A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)
1975-07-22 / 27. szám
fia, Csokonai Vitéz Mihály Lillája, önkéntelenül is arra gondolok, hogy itt, ahol a két folyó ölelkezik, a halhatatlanná lett szerelmesek nem lehettek egymáséi. Igaz, a folyók útját sohasem változtathatták meg az osztálytársadalmak „tyrann törvényei”. Egy ügyetlen kérdéssel próbálok kievickélni gondolataim furcsa összevisszaságából: — Milyen halakat szokott itt fogni Ferenc bácsi? — Főleg pontyot. Néha, ha kedvez a halászszerencse, hét-nyolc kilós is a hálómba kerül. Az a nagy rúd azért van a ladikon, hogy segítségével könnyebben kiemelhessem a zsákmányt. Közben elérünk a régi kompkikötőhöz, illetve egy mesébe illő kicsi házikóhoz. ITT HALLAK: ez a háromszor három betű olvasható a házikó homlokán. Ferenc bácsi nem engedi, hogy túl sokáig csodálkozzam: elmondja, hogy valamikor régen „riház", azaz révház volt ez a különös, népmeséink mézeskalácsházikóit idéző ITT-HAL LAK. Manapság a halászok tartják itt vidám összejöveteleiket. Itt, az iciri-piciri háznál végződik a sétánk. Ideje, hogy elinduljunk visszafelé, mivel Ferenc bácsit még várja a kapálnivaló. Igyekeznie kell, mert lehet, hogy holnapra szép, nyugodt, szélcsendes idő lesz, s akkor kievezhet majd a Duna vagy a Zsitva vizére halászni. VARGA ERZSÉBET (A szerző felvételei) Ferenc bácsi Az ITT-HAL LAK Segédkönyv családi házak építéséhez A bratislavai Alfa könyvkiadó művészi gondozásában hasznos könyv jelent meg Nás dóm (A mi házunk) címen. A szerzője, Spiska, már korábban jelentkezett hasonló könyvekkel, most mégis újat és érdekeset nyújt szakembernek és laikusnak egyaránt. A családiház-építés legkorszerűbb formáit mutatja be és mindenki számára érthetően tárgyalja az ésszerű tervezésnek, az ízléses épület külső és inferioor kiképzésének kérdéseit. A családiház-építés nálunk állami támogatásban részesül, s igen fontos területe politikai-gazdasági életünknek. Ezt a tényt domborítja ki a könyv minden fejezete a házhelytől kezdve a járulékos beruházásokon keresztül, a könnyű szerkezetes építési módokig, a higiéniai igények kielégítéséig stb., gazdaságos építési eljárásokat javasol. Egyszóval, a 359 oldalon megírt, képekkel, rajzokkal gazdagon illusztrált könyv hét fejezete szakszerű választ ad a családiház-építés minden kérdésére. Az első fejezet a lakóépület környezetével foglalkozik. Itt a telek- és utcaviszonyokról, az udvar és zöldövezet méretezéséről, illetve kiképzéséről, kertművészeti térelemek (teraszok, dísztárgyak, pergolák, csobogók, vízmedencék, cserjék, kerítések, járdák) ízléses kialakításáról, a garázsok, a hulladéktárolók és akár a szauna kedvező elhelyezéséről is olvashatunk. A családi ház külsejével foglalkozik a következő fejezet. Mérlegre teszi a hagyományos formák helyes értelmezését, de rámutat az építőművészetünket károsan befolyásoló ártalmas hatásokra (manzard-tetők, kerti törpék stb.), példázza a környezethez, a természethez való alkalmazkodást, az épület homlokzati arányait,a térbeli és formai elrendezést, külsőbelső színezést, nyersfalat, burkolatokat, s mindazt, ami az épület külsejét jellemzi. Az alaprajzi elrendezéssel foglalkozó fejezetben az olvasó találkozik a városi vagy falusi családi házak csoportosításával (a család létszámához viszonyítva), a variálás és egységesítés (standardizálás) lehetőségével, az egyes helyiségek logikus elrendezésével, helyes összekapcsolásával. Foglalkozik továbbá a kiadvány a családi ház helyiségeivel és ezek berendezésével, a korszerű épületszerkezetekkel. A műszaki, egészségügyi berendezésekkel, víz-, gázvezeték, csatornázás, központi fűtés stb. és szerelésükkel. Az utolsó fejezetben csaknem 100 szabadon álló soros beépítésű és ikerházra, illetve ún. átrium elrendezésű lakóházra találunk ajánlatokat. Ezek közül majd ősszel lapunkban is bemutatunk néhányat. Úgy érzem, ez a könyv jól kiegészíti a Fejlesztési és Műszaki Minisztérium által kiadott családiház-tervgyűjteményt. Szerzői valóban jó munkát végeztek. Bízunk benne, hogy ez a könyv is megjelenik magyar fordításban. KURUCZ NÁNDOR, Komárno város főépítésze násdom .