Aetas, 2019 (34. évfolyam)
2019 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Vér Eszter Virág: „... egy új köteléket fog fűzni magas családja s a nemzet között...” Az uralkodócsalád tagjai Magyarországon (1867-1868)
Tanulmány Vér Eszter Virág Harmadik trimeszter Erzsébet 1868. év eleji magyarországi utazásának, illetve várható budai szülésének terve szóbeszéd tárgya volt, noha sokan kételkedtek annak hitelességében: „Azt beszélik, hogy szerdán ideérkezik az udvar, de nem hiszem, hogy a császárné sokáig marad majd. Nem tudjuk itt fog-e szülni, vagy Bécsben, szerinte a szülésre a jövő hónapban kerül sor.”103 Erzsébet - hosszas egyeztetéseket és előkészületeket követően - végül 1868. február 5-én különvonattal (a szerelvény mozgását/rázkódást tompítandó egy számára készített, különleges rugózást biztosító nyugágyon)104 utazott Ferenc József kíséretében Budára;105 ennek részleteit korábban - elsősorban a várható negatív visszhangoktól tartva - titoktartás övezte, találgatások sora kísérte: „Hogy a császár előtt ez az általános nemtetszés nem titok, hogy az üggyel kapcsolatban a legbizalmasabb ciszlajtán miniszterek ellenzik ezt a döntést, s hogy ő maga /ti. a császár/ sem ért egyet valójában felséges felesége elhatározásával, és hogy mindezek ellenére nem tudott neki ellentmondani, ehhez kétség sem fér azok számára, akik valamelyest is ismerik a császár szelíd természetét, mint ahogy ahhoz sem, hogy legfőbb tanácsosai körültekintőek, Erzsébet császárné pedig szeszélyes és makacs, akinek szellemére - úgy tűnik - különleges hatást tett felolvasónője, Ferenczi kisasszony, aki tiszta magyar és nemesi családból származik. Ezért elég sokat beszélnek hivatalos körökben arról, hogy báró Beusz úgy érezte, az utolsó pillanatban még előadja Őfelségének, Ferenc Józsefnek a budai utazás összes buktatóját. Mire az uralkodó kissé dühösen így felelt: »Hát akkor menjen és mondja meg ön a császárnénak, majd meglátja, hogy könnyű-e meggyőzni.«”106 - tájékoztatott Luis López de la Torre Ayllon bécsi spanyol követ 1868. február 7-én kelt jelentésében. Erzsébet korábbi terhességeihez hasonlóan a külső megjelenésére újfent kiemelt figyelmet fordított,107 az indóházi fogadtatásán viselt (nappali) öltözete ezúttal is magyaros utalásokkal bírt, az uralkodó ruházatához hasonlóan: „Királyné Ő Felsége a megérkezéskor fekete 103 Mary Elisabeth Stevens levele nővérének, Elisa Stevensnek ([Buda], 1868. február 2.). Közli: Levelek az Andrássy-házból, 257. A hivatalos lap az utazást megelőzően erősítette meg a korábbi híreszteléseket: „Király Ő Felsége rövid itt időzés után ismét visszautazik Bécsbe, míg Királyné Ő Felsége Budán várná meg lebetegedését.” Nemhivatalos rész. Budapesti Közlöny, 2. évf. 28. sz. 1868. február 4. 327. 104 A bútordarab később a budai palotában kialakított királynéi dolgozószobában került elhelyezésre, majd az Erzsébet Királyné Emlékmúzeum 1908-as megnyitását követően a Krisztina városi szárnyban működő kiállítás enteriőrjében szerepelt. „Kissé odább ezüstszínű, virágokkal beszőtt szövettel bevont s puha rugókon álló nyugágy, a melynek támlája is enged a rajta nyugvó mozdulatainak. Ezen a nyugágyon utazott le Bécsből vasúton a királyné 1868 kora tavaszán Budára, midőn Mária Valéria főherczegnővel áldott állapotban volt s ezen pihent azontúl is még igen sokszor. Mellette az ablakmélyedésben egy háromlábú kosárasztalka...” Szalay: Az Erzsébet Királyné Emlékmúzeum, 77. 105 Erzsébet kíséretében - bécsi udvartartásából - Magyarországra érkezett főudvarmestere és főudvarmesternője, a Königsegg házaspár és Thurn-Taxis hercegné. Az indóházi fogadtatáson a kormány képviseletében Wenckheim Béla és Eötvös József jelentek meg Liechtenstein herceg (katonai főparancsnok), valamint a testvérvárosok polgármestereinek társaságában. Nemhivatalos rész. Budapesti Közlöny, 2. évf. 30. sz. 1868. február 6. [345.] 106 Luis López de la Torre Ayllon bécsi spanyol követ jelentése ([Bécs], 1868. február 7.). Közli: Anderle Ádám (szerk.): A magyar kérdés. Spanyol követi jelentések Bécsből 1848-1868. Szeged, 2002.209. 107 Erről bővebben: F. Dózsa Katalin: I. Ferenc József és Erzsébet a magyarok királynéja. In: A véreskezű kamasztól Ferenc Jóskáig. I. Ferenc József és a magyarok. Szerk. Fónagy Zoltán. Budapest, 2018. túplus.: Vér Eszter Virág: „...Elvárják, hogy mindig szépen és kifogástalanul nézzek ki...” Adalékok Erzsébet császárné öltözködési szokásainak magyar vonatkozásaihoz. In: Divat, egyén, társadalom. A divattörténeti tudományos konferencia tanulmánykötete. Szerk. F. Dózsa Katalin - Szatmári Judit Anna - Vér Eszter Virág. Budapest, 2016. 71-90.