A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)

1967-08-20 / 34. szám

Minden ember boldog akar lenni... DOBOS Attila HALMÁGYI Sándor és DOBOS Emőke verzamanye Elcsendesült a város. Lelohadt a tülkölő kocsik futkérozása. Ki­­világosodnak az ablakok, majd ki­hunynak a fények, úgy tűnik, ki­halt a város a csillagos égbolt alatt. De nem. Tompított fény mellett egy-egy szobába ilyenkor költözik be a vi­lág. Ifjú diákok, deremedű hajó fér­fiak, nők ülnek a készülék mellett és az éter hullámain röpítik világ­gé jeleiket. Rádióamatőrök forgalmaznak szorgalmasan pötyögtetve a Morse­­ébécé jeleit... pont,, vessző, pont... myname is Ed­ith Manila Fü­löp szigetek... hw? ... hogy vetted?... Itt DOLOR ... vétel. Im­már hetven éve született új nyelv, hozza közel a távoli tájak csodá­latos varázsét. Barát üzen barátnak, ismeretle­nül is ismerős társ egy nagy, több­százezres család tagja, aki lanka­datlan kedvvel, fáradtságot nem is­merő lelkesedéssel szereli, építi be­rendezését a rövidhullámú rádió­­adót, vevőkészüléket, antennát, hogy aztán a távíró billentyűjével Az Atlantis-együttes

Next