Aetas, 2017 (32. évfolyam)
2017 / 2. szám - MŰHELY - Ratzky Rita: Petőfi és Jókai barátságából épült művészetek palotái
Petőfi és Jókai barátságából épült művészetek palotái Műhely mar diákévek után Kecskeméten erősödött meg, ahol Petőfi vándorszínész, Jókai pedig ügyvédbojtár volt. Kétségtelen, hogy egy alkotó, de még egy átlagember személyiségét is jól jellemzi külső megjelenése. Petőfi korabeli öltözködéséről sok apró részletet megtudhatunk Jókaitól: „Petőfi is kezdett magának új divatokat. Egyszer Csokonai prémes mentését vette fel,10 s viselte a világ bámulatára; másszor eszébe jutott virágos atlaszból varratni atillát, hozzá mondvacsinált, hallatlan formájú, pörge, de mégsem pörge kalapot tenni fel, úgyhogy Pálffy11 egyszer azt mondá róla: ’Mikor ez a Sándor elénk jön, mindig van rajta valami, hogy az ember vele álmodik.’ - csakhogy ez a különcség őneki mind illett, mert nem kérkedett vele, nem tolakodott, az ő ízlése volt, nem erőltette senkire.”12 Ugyanebben az írásában később így folytatja Jókai: „Ő volt az egyetlen ember, akinek soha cilinder a fején, frakk a testén nem volt.” Ellentmond saját magának, hogy egy 1843-ban Petőfiről készített - azóta elveszett - festményén frakkban jeleníti meg barátját. Adrovitz Anna katalógusában a következő szerepel erről: „A Kecskeméten készült miniatűr festmény Petőfit a hétköznapi és színpadi jelmezként egyaránt viselt violaszínű frakkjában ábrázolja.”13 Barátságuk őszinteségének bizonyítéka, hogy Jókai nem tartotta Petőfit jó színésznek, azt azonban elismerte, hogy verseket előadni, különösen a sajátjait nagyon jól tudta.14 A két barát korai művei Petőfi pápai diák korában nyert két aranyat a Szín és való című versével, Jókai pedig hármat, de nem a megőrződött Istenítélet című első novellájával, ahogy azt Várdai Béla állította, hanem egy időközben elveszett írásával.15 Összevetni azonban csak a meglévőket tudjuk. Petőfi ifjú hősének történetét a mondandóval ellentétes, kiegyensúlyozott szerkezeti felépítés jellemzi. Balladája első részének indító három versszaka: „Némul a hangszerek zenéje, A függöny felrepűl. S az arcokon kíváncsiságnak Csendes figyelme ül. És ékes színpadon a múzsa Kegyelt papnéja áll, Bájlóbb a kikelet kertjének Minden viráginál. És oh midőn szavak születnek Az ajkak bíborán, Nem, így nem énekel tavaszkor Pacsirta s csalogány.” 10 Ezt a Csokonai mentét Petőfi később már Pesten viselte. A Pesti Divatlapok főszerkesztője, Vahot Imre biztatta erre a „népies” megjelenésre. 11 Pálffy Albert tárcaíró (1820—1897), a Tizek Társaságának egyik tagja 12 Jókai: Az én színpadi életem. 74. In: Életemből, 1. köt. 63-71. 13 ARC poetica. Petőfi Sándor életében készült képmásai. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2012. 106. 14 Jókai Mór: Petőfi mint színész. In: Megtörtént regék. Budapest, 1897. 93—103. 15 Többek közt lásd: Jókai Mór: Petőfi Sándorról, (válogatás) Budapest, 1902. Várdai Béla bevezetőjében. A kritikai kiadás javította Várdai állítását. 123