Aetas, 2017 (32. évfolyam)

2017 / 2. szám - MŰHELY - Ratzky Rita: Petőfi és Jókai barátságából épült művészetek palotái

Petőfi és Jókai barátságából épült művészetek palotái Műhely mar diákévek után Kecskeméten erősödött meg, ahol Petőfi vándorszínész, Jókai pedig ügy­védbojtár volt. Kétségtelen, hogy egy alkotó, de még egy átlagember személyiségét is jól jellemzi külső megjelenése. Petőfi korabeli öltözködéséről sok apró részletet megtudhatunk Jókaitól: „Pe­tőfi is kezdett magának új divatokat. Egyszer Csokonai prémes mentését vette fel,10 s viselte a világ bámulatára; másszor eszébe jutott virágos atlaszból varratni atillát, hozzá mondva­csinált, hallatlan formájú, pörge, de mégsem pörge kalapot tenni fel, úgyhogy Pálffy11 egy­szer azt mondá róla: ’Mikor ez a Sándor elénk jön, mindig van rajta valami, hogy az ember vele álmodik.’ - csakhogy ez a különcség őneki mind illett, mert nem kérkedett vele, nem tolakodott, az ő ízlése volt, nem erőltette senkire.”12 Ugyanebben az írásában később így folytatja Jókai: „Ő volt az egyetlen ember, akinek soha cilinder a fején, frakk a testén nem volt.” Ellentmond saját magának, hogy egy 1843-ban Petőfiről készített - azóta elveszett - festményén frakkban jeleníti meg barátját. Adrovitz Anna katalógusában a következő sze­repel erről: „A Kecskeméten készült miniatűr festmény Petőfit a hétköznapi és színpadi jelmezként egyaránt viselt violaszínű frakkjában ábrázolja.”13 Barátságuk őszinteségének bizonyítéka, hogy Jókai nem tartotta Petőfit jó színésznek, azt azonban elismerte, hogy ver­seket előadni, különösen a sajátjait nagyon jól tudta.14 A két barát korai művei Petőfi pápai diák korában nyert két aranyat a Szín és való című versével, Jókai pedig hár­mat, de nem a megőrződött Istenítélet című első novellájával, ahogy azt Várdai Béla állítot­ta, hanem egy időközben elveszett írásával.15 Összevetni azonban csak a meglévőket tudjuk. Petőfi ifjú hősének történetét a mondandóval ellentétes, kiegyensúlyozott szerkezeti felépí­tés jellemzi. Balladája első részének indító három versszaka: „Némul a hangszerek zenéje, A függöny felrepűl. S az arcokon kíváncsiságnak Csendes figyelme ül. És ékes színpadon a múzsa Kegyelt papnéja áll, Bájlóbb a kikelet kertjének Minden viráginál. És oh midőn szavak születnek Az ajkak bíborán, Nem, így nem énekel tavaszkor Pacsirta s csalogány.” 10 Ezt a Csokonai mentét Petőfi később már Pesten viselte. A Pesti Divatlapok főszerkesztője, Vahot Imre biztatta erre a „népies” megjelenésre. 11 Pálffy Albert tárcaíró (1820—1897), a Tizek Társaságának egyik tagja 12 Jókai: Az én színpadi életem. 74. In: Életemből, 1. köt. 63-71. 13 ARC poetica. Petőfi Sándor életében készült képmásai. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2012. 106. 14 Jókai Mór: Petőfi mint színész. In: Megtörtént regék. Budapest, 1897. 93—103. 15 Többek közt lásd: Jókai Mór: Petőfi Sándorról, (válogatás) Budapest, 1902. Várdai Béla bevezető­jében. A kritikai kiadás javította Várdai állítását. 123

Next