Aetas, 2017 (32. évfolyam)

2017 / 2. szám - MŰHELY - Heltai Bálint: A menlevél mint szimbólum Jókai Mór regényeiben

A menlevél mint szimbólum Jókai Mór regényeiben Műhely polgári nézőpontból is értékeli a kérdést.16 Bogár Imre és Rózsa Sándor is jelképes folk­lóralakok, ehhez kétség nem fér. Az Enyim, tied önében A gerilla című fejezetben a szabad­ságharc szabadcsapatairól ír Jókai, köztük Rózsa Sándoréról is. „Rózsa Sándornak, kit az ideig nem bírt elfogni semmi hatóság, bűnbocsánatot adott a kormány azon ajánlatára, hogy az Alföld futó betyárjaiból lovas gerillacsapatot alakít, s harcolni viszi őket. A bocsánatlevéllel éppen e sorok írója kereste őt fel egy zivataros éjsza­kán a félegyházi homokbuckák között. Az is regényes jelenet volt, de nem tartozik tár­gyunkhoz. Ezek is jól harcoltak, s jó barátnak nem tettek kárt.”17 Ugyanerről így ír A lélekidomárban: „E munka írója több év előtt látta az elítélt Rózsa Sándort a szamosújvári fegyházban. A hírhedett rablóvezér itt szabómesterséget űzött: a fegyverek legkisebbike, a varrótű volt a kezében, katonanadrágokat varrt. Régi ismerős volt, 1848-ban a magyar kormány amnesz­tiát adott a már akkor is híres rablóvezérnek, azon feltétel alatt, ha cimboráival együtt a csatatérre megy, a haza védelmében keresni bűnbocsánatot. A kormány amnesztiáját e mű szerzője vitte el Rózsa Sándorhoz a pusztai csárdába, mely a rablók tanyájául szolgált. A másodszori találkozásnál mondá a rabnak szemrehányólag: - Hát önnek harmadszor is ide kellett kerülni? Nem tudta megbecsülni a kétszer visz­­szakapott szabadságát?”18 A lélekidomár Rózsa Sándor képe már árnyalt, nem keveredik benne a rabló a politikai üldözöttel, azonban Kossuth amnesztialevele idején is fennállt már a rabló és a társadalmi renddel szembenálló egyén problémája. Ha eltekintünk ettől az „apróságtól”, nyilvánvaló, hogy az amnesztialevél a visszanyert szabadságot jelenti minden esetben. És ki kell még emelnünk egy fontos mozzanatot: az Enyém, tied, évében „zivataros éjszakán, homokbuc­kák között” történik a kézbesítés. A lélekidomár villanásszerű emlékezésében „pusztai csárda” a helyszín. A zivatar, a zivataros éjszaka, a csárda nagyszótáraink stílusminősítéssel ellátott szócikke.19 A nyelvész szócikk-írók is úgy tartják ezekről a szavakról, hogy a logikai jelentésen kívül van bennük hangulati többlet. De már Petőfi is megírta, hogy: „Éjszaka, zsiványok, csákányok, pisztolyok... Ha jól megfontoljuk, ez nem tréfadolog.”20 Tartózkodnunk kell természetesen az önkényes stílusminősítésektől, de a szóhangulat egy lépés a szimbólum felé. A Politikai divatokban bináris szimbólumpárral találkozhatunk. Akivel Szerafim gyűrűt váltott (Zelesi Róbert, Fertőy), abban nem volt sok köszönet, hiszen a két fél nem tartozott igazán össze. Judit és Lávay Béla megegyező sebhelye jelenti az igazi összetartozást. A ko­máromi menlevél megszerzésének folyamatában lesz világos Judit számára, hogy abban személyleírást is adnak, s a különös ismertetőjegy megnevezése meghatározó lehet egy személyleírásban, illetve a menlevél használhatóságában. Bélának pedig párbajban szerzett hosszú sebhely van a homlokán. Melchiort, a fiatal doktort szinte kényszeríti, hogy vágjon egy ugyanolyan sebet őrá, mielőtt Komáromba indulna. Melchior pontosan tudja, milyen 16 Jókai Mór: A szamosújvári fegyenctelep. In: Jókai Mór összes művei. Budapest, 1894-98. 61. kö­tet. 326-333. 17 Jókai Mór: Enyim, tied, övé. Budapest, 1964.1. köt. 148. 18 Jókai Mór: A lélekidomár. Budapest, 1967. A rémper hőse című fejezet, 25. 19 zivatar (választékos) - Magyar értelmező kéziszótár. Budapest, 1972.; A magyar nyelv értelmező szótára. 7. kötet. Budapest, 1966.; éjszaka (választékos)­­ Magyar szókincstár. Budapest, 1999. Tinta könyvkiadó, csárda (régies, tájnyelvi) Magyar szókincstár. Budapest, 2000. 20 Petőfi Sándor: János vitéz. 6. ének.

Next