Aetas, 2004 (19. évfolyam)

1. szám - TANULMÁNYOK - Egry Gábor: Az erdélyi szász Raiffeisen-mozgalom kezdetei

munkák rendszerint átfogóan, aggregált mutatóik alapján foglalkoznak kvantitatív elemzé­sükkel, vagy éppen azt próbálják megragadni, milyen helyet foglaltak el, illetve milyen sze­repet játszottak a szintén átfogóan vizsgált bankrendszerben.11 Tekintettel azonban vi­szonylag kisebb súlyukra, illetve szétaprózottságukra, ekkor is csupán érintik őket. Hason­lóan keveset foglalkozott a magyar banktörténetírás egy másik megközelítési lehetőséggel, a nemzetiségi bankok, illetve a nemzetek és „bankjaik" viszonyának vizsgálatával.12 Számos esetben ismereteink ma sem terjednek túl mindazon, amit a századfordulón született ta­nulmányokból és röpiratokból tudunk. Eközben a román, illetve a szlovák történetírás alapvető monográfiákat produkált, még akkor is, ha azok beállításai, elsősorban a román szerzők esetében, sokszor elavultak, és a 20. század fordulóján keletkezett mítoszokat rep­rodukálják.­ A szász szövetkezetekkel is főként a román szerzők foglalkoztak, hiszen a ro­mán hitelszövetkezeti mozgalom éppen azok mintájára jött létre. Nem meglepő, hogy pers­pektívájukat is meghatározza a román szövetkezeti mozgalom, a szász Raiffeisen-mozgal­mat is elsősorban annak tükrében vizsgálják.1. A szász történetírásban sem dolgozták fel alaposan a szász hitelszövetkezetek problémakörét. A két világháború között született né­hány közgazdasági munka15 mellett főként a mozgalom atyjának tekinthető Karl Wolff éle­tével foglalkozó vagy éppen a Raiffeisen-egyletek alapításának bázisául szolgáló Nagysze­beni Általános Takarékpénztár történetét feldolgozó munkák érintik a kérdéskört.16 Azon­ban ezek sem lépnek túl az aggregált mutatók egyszerű elemzésén, illetve Wolff megnyilat­kozásainak bemutatásán. El kell ismerni, a probléma akár csak részleges feldolgozására vállalkozónak nincs egy­szerű dolga. A forrásadottságok ugyan nem rosszak, de kiemelkedőnek sem mondhatók. Az egyes egyletek, illetve az ernyőszervezetül szolgáló Verband Raiffeisenischen Genossanschaften iratai rendszerezetten nem találhatók meg levéltárban, bár nem zárha­tó ki, hogy a Nagyszebeni Állami Levéltár állagaiban fellelhető lenne számos releváns do- 11 Ilyen, a hitelszövetkezetekkel érthetően keveset foglalkozó munka például: Tomka Béla: A magyar­bankrendszer fejlődésének sajátosságai nemzetközi összehasonlításban 1880-1931. Századok, 133. évf. (1999) 3. sz. 655-681. vagy Kövér György: Struktúrától a rendszerig. In Uő.: A felhal­mozás íve. Társadalom- és gazdaságtörténeti tanulmányok. Nagyítás szociológiai könyvek 43. Bu­dapest, 2002. 243-253. 12 A gazdaságtörténeti megközelítésű tanulmányok közül megemlíthető Tóth István: Szlovák hitel­egyletek a századfordulón. Aetas, 1992. 4. sz. 62-69., a politikatörténetiek közül Szász Zoltán: A magyar kormány tervei a nemzetiségi pénzintézetek állami ellenőrzésére a századfordulón. Századok, 100. évf. (1966) 118-137. •3 Egy nemrég megjelent tanulmánykötet írásai a bibliográfiára vonatkozóan is jó tájékoztatást ad­nak. Drecin, Mihai D. (Coord.): Istorie financiar-bancara. Studii asupra bancilor din Austro-Ungaria (1867-1918) vol. II. Cluj-Napoca 2001. 14 Az elsők közül kiemelendő Nicolae Petra máig idézett munkája: Petra, Nicolae N.: Bäncile române§ti din Ardeal §i Banat. Sibiu, 1936. A modern művek közül alapvető Drecin, Mihai D.: Banca .Albina" din Sibiu. Cluj-Napoca, 1982. A legújabbak közül Lucian Dronca egy egész fejeze­tet szentel az észak-erdélyi román hitelszövetkezeteknek, igaz, elemzésében összekeveri a Schulze-Delitzsch típusú és a Raiffeisen-féle szövetkezetek jellemzőit. Dronca, Lucian: Din politica finan­­ ciarä a românilor ardeleni. Banca „Economul"din Cluj (1886-1918). Cluj-Napoca, 1999. 68-89. 's Például Heimberger, Filip: Cooperatia säseascä sistem Raiffeisen din Ardeal. Teza pentru docto­rat in drept. Sectiunea politico-economica. Cluj, 1939. 16 Wächter, Ernst: Dr. Carl Wolff. Idei ^i jap te economice. Tezá pentru doctorat in drept. Sect,iunea politico-economicá. H. n. [Sibiu], é. n. [1940]; Carl Göllner: Karl Wolffs politisches und wirt­schaftliches Wirken. Forschungen zur Volks- und Landeskunde, 16. évf. (1973) 1. sz. 5-36.; Klein, Christoph: Anvertraute Pfunde. Gustav Adolf Klein und die Hermannstädter allgemeine Spar­kasse. Köln-Wien-Weimar, 1995. 6-24.

Next