A Hét 1961/1 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1961-05-21 / 21. szám

múlt év november közepén Andrew H. Berding, az amerikai külügy­minisztérium „közügyekkel foglalkozó osztályának“ vezetője egy sajtó­konferencián előadást tartott az Associated Press hírügynökség vezető szerkesztőinek. Előadásának témája a „külpolitika és a hírszolgálat felelőssége“ volt A szovjet tudományos sikerek súlyosan megingatták a világnak az USÁ-ról alkotott eddigi elképzeléseit — jelentette ki Mr. Berding. Sok helyütt kételkedni kezdenek abban, hogy — idézünk — „képesek va­gyunk előállítani bármit, amire szükségünk van, gyorsabban és jobban, mint bárki más“. A Szovjetuniónak sikerült meggyőznia a világot, hogy nagyobb érdeklődéssel viseltetik az új államok függetlensége és fej­lődése iránt, mint az USA. A Szovjetuniónak átmenetileg sikerült el­érnie, hogy „a haladás és a fejlődés előharcosának szerepében tetsze­leg". Megszerezte a tömegek bizalmát „túlságosan egyszerű“ lesze­relési javaslatéval, teljes mértékben kiállt a színes népek érdekei mellett, támogatja ez ázsiai és az afrikai népek nemzeti törekvéseit a gyarmati uralommal szemben. Sikerült kihasználnia a Szovjetunió és Kína által elért gazdasági sikereket mint a kommunista módszerek ha­tékonyságának bizonyítékát. Ezzel szemben az Egyesült Államok kezdi, elveszteni a világ népei­nek bizalmát, amelyek nagyobb arányú segítséget várnak tőle. Miután a gya­rmat­osítókikal szemben vívta ki szabadságát, feltételezik, hogy az USA mindenütt támogatni fogja a nemzeti mozgalmakat. S minthogy az Egyesült Államokban sajtószabadság van — mondja a külügyminisz­térium szószólója, — a kormány nem gátolhatja meg, hogy ne kerül­jenek hírek a világsajtóba az USA faji problémáiról, a gazdasági ne­hézségekről, azokról a külpolitikai jellegű döntésekről, amelyeket a bel­politikai érdekek kényszerítenek ki stb. S e téren apellál Mr. Berding az újságírók felelősségérzetére. Amikor a fajgyűlölők négerellenes kilengéseiről írnak — Ildikók kellene az USA északi államainak egyetemein tanuló fekete diákokról is. Amikor ki­emelik a Szovjetuniónak a világűrkutatás terén elért sikerei, — hang­súlyozták kellene, hogy egy tucat amerikai mesterséges bolygó kering a világűrben és így tovább. Egyszóval, hogy az amerikai újságírók ne rontsák a hivatalos köröknek az „amerikai életforma előnyeiről“ kül­földre exportált propagandájét. Csakhogy 1991-ben már késő rózsás színben feltüntetni az Egyesült Államok politikáját. A kongói események, a sikertelen kubai tnváziós kísérlet, az algériai katonai puccsban való bűnrészesség, a laoszi A csillagos-sávos lobogó árnyékában nép elleni agresszióban való közvetlen részvétel, a nyugatnémet revan­­sista politika nyílt támogatása — ezek azok a tények, amelyeken ke­resztül a világ közvéleménye megítéli az USA politikáját. Hiába próbál ma már az amerikai propaganda operálni a „szabad­ság" meg a „demokrácia" hangzatos jelszavával. A Dél-Vietnamban, Dél-Koreában, a Fülöp-szigeteken lejátszódó események világosan mu­tatják, mit ért az amerikai kormány ,szabadság alatt. A világot behálózó támaszpont-rendszer nyilvánvalóan nem­­"a ..szovjet veszély" elleni védelem céljait szolgálja, hanem arra való, hogy az USA elnyomhassa a dollár-igában nyögő népek szabadságmegmozdulásait. „Stars and strips", csillagok és sávok az amerikai lobogón, jelenhet­ték valaha a demokratikus jogokért folyó harc szimbólumát — ma ez alatt a lobogó alatt szövetkeznek imperialita körök, fajgyűlölők, fasisz­ták és gyarmatosítók, a világ legreakciósabb erői. MEG VANNAK MÁR SZÁML­ÁLVA A NAPOK, amiket a huk-oknak — így hívják az amerikaiak a flH-ja-sziketi felszabadító mozgalom harcosait a szögesdrót mögött kell tölteniük. Amerikai csapatok 1950-ben véres hajtóvadászatot indítottak a huk-ok ellen, összefogdosták és gyűjtő­­táborokba zárták a szabadságharcosokat. Fontos szerepet játszott ebben a Chen-K 8u't­,kölönítmény, felderítő repülőgépekkel kutatta végig az erdőket, vadászgépeket küldött ki, melyeknek pilótái mélyrepülésben tü­zeltek a fill­pinákra. Cinikusan jelentették ki az USA akkori vezetői, hogy a Chennault „magánkülönítménynek“ semmi köze az USA hivatalos politikájához. A FILIPINÓK MALÁJ EREDETŰFE, a városi lakosság azonban teljesen átvette az egykori gyarmatosítók, a spanyolok s a mostaniak, az ameri­kaiak nyelvét. Angol feliratok olvashatók az amerikai biztosító társaság felhőkarcolója tövében összeeszkábált nyomorúságos fakunyhókon is, amelyekben laknak, s amelyekben szegényes boltjukat is felütik a fili­pinók. A FÜLÖP-SZIGETEK négyszáz évig spanyol gyarmat volt. 1898-ban az amerikaiak szerezték meg, kiűzve a spanyolokat. 1946 óta já­tszatfüg­­getlenséget nyert, de ma is „vámunióban" él az USA-val. Nagy a mun­kanélküliség, a gyermekek 20 százalékának nincs reménye arra, hogy három osztálynál többet végezhessen.

Next