A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1967-06-18 / 25. szám
Most, miután befejeződött Komáromban a kilenc napig tartó fesztivál, ahol a vers- és prózamondók, irodalmi színpadok, színjátszó együtesek mutatták be művészetük legjavát, az értékelés éppen olyan felelősségteljes, mint volt az előkészület. Az értékelés akaratlanul is visszatekint az elmúlt négy esztendőre, amikor első ízben szervezte meg a Népművelési Intézet és a Csemadok Központi Bizottsága az első Jókai-napokat. E visszatekintés azért is indokolt lehet, mivel ma már a komáromi Jókainapokat, a csehszlovákiai magyarság legnagyobb kulturális ünnepének tekintjük. A négy esztendővel ezelőtt született elgondolás abból a tényből indult ki, hogy a Népművelési Intézet anyagi és módszertani, valamint a Csemadok Központi Bizottság irányító és szervezési adottságai teremtsenek lehetőséget egy, az egész mozgalmat átfogó seregszemlére az eddigi területi fesztiválok helyett. Az eddigi Jókai-napok művészi színvonala, mozgósító hatása bizonyító tény, hogy a műkedvelő együttesekkel szemben joggal támaszthat igényt bárki, ha azok számára olyan fórumotteremt, amely méltó a meghirdetett igényhez. Joggal és talán némi büszkeséggel is állíthatjuk, hogy e két szándék ez évben is találkozott Komáromban: a rendező bizottság és az együttesek igénye egyre elkötelezettebben szolgálja a harmadikat, a nép igényét, amiért mindez történik. Addig azonban, amíg a vers- és prózamondók, irodalmi színpadok és a színjátszó együttesek eljutnak Komáromba, egy egész esztendő felelősségteljes előkészületeire van szükség. Mondhatnánk úgy is, hogy a Jókai-napok utolsó napjával kezdődik az elkövetkező év sikere. Azt hiszem, hogy erről kellene a legtöbbet szólni egész éven át, amíg tart az előkészület, hogy a felkészülés izgalma elég hőfokot biztosítson az előadott, bemutatott műveknek a j jól időzített alkalommal a Jókai-napok bemutatóin. A jövőre vonatkozólag, talán figyelmeztetésképp, a vers- és prózamondók fesztiváljának előkészületeiről. Ez alkalommal tizenkettedszer rendeztük meg Komáromban a vers- és prózamondók fesztiválját. Negyedik alkalommal a Jókai-napok keretében. A szervezési gondok minden alkalommal abból adódnak, hogy a Jókai-napok előkészítő bizottsága által meghirdetett fesztiválra nem minden esetben azok kerülnek, akik részt vettek a járási alkotóversenyeken. Ez évben az elgondolás szerint a III., a IV., az V., és a próza-kategóriából hívtunk meg előadókat, a vers- és prózamondók fesztiváljára. Ez azt jelentette, hogy járásonként négy személy vehetett részt a Jókai-napok vers- és prózamondó seregszemléjén. A Jókai-napokat megelőző években a vers- és prózamondók fesztiválját különböző elgondolások határozták meg. Az eddigi elgondolások tapasztalatából kiindulva, személy szerint úgy vélem, az a leghelyesebb, ha a járási alkotóversenyek első helyezettjei, az első kategóriától a felnőttekig, részt vehetnek a Jókai-napok központi vers- és prózamondók fesztivál a Hét irodalmi melléklete 25. -án. Természetesen ez csak abban az esetben hozhatna teljes értékű eredményt, ha minden járásban, a követelményeknek megfelelően tartanák meg az alkotóversenyeket. Ebben az esetben ez azt jelentené, hogy valóban az első kategóriától kezdve a felnőttekig minden járásból az első helyezett kerül Komáromba és nem történik meg az, mint ez évben, hogy a 12 járásból, ahol a magyarság többségében élt, korosztály szerint nagy eltolódás mutatkozott: a harmadik kategóriából 17, a negyedik kategóriából 22, az ötödik és a próza-kategóriából négy előadót küldtek Komáromba az illetékes járási szervek. Joggal bírálhatjuk, hogy az iskolai versenyek csak alig néhány járásban kerültek megrendezésre. Mint ismeretes, a Jókai-napok előtt, már a járási versenyeket megelőzően, osztály- és iskolai szavalóversenyeket kell tartani, hogy legalább február végével tiszta képet nyerjünk arról, melyik járásban kik azok, akik méltók a Jókai-napok vers- és prózamondók fesztiválján való részvételre. Ha mindez az előkészítő munka nem történik meg, úgy az előkészítő bizottság kénytelen a járási szavalóversenyeken kívül, azok mellőzésével elfogadni szavalókat, prózamondókat a Jókai-napokra. A magyar iskolák tanárain, pedagógusain múlik az, hogy az előkészítő munka biztosítékot nyújtson a Jókai-napok vers- és prózamondók fesztiváljára. Ennek ellenére az ez évi Jókai-napok vers- és prózamondó -fesztiválján határozottan komoly haladás mutatkozott a szavalok versválasztásában, korszerű versmondásában. A zsűri jóleső érzéssel nyugtázta, hogy a szavalok elsősorban a költők által megfogalmazott gondolatot tolmácsolták, és személytelen magatartásukkal elevenítették meg a költőt. Az évek óta hangsúlyozott korszerű versmondás követelményeinek megfelelően készültek fel versmondóink arra, hogy a lényeg a mondanivaló és ezen belül a költő magatartásának hőfoka. Prózamondóink ez évben, sajnos, a 12 járásból csak négy előadóval képviselték a fesztivált. Maga ez a tény is elgondolkoztató. A Jókai-napok bizottsága határozottan feltételezi, hogy egy-egy járásban nem egy, de több olyan prózamondónk van, aki részt vehetne a központi fesztiválon és művészi előadásmódjával bizonyíthatná egy-egy járás ilyen irányú mozgalmát is. Természetesen ehhez az szükséges, hogy pedagógusaink sokkal nagyobb gondot fordítsanak az előadóművészek képzésére. Az irodalmi színpadok ez évi fesztiválja csak regisztrálta azt a fejlődést, amely öt évvel ezelőtt indult el útjára. Az irodalmi színpadok mozgalmát, joggal mondhatjuk, a Jókai-napok fesztiválja karolta fel és adott számukra igényes irányzatot. Számukra, egyelőre, nem rendeznek járási fesztiválokat, — kivételt képez a pozsonyi járás —, ahol a Szenes Molnár Albert-Napokon megtartották a járási fesztivált, — ezt elmondhatjuk e járáson kívül minden járásról. Ez évben, következetes munkájából eredően, már negyedik alkalommal vett részt a Csemadok rimaszombati helyi szervezete mellett működő „Fáklya“ irodalmi színpad Komáromban a fesztiválon. Joggal nyerte el a zsűri Nagydíját, állandó dramaturgiai, rendezési, fellépési, és színpadi beszéd (szavalat) munkájáért. A „Fáklya“ mellett részt vett a pozsonyi Magyar Középiskola „Forrás“ irodalmi színpada, igényes Arany János emlékműsorával, a komáromi Petőfi Ifjúsági Klub irodalmi színpada, Petőfi életművének összeállításával, a Csemadok pozsonyi helyi szervezete mellett működő József Attilla Ifjúsági Klub irodalmi színpada a forradalmi költők műveiből készült összeállítással és az ez évben alakult szenei irodalmi színpad Radnóti Miklós „Eclogák“ című összeállítással. Az irodalmi színpadok fesztiválján megállapítást nyert, hogy a korszerű versmondás, tolmácsolás, személytelen, puritán előadásmód az, amely kellő hőfokon képes tolmácsolni a költők műveit a közönségnek, elhitetően és meggyőzően. A zsűri e korszerű előadásmódot és emellett azt, hogy az irodalmi színpad egész évben keresztül hány fellépésen vett részt, működési helyén és azon kívül, mérlegelte és eszerint díjazta az előadásokat. Ez évben hiányzott az irodalmi színpadok fesztiváljáról a kassai Új Nemzedék, a lévai Juhász Gyula Irodalmi Színpad az ipolysági József Attilla Irodalmi Színpad, és nem beszélve arról, hogy eddig még nem vett részt a Jókai-napok fesztiválján Bodrogköz, a rozsnyói járás, Galánta, Érsekújvár, de sorolhatnánk tovább azokat a városainkat, amelyekben magyar általános középiskola működik. De hiányoljuk a legfontosabb pedagógiai intézményünk, a nyitrai pedagógiai fakultás irodalmi színpadát, ahol talán a legtöbb lehetőség van arra, hogy magas színvonalon, művészi igényű, állandó jellegű irodalmi színpad működjék. A műkedvelő színjátszó együttesek fesztiválja, a Jókai-napokon ez évben is bizonyított. A Csemadok pozsonyi helyi szervezete mellett működő Déryné Színkör, a Csemadok kassai színjátszói, a Csemadok losonci szervezetének Madách Színköre, a lévai járási Népművelési Intézet Garamvölgyi Színháza, valamint a Csemadok losonci színjátszóinak csoportja és végül, de talán elsősorban, a komáromi Magyar Általános Iskola 130 tagú színjátszó együttese valóban azt bizonyította, hogy műkedvelő színjátszó mozgalmunk a vélt megtorpanás ellenére is komoly művészi eredményeket képes felmutatni. A magyar műkedvelő színjátszó mozgalomban is azok a hibák mutatkoznak, mint általában a műkedvelés területén. Az illetékes járási szervek (járási népművelési intézetek, Csemadok járási bizottságok), nem fordítanak kellő gondot szeptembertől arra, hogy helyes művészi és tartalmi műsorpolitikával, átgondolt szervezéssel ösztönözzék együtteseinket a járási alkotóversenyekre, hogy ott a zsűrik által legjobbnak ítélt együtteseket nevezzék be a Jókai-napok országos fesztiváljára. Az elmondottak csak gondolatok, de az adott helyzetből kiindulva megállapított tények, és ahogy erről már az előzőekben szó volt, csakis következetes irányító munkával lehet elérni azt a színvonalat, amely évről évre a Jókai-napok kulturális seregszemléjén előlegezett biztosíték a jövőre nézve, hogy többet mutathassunk fel ma, mint tegnap műkedvelőink képességéből. A Jókai-napok vers- és prózamondók, irodalmi színpadok és színjátszó együttesek zsűrije, úgy vélem, pártatlan munkát végzett. Döntéseiben figyelembe vette az együttesek állandó jellegű tevékenységét, és eszerint is ítélte meg a díjakat, amelyet a Jókai-napok bizottsága tűzött ki a személyi és az együttesek jutalmazására. Természetesen a díjak nem fedik eléggé azt a munkát, amelyet az egyének és kollektívák végeznek egész éven keresztül. Hiszen azt a fáradozást, amelyet munkájuk mellett végeznek műkedvelőink, díjakban nem lehet kifejezni. Munkájukért a közönség, az a nép mond köszönetet, amelynek érdekében művészi tevékenységüket végzik. A díjazásról csak annyit, hogy a Népművelési Intézet és a Csemadok Központi Bizottsága ez évben mint az egyes fesztiválok Nagy- díját (Nagy bronz) és díját (Kis bronz) ítélte oda az arra érdemes személyeknek és együtteseknek, valamint egyenként 90.—• Kis értékben könyvajándékot és a Jókai-napok bizottsága oklevelét. A Jókai bronz emlékplakett Nagy János szobrászművész alkotása, amelyet évről évre kiad a bizottság. De mindezen túl a Jókai-napok résztvevői — egyének és együttesek — tudják és érzik, hogy nem díjért és dicséretért munkálkodnak, hanem azért, hogy a Jókai-napok mint a csehszlovákiai magyarság legnagyobb kulturális ünnepe, egyre inkább az legyen, amire hivatott. GYURCSÓ ISTVÁN Szerkesztőségünk felkérte Gyurcsó István költőt, ez esetben, mint az ez évi Jókai-napok szervező bizottsága, a vers- és a prózamondó és az irodalmi színpadok fesztiválja zsűrijének elnökét, hogy mondjon véleményt kulturális seregszemlénkről.