Aetas, 2019 (34. évfolyam)
2019 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Vér Eszter Virág: „... egy új köteléket fog fűzni magas családja s a nemzet között...” Az uralkodócsalád tagjai Magyarországon (1867-1868)
TanulmányVér Eszter Virág a korábbi hónapok intenzív reprezentációs kötelezettségeinek megerőltető periódusát.13 Az ünnepségek idején bekövetkezett váratlan családi tragédiák (gyász)miliőjében 14 fokozottan megterhelőnek érezhették a nyilvános szereplések kényszerét,15 noha ennek figyelembevételével — az udvari gyász elrendelésével - a tervezett előkészületeken jelentős módosításokat formáló épületegyüttest további két szárny emelésével E formára egészítették ki. Az építkezési munkálatok előrehaladását Zsófia főhercegasszony „felügyelte”, csakúgy, mint a leendő házaspár Burgbeli apartmanjának kialakítását. Részben e túláradó „gondoskodás” eredményeként egyik helyszínen sem lehetett Erzsébetnek - anyósától független - önálló háztartása, ami a későbbiekben a magyarországi rezidenciák felértékelődésének egyik meghatározó eleme lesz. A helyszín a család fennmaradásának szempontjából egyébiránt is kiemelt jelentőséggel bírt, hiszen az uralkodó fogantatását - a nőgyógyászati problémák orvoslására javallott - itteni (salzkammerguti sós forrásvizes) fürdőkúra előzte meg. Grossing, Sigrid-Maria: Sisi családi körben. (Ford.: Kajtár Mária.) Budapest, 2005.222.; Holler, Gerd: Sophie. Die Heimliche Kaiserin. Mutter Franz Josephs I. Wien, 2007.36- 37-13 Corti, Erzsébet, 152-153. Az uralkodópár a koronázást megelőző előkészületek idején -1867. május 8-tól ismét Magyarországon tartózkodott; megérkezésükkor Ferenc József ünnepélyes fogadtatásuk mellőzését kérte, ami - az udvari előírások vonatkozó rendelkezéseit követve - az ünnepi köszöntések elmaradását jelentette: „Ő Felségeik folyó házán délutáni 3 és 4 óra közt érkezendnek vasúton Pestre, s minden hivatalos fogadtatást mellőzni kívánnak. Miről Nagyságodat oly megjegyzéssel értesítem, hogy mind e mellett Ő Felségeik megérkezésekor a pesti indóháznál személyesen megjelenni szíveskedjék. Üdvözlő beszéd ez alkalommal nem fog tartatni.” Wenckheim Béla belügyminiszter 1634. sz. ev. leirata Paulovich Lászlónak, Buda főpolgármesterének (Buda, 1867. május 5.) Budapest Főváros Levéltára (a továbbiakban: BFL) Megyei törvényhatóságok és törvényhatósági jogú városok: Buda város polgármesterének iratai, Elnöki iratok (a továbbiakban: IV. 1910.) BFL IV. 1110. 210.6/5/867. [f.l.] A szükségesnek vélt reprezentációs kötelezettségekből ezúttal - a Ferenc József időszakos távollétei idején is a fővárosban maradó - Erzsébet ugyancsak jelentékeny részt vállalt 1866-os pest-budai jelenléteihez hasonlóan, igyekezve valamelyest növelni a dinasztia még mindig rendkívül csekély népszerűségét. Budapesti hírvivő, Családi Kör, 8. évf. 19. sz. 1867. május 12. 450.; Vér Eszter Virág: Erzsébet királyné magyarországi kultusza ig14-ig (Emlékezethelyei tükrében). PhD-disszertáció. Budapest, ELTE BTK Történeti Intézet, 2013. (kézirat) 184-188.; az előzményekhez: Vér Eszter Virág: Újraértelmezett szerepvállalások, avagy Erzsébet császárné alakváltozásai 1866-ban. Aetas, 27. évf. (2012) 1. sz. 83-104. 14 Albrecht főherceg lánya, Matild június 6-án - súlyos égési sérülések következtében - meghalt, miután büntetéstől tartva háta mögé rejtette cigarettáját, ruháját (akaratlanul) lángra gyújtva. Hamann, Brigitte: Matild. In: Hamann, Brigitte (szerk.): Habsburg Lexikon. (Ford.: Böcskei Erzsébet et al.) Budapest, [1990.] 334-335.; Cars: Sisi, 210-211. A korabeli hírekben „szemérmetességből” a cigaretta motívum nem jelenhetett meg, helyette petróleumlámpa, illetve gyufa okozta balesetről cikkeztek. Vö.: Tomsics Emőke: Kacagány és kamera. Az 1867-es koronázás fényképei a Magyar Nemzeti Múzeumban. Budapest, 2015. 61. (32. sz. jegyzet); Levelek az Andrássy-házból (1864- 1869). Egy angol nevelőnő levelei. S. a. r. Cieger András. Budapest, 2007. 212.; Budapesti hírvivő. Családi Kör, 8. évf. 21. sz. 1867. május 26.500. A balesetről értesülve Erzsébet fiának, Rudolfnak írt (magyar nyelvű) levelében együttérzésének ad kifejezést: „Szívből sajnálom szegény Mathildot, kit oly roppant balsors ért, rémisztően szenvedhet és soká fog bizonyosan tartani, míg felgyógyul.” Erzsébet levele fiához, Rudolfhoz. (Buda, 1867. május 23.) AT-OESTA/HHStA, Das habsburglothringische Familienarchiv, Selekt Kronprinz Rudolf Kart. 18. f. 53. Erzsébetet feltehetően megviselte unokanővére legkisebb gyermekének tragikus elhunyta, hiszen közös bajorországi gyermekkori élmények révén felnőttként is szorosan kötődött Matild (1864-ben elhalálozott) anyjához, Hildegárdhoz. Rauchensteiner, Marienne: Hildegard. In: Habsburg Lexikon, 162. 15ö. „A gyász miatt nem lesznek mulatságok az udvarnál, a tervezettnél sokkal hamarabb távoznak is Budáról. Azt hiszem, ez nagy szomorúság volt a szegény császár és császárné számára, akiknek végig kellett csinálniuk ezeket a kimerítő szertartásokat közvetlenül azután, hogy megkapták a szörnyű hírt. Igen rossz hírek érkeztek Mexikóból is...” Mary Elisabeth Stevens levele nővérének, Elisa Stevensnek ([Buda?], 1867. június [8-19?]) Közli: Levelek az Andrássy-házból, 213.