Aetas, 2008 (23. évfolyam)

3. szám - TANULMÁNYOK - Bolgár Dániel: B. gazda és H. doktor (Kisvárosi önéletírások felekezeti mintázatai)

BOLGÁR DÁNIEL B. gazda és H. doktor Kisvárosi önéletírások felekezeti mintázatai Történelmi nemzeti-modern polgári; népi-urbánus. Talán ez a két - Hajnal István oksze­rű-szokásszerű szembeállításával és egymással is interferáló - oppozíció a legnagyobb je­lentőségű, legismeretesebb azok közül, amelyekben „rendesen" értelmezni szokás a mo­dern Magyarország, de kiváltképp a zsidók és keresztények közötti viszony társadalom-,1 il­letve politikai eszmetörténetét.2 A viszony szó azonban ezúttal túlságosan semleges: a zsi­dókat e szembeállításokban mindig megfeleltetik az egyik pólusnak, vagyis amikor ezeket az elemzési kategóriákat használjuk, akkor eleve feltételezzük, hogy keresztények és zsidók között jellemzően nem kötelék, hasonlóság vagy azonosulás, hanem ütközés, eltérés és kü­lönbözés volt, tehát ha az asszimiláció és az integráció ügye iránt érdeklődünk (és ebben az írásban eziránt érdeklődünk), akkor előre ismert eredményre vezet vizsgálatunk. Elszakad­hatunk azonban ezektől a megmerevedett oppozícióktól, ha nem a velük asszociált terepe­ken kezdünk vizsgálódni, azaz nem a vidéki nemesi kúria és a nagyvárosi luxuslakás, de nem is a falusi parasztház és a pesti, belvárosi kávéház topikus helyszínén, hanem egy kis­városban. Itt van a legnagyobb esély arra, hogy nemzeti polgárokra, a nép városias modorú egyszerű fiaira, netán feszes formák közé szorított racionális mérlegelésre, na és integrált és/vagy asszimilált zsidókra és keresztényekre leljünk. E munka két hősének pályája igen hasonlóan indult. Nagyjából egyidőben nőttek fel ugyanabban a kisvárosban, Gyöngyösön, és egyaránt a helyi Koháry István Gimnázium ta­nulóiként szerezték meg az érettségit. Mára, idős korukra mindketten - amennyire meg tudom ítélni - köztiszteletben álló emberek. H. P. doktor3 a város egyik vezető jogásza volt évtizedeken át, a (hadd használjam ezt az anakronisztikus kifejezést) gyöngyösi intelligen­ciának afféle doyenje. Másik főszereplőnk, Bálint György (aki egyébiránt szintén doktor), vagy népszerűbb nevén Bálint Gyuri bácsi, még népszerűbb nevén Bálint gazda,4 aki - tele­víziós karrierjének köszönhetően - az 1980-as évek óta úgyszólván össznemzeti elismerést és szeretetet vívott ki magának, az ország tiszteletbeli gazdálkodója, heti rendszerességgel adagolja mezőgazdasági tapasztalatát és tudományát a nézőkbe, gondolkozására jelentős hatást gyakoroltak a népi szociográfusok munkái, amint személyes ismeretsége is némelyi-1 Lásd Erdei Ferenc: A magyar társadalom a két világháború között. Valóság, 19. évf. (1976) 4. és 5. sz. 23-53.; 36-58. és a ráépülő vitákat. 2 Lásd például Gyurgyák János: Ezzé lett magyar hazátok. A magyar nemzeteszme és nacionaliz­mus története. Budapest, 2007.; Takáts József: Modern magyar politikai eszmetörténet. Buda­pest, 2007. 3 H. P.-t, kérésére, mindvégig monogramjával jelölöm. 4 A továbbiakban a szimmetria kedvéért Bálint Györgyöt is monogramjával, illetve B. gazdaként je­lölöm.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék