Aetas, 2017 (32. évfolyam)
2017 / 2. szám - MŰHELY - Ratzky Rita: Petőfi és Jókai barátságából épült művészetek palotái
136 Ratzky Rita Műhely nem tűnhetett el a föld felszínéről, meg lehetne győződni, hogy valóban ott azon a csatatéren bevégzé fényes pályakörét.”64 Kissé lejjebb: „Felhívást kellene előterjeszteni Segesvár környékén. Ha ez nem volna sikeres, akkor a kormány feladata volna tudakozódni az orosz kormánynál.” ..Azután legkülönösebben azt kellene megtudni, ki volt azon lovas csapat parancsnoka, mely Petőfit állítólag utolérte? Attól kellene megkérdezni, nem esett-e élve foglyul Petőfi” stb.65 Ez megtörtént, hiszen Heydte66 jelentésében szerepel egy feltehetőleg Petőfiről szóló adatleírás 1854- ből. Különös, hogy Jókai Szendrey Júliával ezen évtizedekben nem beszélt (Petőfi felesége 1868-ban halt meg), hiszen az alapvető vagy mondjuk így, akkor lehetséges utánajárásokat az özvegy második házassága előtt igyekezett elvégezni. Most folytatom az előbbi Jókai idézetet: „Személyleírása annál könnyebb, mert megjegyzett dolog volt, hogy az egyenruházati szabályokkal daczolva, nyakravalót soha sem viselt, ami minden katonatiszt előtt felötlővé tette. És végül, hogy nem vitetett-e a leírt alak fogságra Oroszország belsejébe? S nincs-e ott most is?” Jókai Mór Petőfi alakjáról egyik szépirodalmi művében Befejezésképpen Jókai Mór Politikai divatok című regényéről teszek néhány észrevételt. A regényírónak ezt a művét nem méltatták, nem elemezték érdemei szerint, holott a regényíró kiváló művei közé tartozik. Elsőként érdemes megfontolni a regény elé írott szerzői előszó intelmeit: „Ismerős alakokat egyébiránt ne keressen e regényben az olvasó. A fényképezés szép tudomány, de nem művészet. Az életírás a historikus feladata, nem a költőé. Regényem nem élő személyeket, hanem a kort igyekezett híven visszaadni. Pest, augusztus 18-án, 1862.”67 Nem könnyű értelmezni a Jókai által írottakat. Egy fotóművész nyilvánvalóan meghökkenne rajta, ahogy egy irodalomtörténész is. De az írónak a maga szempontjából tökéletesen igaza van. Most Jókai és a modern irodalomtudomány képviselői elnézését kérem, akik szerint a szerző halála után nem szabad foglalkozni a szerző életével, csak a műveivel. A két terület azonban teljesen mégsem független egymástól. A regényben két alakba írta bele Petőfi alakját: a Pusztafi nevezetű költő hősbe, aki túlélte az 1848-1849-es forradalmat és szabadságharcot, és a Zelefi Róbert nevű költőbe, aki meghalt a szabadságharcban. Érdekes felidézni, ahogy Jókai a regény elején leírja Pusztafi külsejét, hiszen ez mégiscsak Petőfire emlékeztet: „A költő magas,68 izmos alak, barna szabadon zilált fürtökkel, kicsiny bajusszal s nálunk szokatlan spanyol kecskeszakállal. Viselete: sűrű gombos dolmány, zsinóros felöltővel, magyar nadrág és rojtos csizma, feltűrt karimájú kalap. Egészen 1861-iki divat. Csak a nyakkendő hiányzik nyakáról, melyet szabadon hagy a kétfelé hajtott fehér inggallér.”69 Pusztafi beszélgetése során Zelefivel elmeséli, hogy azért változtatta meg nevét, mert apja megtiltotta, hogy az ő nevét viselje, minthogy korhely poéta lett. Ez érdekes, mert erről nem tud a szakirodalom. Még meglepőbb a bekezdés második fele: „Most aztán ő kért, hogy hadd viselje ő is azt, amit magam szerez 64 Jókai: Petőfi, 114. 65 Jókai: Petőfi, 115. 66 August Heydte bár dragonyos alezredes, udvarhelyi vidék katonai parancsnoka. 67 Jókai: Politikai divatok (1862-1863), Budapest, 1963. 6. 68 Pontos adatunk nincs, hány centiméter volt Petőfi, akkor ennek még nem kellett szerepelnie a katonai adatlapon sem, de inkább az akkori átlagos magasságúakhoz tartozott. 69 Jókai: Politikai divatok (1862-1863), 29-30.