A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1972-06-23 / 25. szám
r Ma és holnap Az eddigiek során egy-egy egységes termelőszövetkezet, egy-egy falu kapcsán próbáltam a szövetkezeti gazdálkodás helyzetéről, múltjáról, jelenéről s jövőjéről a lehetőségekhez mérten hiteles képet adni, valahogy úgy, hogy ezekben a kis egységekben azért benne legyen az adott járás is. Az alábbiakban — már amennyiben ez néhány gépelt oldalon lehetséges — megpróbálok egy járás gazdasági helyzetéről képet adni. A levicei (lévai) járás mezőgazdaságának jelenéről, jövőjéről a Járási Termelési Igazgatóság legilletékesebbjei tájékoztattak: a növénytermesztés helyzetéről Pavel Bukoven főagronómus és Malis Ján mérnök, szak-, előadó, az állattenyésztésről pedig Starke Aristid mérnök, főzootechnikus. — Járásunk földrajzi helyzeténél fogva azok közé a járások közé tartozik, amelyekben minden alaptípus megtalálható a növénytermesztésre — mondja Pavel Bukoven. — A mezőgazdasági területnek több mint a háromnegyede, pontosan 76,8 százaléka a kukoricakörzetbe, 22,4 százaléka a répakörzetbe tartozik, a maradékpedig a burgonya-, illetve a hegyi körzetbe sorolható. Ennek alapján a termelés fő iránya a gabonatermesztés és a takarmányfélék termesztése. Kisebb mértékben termelünk a járás területén ipari növényeket és zöldségféléket. — Milyen az arány az egyes növényfélék között? — Az 1972-es vetéstervek alapján a gabonafélék a kukoricával együtt 63 százalékát adják az össztermelésnek, a szántóföldi takarmányokból a vetésterületre 26 százalék jut, s 7 százalék az ipari és a speciális növényfélék területe. A levicei (lévai) járásban a szövetkezeti gazdálkodás 1960 óta sokat fejlődött. A növénytermesztés eredményei majdnem megkétszereződtek. * Ennek bizonyítására elég, ha a főbb termények adatait ide írom, így 1960- ban búzából a járásban átlagosan 20,8 mázsát, árpából 26,1 mázsát, kukoricából pedig 32,9 mázsát takarítottak be egy hektárról. Az elmúlt év eredményei ugyanebben a sorrendben: 41,9, 39,9, illetve 40 mázsa. — A terméshozamok növekedése elsősorban a jobb talajművelésnek, a minőségileg jobb és magasabb hozamú fajták termesztésének s nem utolsósorban a nagyobb mennyiségű tápanyagnak köszönhető. — A tervek szerint milyen irányban lehet vagy lehetne tovább emelni járásunk területén a növénytermesztés színvonalát? — Járásunkban a növénytermesztés fejlesztésére, a terméshozamok emelésére többirányú lehetőségek mutatkoznak, s ezeket távlati tervek alapján valósítjuk meg. Jelenleg 99 egységes földművesszövetkezet és három állami gazdaság termel a járásunkban. 1980-ig három agrocentrumot alakítunk ki, ami azt jelenti, hogy összesen 23 egységes termelőszövetkezetünk és egy állami gazdaságunk marad. Az agrocentrumok kialakításával szeretnénk elérni a maximális gépesítést. A tervek szerint például minden agrocentrumnak külön repülőtere lesz, hangárokkal, a pilóták számára lakásokkal s természetesen minden járulékos felszereléssel. De mondom, ez távlati terv. Vannak közelebbi terveink is, amelyek közé a gépesítés fokának az emelése, valamint a növénytermesztés szakosítása tartozik. Az utóbbiról Máliš mérnök elvtárs adhat részletesebb felvilágosítást. A gépesítés terén jelenleg az a helyzet, hogy a gabonafélék gépesítése eléri a 99 százalékot. Azért nem mondok száz százalékot, mert ez a gyakorlatban elérhetetlen. Ellenben sok lehetőség van a kukorica, a cukorrépa és a szántóföldi takarmányok gépesítésére. A kukorica művelése 50 százalékra gépesített, a cukorrépáé alig haladja meg a húsz százalékot. Az ötéves terv végére szeretnénk elérni az előbbinél a kilencven, az utóbbinál pedig a hatvan százalékot. Járásunk területén a természetes adottságoknál fogva nagy lehetőségek mutatkoznak az öntözéses szántóföldi növénytermesztésre, amit mostanáig alig vagy csak nagyon kis mértékben használtunk ki. A jelenleg öntözött terület nem éri el a négyezer hektárt. 1975-ig ezt a területet 10 ezer hektárra növeljük. Már folyamatban van a csatornahálózat kiépítése. Máliš Ján mérnök előtt egy dosszié fekszik. Tanulmány a levicei (lévai) járás szőlő- és gyümölcstermesztésének fejlesztésére. .. Mi a lényege ennek a tanulmánynak? — Járásunkban az elmúlt időszakban nem fordítottak kellő gondot a gyümölcs- és szőlőtermesztésre, holott nagyszerű lehetőségeink vannak rá. Mezőgazdasági üzemeinkben jelentős földterületek vannak, amelyeket a fekvésük miatt nem lehet megművelni, viszont teraszok létesítésével nagyszerűen felhasználhatók szőlő és gyümölcsösök telepítésére. Természetesen e földterületek rekultivációja jelentős anyagi befektetést igényel. A befektetések azonban nagyon gazdaságosak s viszonylag gyorsan meg is térülnek. Ez a tanulmány az 1980-ig elvégzendő teendőket foglalja össze. Jelenleg járásunk területén 990 hektár nemes szőlő és 402 hektár termő gyümölcsös található. 1980- ra a szőlőterületet 1174 hektárral, a gyümölcsösök területét pedig 1245 hektárral növeljük. Ezek a számok megfelelnek a lehetőségeinknek s fedezik javassal a szükségleteket, amelyek a népgazdasági tervekből ránk hárulnak. — Milyen idő alatt térülnek meg a gyümölcsösök és szőlőkertek telepítésére fordított kiadások? — Eddigi tapasztalataink szerint a szőlő telepítésének a költségei, beleszámítva a rekultivációs munkákat is, 7—8 év alatt térülnek meg. A gyümölcsösökre fordított kiadások pedig 8—10 év alatt hozzák be a kiadásokat. Ehhez még hozzá kell számítani egy pénzben ki nem fejezhető tételt is, azt, hogy olyan területekről van szó, amelyek ez idáig semmilyen jövedelmet nem adtak, vagyis tehertételként szerepeltek, akár a szövetkezetek, akár a járás számláján. Starke Aristid mérnökkel, a Járási Termelési Igazgatóság főzootechnikusával a járás állattenyésztésének alakulásáról beszélgettünk. — Mérnök elvtárs, először is azt szeretném megkérdezni, hogy véleménye szerint a járás állattenyésztésében mit tart a leglényegesebbnek az utolsó tíz évben? Ha nagyon röviden akarnék a kérdésre válaszolni, akkor azt mondanám, hogy azt a minőségi változást, amely az említett tíz év alatt bekövetkezett járásunkban az állattenyésztésben. A minőségi változás lényege azonban az, hogy a járás állatállománya egészségileg pozitív értelemben megváltozott. S ez, természetesen egyben megváltoztatta a Bodrogköztől Csallóközig Az épülő baromfifeldolgozó Csendélet a legelőn Az épülő tejüzem