Aetas, 2017 (32. évfolyam)
2017 / 2. szám - MŰHELY - Ratzky Rita: Petőfi és Jókai barátságából épült művészetek palotái
122 Ratzky Rita Műhely mikor először megláttam az utcán, kopott, fekete gallérköpenyegben, gyűrött kalapban, mezítelen nyakkal. Szobatársam, akivel együtt mentem fel a kollégiumba, már ismerte s rákiáltott: ’Jó reggelt, bús magyar!’ Ez volt a tréfás gúny neve. Mindenkinek volt. Engemet úgy hittük, hogy ’jámbor’. Nem fogadta a köszöntést, mindig olyan léptekkel járt, mintha távgyalogolna.”– Jókai tökéletes helyzetképet ad, barátja valóban rengeteget gyalogolt az országban, s ennek oka a szegénysége, az akkori közlekedési lehetőségek hiányossága és izgága természete volt. Együtt vettek részt az önképző kör munkájában, ahol verseket olvastak fel, értekezéseket tartottak nyilvános felolvasásokon, pályázatokat adtak be, amelyeket a Magyar Tudományos Akadémia tagjai bíráltak el. Ekkoriban Pápán tanult Petőfi másod-unokatestvére, Orlay Petrich Soma is, ők 1841-1842-ben másodévesek, Petőfi elsőéves diák volt. Nem a tanítási órákon találkoztak elsősorban, mert Petőfi sokszor hiányzott ezekről. Verseket írt, vagy szövegeket másolt, hogy fedezni tudja tanulmányainak költségeit. Nem jártak tehát egy osztályba, de volt közös órájuk. Petőfi Orlaival lakott egy szobában, de Jókai annyit tartózkodott náluk, mintha ő is szobatárs lett volna. Orlai és Jókai sokat rajzolt és festett, Petőfinek is maradtak fenn rajzai, bár ezek a későbbi időkben készültek. Élt és hatott a romantika jellemző szokása, a több műnemben való alkotás, és ez abban a korban különösen a kezdő művészekre volt jellemző. Tarczy Lajos pápai tanár ismerte fel Petőfi költői tehetségét, de a másik két tanulóban is látott fantáziát. Petőfi és Jókai barátságának korai bizonyítéka egymás támogatása. Kezdetben inkább Petőfi segítette a két évvel fiatalabb társát, hogy elindítsa majdani hivatása útján, 1843-ban például lemásolta Jókai dráma kísérletét, A zsidó fiút, hogy barátja mielőbb kiadóhoz juttathassa. (A kézirat most is megtekinthető a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában, és szerepelni szokott a Petőfi Irodalmi Múzeumban a névadóról szóló állandó kiállításokon is.) Petőfi pápai tanulmányaik idején egy alkalommal elszavalta Vörösmarty Mihály Szózatját tót dialektusban. Kisöccse (Petőfi nevezte így!), Jókai így emlékezett meg erről: „Csakhogy ő azt a nemzeti buzdítót nem úgy szavalta el, ahogy tudta volna, hanem úgy, mint Tallérosy Zebulon, árva megyei kiejtéssel. A tréfa kellemetlen benyomást tett. S azt sokáig el nem moshatta az emlékekből Petőfinek költői ére.” (A Tallérosy Zebulon nevet Jókai álnévként is használta a későbbiekben hírlapi cikkeiben, egyébként A kőszívű ember fiainak egyik szereplője lett.) Közismert, hogy Petőfi idő előtt otthagyta Pápát, nem fejezte be középiskolai tanulmányait. Túlságosan felnőttnek érezte már magát, de nemcsak az élettapasztalatai indították a pénzkereső élet irányába, hanem erős alkotási, publikálási szándékai is. Barátságuk a pá- 4 Jókai: írások életemből, 1.172. 5 A későbbi jelentős festő ifjúkorában így írta a nevét. 1848 körül azonban a demokratikus szokás szerint elhagyta az y-t és a ch-t. Az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc bukása után - ez festményei aláírásán látható - visszatért az Orlay Petrich Soma formához, legalábbis az Orlay-t használta. Lásd például Petőfi Arany Jánosról vagy kisfiáról, Petőfi Zoltánról készült rajzát. Petőfi Sándor összes művei 7. köt. Budapest 1964. Függelék 11,12/a. A Magyar Tudományos Akadémia Kézirattára. 522. A jobb alsó sarokban - Petőfi kézírásával - a kettős jelige: „Improbe amor, quid non mortalia pectora cogis, auri sacra fames! Virg. [Bűnös szerelem, mire nem viszed a lelkünk, kárhozatos kincsszomj! Vergilius] Lásd Jókai Összes művei. (Szerkesztette: Lengyel Dénes és Nagy Miklós.) Drámák I. [1843-1860.] Budapest, 1971. 737. 8 Jókai: Az én színpadi életem. In: Életemből. 1. köt. Budapest, 1898. 73. 9 Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete. Budapest, 2008. 99.