Aetas, 2012 (27. évfolyam)
2012 / 1. szám - MŰHELY - Farkas Zsuzsa: A kultúra tövébe fészkelt ország (A világkiállításokon bemutatott magyar művek kortárs értékelése, 1851-1878)
A kultúra tövébe fészkelt ország Műhely sokszínűségéről Bodnár Éva részletesen beszámolt már tanulmányában.?2 A németek Munkácsy Mihály komor hangulatát bírálták, míg az oroszok elismerően szóltak róla stb. Szinyei Merse Pál Majálisa a bajor osztály éke volt, Munkácsy Mihály öt képe a magyar osztály remekművei közé tartozott, élén a Röpülő nővel és az Éjjeli csendzavarókkal. Tudvalévő, hogy mindhárom a magyar festészet történetének kulcspozíciójú darabja. A bécsi világkiállítás az a viszonylag ritka és különleges pont, amikor látványosan különbözve a bécsi iskolától, a forrongó francia tendenciákra figyelve előlépett két zseniális magyar egyéniség. Ők egészen különleges témájú, technikájú, színezésű alkotásokat mutattak be. Sajátos kitörési pontként értékelhető a bemutatkozás, hiszen a későbbiekben Munkácsy elfordult ettől a festéstől témájában és technikájában is, míg Szinyei évekre háttérbe húzódott. Az általános magyar képzőművészeti értékelés szerint erre az időpontra a magyar művészek felzárkóztak, ami azt jelentette, hogy műveik erőt, elevenséget, frissességet hoztak a posványos akadémizmusban. Az erőteljes színek alkalmazása (ez esetenként egyes kritikusok szemében harsányságot jelentett) merésznek tűnt. Munkácsy Mihály, Paál László, Szinyei Merse Pál, Deák Ébner Lajos képeit, a kor fiatal generációjának bemutatkozását itthon számosan bírálták, főleg az idősebb generáció akadémikus tagjai. A kiállított képek kiemelt szerepét tükrözi az is, hogy mára már három tanulmány is megjelent e tárgyban.73 Ötven művet azonosítottak, melyből húsz a Magyar Nemzeti Galériában található.74 A legújabb Bécs-Budapest kiállítás katalógusában (Az áttörés kora) közöltek egy interieur felvételt is a magyar festészeti terem egyik zsúfolt faláról.72 73 74 75 A magyar képzőművészeti osztály középpontjába az Eötvös József által 1869-ben meghirdetett és 1872-ben második fordulójához érkezett történelmi festménypályázat legjobb alkotásai kerültek, amelynek koncepciójában a kiegyezés, a keresztény magyar állam és a Habsburgokhoz kötődő néhány pozitív történelmi esemény kiemelése kapott hangsúlyt. A pályázaton első díjat nyert Than Mór, Kun László és Habsburg Rudolf találkozása a morvamezei csata után című nagyméretű festmény is világkiállítási darabbá vált. A kép az 1278. augusztus 28-án lezajlott morvamezei (marchfeldi) csata utáni ünnepi pillanatot ábrázolja. Habsburg Rudolf és a cseh Ottokár király között zajló háborúban Kun László a Habsburgoknak nyújtott katonai segítséget.76 E koncepcióval szembehelyezkedett például Székely Bertalan: V. László és Czillei című műve, mely a politikai elit bírálatára, a kiegyezésre való közvetlen utalásokat tartalmazott a kortársak számára. Az osztrák értékelések szerint a világkiállítások programjában a képekre fektetett hangsúly végül igazolást nyert.77 A képzőművészeti rangsort az Akadémia kvalifikációja által érvényesített forma adta, ez alakította ki a képzőművészeti érték mögötti vagyoni értéket. Ez a polgári kultúra és a polgári világ önképének részét alkotta, hiszen egy mű megszerzése 72 Bodnár Éva: Magyar művészek a bécsi világkiállításon 1873-ban. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 82. köt. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. Miskolc, 1989.17-31. 73 Bodnár: Magyar művészek, 17-33.; Szvoboda: A magyar művészet, 51-75., 131.; Bakó Zsuzsanna: A magyar művészet szerepe és jelentősége az 1873-as bécsi világkiállításon. In: F. Dózsa Katalin (szerk.): Az áttörés kora. Bécs és Budapest a historizmus és avantgárd között (1873-1920), Klimt, Schile, Kokoschka és a dualizmus művészete, (tanulmánykötet), 1. köt. Budapest, 2004. 87-101. 74 Bodnár: Magyar művészek, 17-33. 75 F. Dózsa: Az áttörés kora, 175-185., 93., 2. kötet tárgyleírások, 11-12. fénykép, albumin 21x27 cm Bécs, Wien Museum 76 F. Dózsa: Az áttörés kora, 2. kötet tárgyleírások, 1.1. tétel, 9. 77 Pemsel, Jutta: Die Wiener Weltaustellung von 1873. Das gründerzeitliche Wien am Wendepunkt. Wien, 1989. 72. 151