A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1966-04-10 / 15. szám

12­ ók és költő­k Komáromban Komáromról önkéntelenül is Jókai neve jut az olvasó eszébe. A komáromi írók közül valóban a világszerte ismert Jókai a legjelentősebb. De nemcsak 12 e neve fűződik Komárom kultúr­történetéhez. Cikkünkben szó esik majd olyan írókról is, akik nem komáromi születésűek, csak Komáromban laktak egy ideig, de olyanokról is, akik nem voltak komáromi lakosok, csak valamilyen kapcsolatuk volt a várossal. Simai Kristóf egyik munkájának címlapja SIMAI KRISTÓF (1742- 1833) piarista szerzetes, szótárb­a, Komáromban született. Tanárként mű­ködött Kanizsán, Pes­ten, Kassán és Körmöc­bányán. Kassán barát­ságot kötött Bacsányi Jánossal, Baráti Szabó Dáviddal és Kazinczy Ferenccel. Valamennyi­en célul tűzték ki a ma­gyar nyelv fejlesztését és művelését. Ennek ér­dekében Simai Kristóf számos színművet is írt. Mesterséges ra­vaszság, A váratlan vendég, Zsugori, Házi orvosság, Igazházi stb. 1790-ben a budai já­tékszínben az „Igazhá­zi" val kezdődött az előadások sorozata. Körmöcbányán a szótárírás területén végzett je­lentős munkát. 1809-ben adta ki a „Végtagokra szedett szótára" című művét. Másik nagy mun­káját "Szótárnak" nevezte, ez azonban csak az N betűig készült el, az Akadémia tulajdonába került. BENYÁK BERNÁT JÓ­ZSEF (1745-1829) Ko­o­máromban született, író, filozófus és nyel­vész. Piarista tanár volt. Nyitrán, Pesten és Selmecbányán tanított. A pesti líceumban ő tanította először ma­gyar nyelven a filozó­fiát. Magyarsága és felvilágosodott gondol­kodása miatt felette­sei nem szerették. Két­száznál több munkát írt, de ezeknek na­gyobb részét szegény­sége miatt nem tudta kiadatni. Főbb művei: Grammatika Hungarica, Opuscula poetika, Magyar versei, üdvösséges énekei stb. KULTSÁR ISTVÁN (1760-1828) író és lap­­szerkesztő. Bencés pap­nak készült, s a komá­romi bencés gimná­ziumban működött mint tanár. Jelentősebb al­kotásai nincsenek, in­kább irodalomszervező tevékenysége révén vált nevezetessé. Nagyobb szabású eredeti műve: ,,B. Laudolnak nán­­dorfejérvári győzelme" című dicsőítő költe­ménye. 1794-ben -szombathelyi működé­se idején - adta ki Mi­kes Kelemen Törökországi leveleit. A Görög Demetertől kapta. 1806-ban Pesten meg­alapította a Hazai Tudósítások című újságot. Nem sajnált anyagi áldozatokat hozni a ma­gyar nyelv és a kultúra fejlesztéséért. Tízezer fo­rintot hagyományozott a „valaha felállítandó Ma­gyar Tudós Társaságnak" (MTA elődje). Részt vett az Akadémia alapszabályait előkészítő bizottság munkájá­ban. Komárom kulturális életének fejlődését azzal is elősegítette, hogy 4000 kötetből álló könyvtárát 1827-ben Komárom vármegyének ajándékozta. Ezzel letette az alapját a vármegyei, később pe­dig Jókai egyesületi nagy könyvtárnak. ID. PÉCZELY JÓZSEF (1750-1792) nem Ko­máromban született, de itt tartózkodása ide­jén jelentős irodalmi tevékenységet fejtett ki. Nagyműveltségű ember volt, egyetemi tanul­mányait Lipcsében, Jé­nában, Bernben, Genf­­ben és Utrechtben vé­gezte. Szónoklataival is elismerést vívott ki magának. 1783-ban a komáromi gyülekezet hívta meg lelkésznek. Itt működött 1792-ig, haláláig. Életcéljául a nemzeti nyelv és irodalom műve­lését tűzte ki. Ez a tevékenység emelte őt a XVIII. század íróinak első sorába. Bessenyei franciás irá­nyának híveként a francia irodalom számos jelen­tős alkotását fordította magyar nyelvre. Lelkes buzdítója volt írótársainak, s közülük egy kis csoportot gyűjtött maga köré. Munkatársai­nak körét Komáromi Tudós Társaságnak nevez­ték az egész országban. 1789-ben megindítja az első magyar folyóiratot, a Mindenes Gyűjteményt, s haláláig szerkeszti is. IFJ. PÉCZELY JÓ­­ZSE­F (1789-1849). Édesapja korai ha­lála után Debrecen­be költöztek. Itt végez­te el iskoláit. 1813- ban külföldre ment egyetemi tanulmányi folytatására. Bécsben és Göttingában tanult. 1815-ben tért vissza, s a debreceni főiskolán kapott tanári állást, ott működött élete végéig. 1837-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választotta. Ezenkívül tagja volt még a Kisfaludy tár­saságnak is. 500 forinttal gyarapította Akadémia alaptőkéjét. FÁBIÁN JULIANNA (1765-1810) Komáromi születésű költőnő, Bédi János komáromi csiz­madiamester felesé­ge. Tagja volt Péczely József Komáromi Tudós Társaságának. Első ver­sét Gvadányi Józsefhez írta. Gvadányi buzdí­totta őt a versírásra, s ki is adta verses leve­leit. (Verses levelezés, Pozsony 1798). Ő ismertette meg Csokonait Vajda Júliá­val. Ebből az ismeret­ségből szerelem lett, s ennek a szerelemnek köszönheti a magyar iro­dalom Csokonai legszebb szerelmes verseit, a hí­res Lilla dalokat. Ily módon a debreceni születésű Csokonai Vi­téz Mihály (1773—1805) is jelentős személyiség Komáromban, mert Vajda Júlia iránt érzett sze­relme, majd később csalódása olyan nagy hatás­sal volt szerelmi költészetére, hogy az örökre em­lékezetes marad irodalmunk történetében. 1797 áprilisában jött Komáromba azzal a re­ménnyel, hogy itt új folyóiratot adhat ki Nyájas Múzsa címmel. Péczely József 1792-ben megszűnt Mindenes Gyűjteményének folytatásaként. Ez a terve nem sikerült, de megismerkedése Vajda Jú­liával új fordulatot adott költészetének. Ekkor ír­ja szerelmi költészetének legszebb verseit. Ez a szerelem azonban csalódással végződött, bár megígérték Csokonainak, hogy Júliát hozzá­adják, de olyan feltételt szabtak neki, hogy sze­rezzen magának állandó állást. A költő útra kelt, Csurgón kapott ideiglenes állást. Visszatérte után szomorúan kellett tapasztalnia, hogy Lillát az édesapja már feleségül adta egy kereskedőhöz, Lévai Istvánhoz. ID. SZINNYEI JÓZSEF (1830), szintén komáro­mi születésű. Alapfokú iskoláit szülővárosában és Nyitrán végezte. Pesten és Győrött foly­tatta jogi és bölcseleti tanulmányait, ügyvéd akart lenni, de félbe­szakította tanulmá­nyait, és részt vett a 48-as forradalomban. 1849 augusztusában már főhadnagy. A sza­badságharc eseményeit Komáromból figyeli, s napról-napra feljegyzi minden mozzanatát. Ezek a feljegyzések elsőrangú forrásmunkái a sza­badságharc történetének. Komárom kapituláció­ja után sógorához, Beöthy Zsigmondhoz állt be ügyvédnek. Innen Pozsonyba került Samarjay Ká­roly ügyvédhez. Itt kezdte irodalomtörténeti kuta­tásait és adatgyűjtését. 1888-ban a Magyar Nemzeti Múzeum hírlaptárának a szervezésével bízták meg. Nem sokkal ezután szerkeszteni kezd­te a bibliográfiai szempontból nagy jelentőségű füzeteit: Magyar írók élete és munkái címmel. Ezért és előbbi munkásságáért a Magyar Tu­dományos Akadémia 1899-ben levelező tagjául választotta. 1905-ben a Komárom-vármegyei Mú­zeum Egyesület választotta tiszteletbeli tagjául azokért az érdemekért, amelyeket Komárom múlt­jának ismertetésével és művelődéstörténeti ada­tainak feldolgozásával szerzett. Jelentősebb művei: Hazai külföldi folyóiratok magyar tudományos repertóriuma, Magyarország természettudományi és matematikai könyvészete,­ A komáromi magyar színészet története stb. ■ JfiAXHÁX.I, p i y h yt. s ’s say it * Vf VA ( f +*#**.­**~»'* *«\ | Csokonai Lillájának szülőháza Dunaalmáson

Next