A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-10 / 2. szám
KERESZTREJTVÉNY VÍZSZINTES. 2. Egy spanyol közmondás, folytatva a függőleges 1, 22. és a vízszintes 75. sz. sorban. 14. A Ludolf-féle szám. 16. Sziget a Földközi-tengerben. 17. Est franciául (főnév.). 18. Ezüstszínű fém. 19. Női becenév. 21. Építészeti stílus. 23. A gondolkodás központja. 24. Kevert sár. 25. A biztonsági bányalámpa feltalálója. 27. Tihany része. 29. Hangzik. 30. Mutatószó. 31. Az év része. 33. Király idegen nyelven. 34. Figyeli. 36. Zilált pénzügyeit rendezem. 38. Női név. 40. Én latinul. 41. Vágány. 42. Mulató. 43. Építőanyag. 44. Kemény tárgy. 46. Európai nép (névelővel). 49. Bizalmas megszólítás. 50. Korszak. 52. Aliga betűi. 53. Folyó a Dunántúlon. 55. Dicsfény. 58. A hajó hátsó része. 59. Szelíd. 61. Soha Bécsben. 62. Ünnepi lakoma. 64. Nemezé. 65. YEL. 66. Férfinév. 68. Szomjamat oltom. 71. Város Észak-Sziámban. 73. Igenlés. 75. A függőleges 22. folytatása. 77. Jelmondatom. 79. Kérdőszó. 80. Város Hollandiában. 81. Bátor igéje. 83. Régi római köszöntés (ék, hiba). 84. Az izmot köti a csonthoz. 85. Spanyol névelő. 86. Moral betűi. 88. A latin „ugyanott“ rövidítése. 90. Papírra vet. 91. Lenn betűi. 93. Harap. 94. Mindegy. 96. Távbeszélő. 99. A kilenc máza egyike, a csillagászat pártfogó istennője. 101. Város Ukrajnában. 102. Béke több idegen nyelvben. 103. Trnava része. 104. ... Hamsum, norvég költő-író. 106. Viaskodik. FÜGGŐLEGES: 1. A vízszintes 2. folytatása. 3. Anna Mária. 4. Fogával szétmorzsol. 5. Nem valóság. 6. Azonos mássalhangzók. 7. Fél satu. 8. Gábor Sándor. 9. Józan közepe. 10. Állam Nyugat-Afrikában. 11. ... András, magyar író és költő (1786—1864). 12. németül. 13. Bokor nagyságú fűnemű növény (gyenge takarmány). 15. Község Kassa mellett. 20. Értesítés pénz átutalásról. 22. A függőleges 1. sor folytatása. 24. Ázsiai állam Burma szomszédságában. 26. Fordítva: mutatószó. 27. Hang. Bécsben. 28. Elodáz. 29. Nemzetközi segélykérő jel. 31. A balti kereskedő városok szövetsége volt. 31. ...gép (bomba). 35. Világítótest. 36. Fiatalok köszöntése, idegen eredetű szóval. 37. Szomáliában van. 39. Mező. 45. Maraba egy típusú betűi. 47. AGT. 48. Bécsben. 50. A földszint felett van. 51. Motorgépkocsi. 53. Légáramlat. 54. Nagy tő Leningrádtól északra. 56. Római kettő. 57. Beszédrész. 59. Kettős betű. 60. Ellentétes kötőszó. 63. Alarm. 64. Szülő (névelővel). 67. Ékezettel, személyem. 69. Iszap németül. 70. Ezüstszínű fém. 72. Anna Irma. 74. Szeszes ital. 75. Végnélkül hír. 76. Kicsinyítő képző. 78. Női név becézve. 80. Vissza, egész része. 82. Város a Lett SzSzK-ban. 85. Kivált. 87. Azonos mássalhangzók. 89. Pénzjegy. 91. Nyelv betűi. 92. Város Alaskában. 94. Női név. 95. Város Ausztriában. 97. Egy Németországban. 98. Szegecs. 99. Indiai nyelv. 100. AUI. 103. Tantal vegyjele. 105. Tamás Károly. Az eleven rózsa nyomában Csokonai emlékeket keresvén Komáromban jártam, hiszen 1965. január 28-án emlékezünk halálának 160. évfordulójára. Nem sok emlékre bukkantam. Emléktáblára sehol... A régiek még emlékeztek, hogy az egyik utcát valaha Csokonai utcának hívták, de ma már annak is más a neve. Különben em kötötte azt az utcát semmi sem Csokonai életéhez. A komáromi múzeumban néhány fényképre bukkantam, köztük Lilla, az „eleven rózsa“ dunaalmási sírjának felvételére. Talán a Tó utcában — gondoltam —, hiszen a régi írások szerint itt lakott Lilla atyja, Vajda Péter, komáromi kereskedő. Igaz, hogy ami után kutatok, már nagyon régen volt, de az emberi emlékezet sem megvetendő. Talán valaki még fog emlékezni a Vajda névre, esetleg a nagyszülők emlegethették. Házról házra jártam, beszéltem a legöregebb emberekkel. Beszéltem olyanokkal is, akik nagyon jól emlékeztek arra, melyik házban feküdt a sebesült Damjanich, a negyvennyolcas szabadságharc daliás tábornoka. De Vajda Péter házára már senki sem emlékezett. Pedig hát ebben a városban születtek meg a magyar irodalom legszebb versei. Ezt az utcát járta volt naponta a szép komáromi leány, Vajda Juliska, akit később Csokonai így örökített meg versében: „Nincs tavasszal, nincs se nyáron. Mint te olyan rózsaszál, Még nagyobb díszt nyerne Sáron, de ott virítanál... Rózsaszínnel játszadoznak Két virító arcaid, Rózsamézzel harmatoznak, Csókra termett ajkaid.“ Erre ment akkor is, amikor 1797-ben megkérték, hogy az inszurgenesek zászlóavatási ünnepén, a komáromi református gimnáziumban szavaljon el egy verset. Az a nyurga poéta írta, aki a komáromi rendekkel a pozsonyi országgyűlésről jött ide. Vajda Juliska nem ismerte a költőt, a költő sem látta soha azelőtt Vajda Juliskát, aki később Lilla néven került az irodalomba. Először a komáromi kollégium udvarán látták meg egymást! Akkoriban még nem kísérte el „őt a költő a Tó utcába, de mindketten folyvást egymásra gondoltak. Az első találkozások a leány nagynénje, Bédyné Fábián Júlia, egy verseléssel is foglalkozó csizmadia feleségének portáján valósultak meg. Kicsit büszke is volt rá, és Csokonait sokra becsülte, mivel maga is forgatta a pennát és Gvadányival is levelezett. A Szarkáéknál, Csapóéknál, legutóbb pedig Laky Bálintnál lakó Csokonai szívesen járt ide, hogy elbeszélgessen a leánnyal, aki Domby Márton életrajza szerint „derék termetű, kinyílt homlokú, s szívű, kellemetes, interesszáló ábrázatú, szőke s meglehetősen magas volt — azaz a körülcirkalmazott leírás szerint is — Komárom egyik legcsinosabb leánya. Ő is vonzódott a költőhöz, úgy ahogyan Csokonai meg is írta: „Ajkad virági szebbek, mint rózsa bíbora, És csókjaid édesebbek, Mint Tokaj bora“. Így aztán rövidesen Csokonai alakja is felbukkant esténként a Tó utcában. A komáromi epizód ma már rég irodalomtörténeti adat. Az irodalomtörténet tartja számon az apa ellenvetéseit, Csokonai eltávolítását, és Lilla szerencsétlenül végződött kényszerházasságát a jómódú Lévay Istvánnal, aki gazdag ember és az apa kereskedő társa volt. És azt is számon tartja, hogy ebből a szerelemből a magyar versirodalom remekei születtek. Mártonvölgyi László Csokonai Vitéz Mihály 15