás legkevésbé kutatott részterülete.10 Az elsősorban banktörténeti megközelítésű 5 Jekelius: Die Bevölkeruhgs u. Berufsstatistik des ehemaligen Sachseidandes 11, 185. 6 Nemzetpolitika alatt értve egy magát nemzetként vagy­ nemzeti kisebbségként definiáló közösség azon célkitűzéseinek és cselekvéseinek rendszerét, melyeknek célja a csoport modern nemzetként való létezése feltételeinek megteremtése, illetve annak biztosítása. A nemzetpolitika ebben az értelmezésben nem egyszerűen modernizációs politika, hanem kizárólag az adott közösségre irányuló és a más nemzetektől való elkülönülés elemét is magában foglaló politika, melynek végső célja a csoport mint specifikus közösség kohéziójának védelme. 7 Vö. Ueber das Project des National-Anlehens zur Hebung der Gewerbe und des Ackerbaues im Sachsenlande. Hermannstadt, 1868. A kölcsön összege 2 millió forint lett volna, 5% kamattal, 20 vagy 30 éves törlesztéssel. 8 Vö. Schobel, Josef: Die siebenbürgisch-sächsische Landwirtschaft vom 18. bis Mitte des 20. Jahrhunderts. In Nägler, Thomas-Schobel, Josef-Drottleff, Karl: Geschichte der siebenbürgisch­sächsischen Landwirtschaft. Bukarest, 1984. 52-182,107.; Dr. Rudolf Rosier: Die Kreditorganisa­tion der Sachsen in Siebenbürgen. Hermannstadt, é. n., 15-17.; Teutsch, Friedrich: Josef Bedeus von Scharberg. Hermannstadt, 1896. 5-6.; Josef Bedeus von Scharberg d. J. In: Schriftsteller-Lexikon der Deutschen in Siebenbürgen IV. köt. Hrsg. von J. Trausch, Fr. Schuller, Ii. A. Hienz. Köln-Wien, 1983. 23-34. 9 Ezt még tetézte, hogy nem sokkal az alapítást követte az 1873-as tőzsdekrach, ami ugyan a földhi­telintézeteket kevébé érintette, de a fő forrásokul szolgáló záloglevelek elhelyezését nehezítette. Vö. Egry Gábor: Az 1873-as tőzsdekrach és gazdasági válság hatása a magyarországi hitelszer­vezetre. Történész, 3. évf. (1995) 1-2. sz. 65-144. 10 Jellemző, hogy Tomka Béla összefoglaló munkájának bibliográfiájában csak elvétve található a hi­telszövetkezetekkel foglalkozó munka, a felsorolt művek elsősorban nagyobb keretbe ágyazottan érintik a problémát. Tomka Béla: A magyarországi pénzintézetek rövid története, 1836-1947. Budapest, 2000.169-183.

Next