A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1979-05-26 / 21. szám

HALLOTTUK OLVASTUK LÁTTUK ■ ■■■■■■■ KÖNYV Három meztelen férfi Franz Fühmann elbeszélései A Német Demokratikus Köztársaság nemzeti díjas írója elsősorban mint Ady Endre, József Attila és Radnóti Miklós ihletett tollú fordítója tette ismertté nevét a magyar olvasóközönség előtt. Elbeszélésgyűjteményét megelőzően már négy kötetét adták ki magyarul, köztük a magyarországi tartózkodásáról szóló Huszonkét nap című útinaplója keltette a legnagyobb figyelmet. Nemrég fordításban megjelent új kötete — Három meztelen férfi a címe — nyolc elbeszélést tartalmaz, köztük négy a gyermek- és ifjúkor, az eszmélés kisebb-nagyobb válogatásait ecseteli, a másik négy a jelen társadalmának gondjait és problémáit feszegeti az elkötelezett írásművész morális magatartásának dicséretes jeleivel. Fühmann gyakorlott lélektani tudással közli mondandóját, és kötete két legsikerültebb alkotása, az Indián dot és a Nagyanyám kiűzetése maradandó értékű. Ugyanígy a kötet nagyobb terjedelmű írását, a Tehetetlenség címűt lélekismerete és erkölcsi szemlélete emelik az átlag fölé. Elbeszélő készsége a többi novellában is megnyilvánul, stílusuk azonban nélkülözi azt a fűtöttséget és szenvedélyességet, valamint a pregnáns sűrítést, amely a prózának ezt a legnehezebb műfaját közel viszi a drámához. A könnyedséget nehézkedés váltja fel és túlburjánzik a gondolati töltés a csehovi lírai telítettségű természetes emberi érzelmesség kárára. Hajnal Gábor, a kötet válogatója és az Utószó jól tájékozott, elfogulatlan írója találóan jegyzi meg, hogy Franz Fühmann új novelláiban „napjaink ••morális« kalandjait vizsgálja ugyanolyan szigorúan s ugyanolyan gondterhelten, ahogy a múltat boncolta, legfeljebb némi enyhítő iróniával". Ehhez csak azt tehetem hozzá, hogy hiányzik írásaiból az őt megelőző nagy német elbeszélőkre — a Mann-, a Zweig-testvérekre, Feuchtwangerre és Werfelre - jellemző erős gondolati töltés, a csehovi érzelemgazdagság, a szív ihletett dobbanása. Egri Viktor sajnos, mert az ilyesmi nemcsak költészetünk, szépprózánk és az utóbbinál is gyérebben csörgedező drámairodalmunk elismerését jelentené, de afféle nagykorúsító népszerűsítését is, sőt, kapunyitást is a szlovák, a cseh vagy más anyanyelvű közönség felé. Ezért hát örömmel elegy kíváncsisággal ültem április 23-án este „varázsdobozom" képernyője elé, mert a bratislavai adó a tévéjátékok rendszeres hétfő esti sorozatában ezúttal Dávid Teréz: Bölcs Johanna című színművének tévéváltozatát sugározta a kassai (košicei) stúdióból. Az eredeti színművet néhány éve a MATESZ is nagy sikerrel játszotta, és a darab tévéváltozata újra bebizonyította, hogy a szerző olykor valóban karakterformáló dialógusokban igyekszik jellemezni hőseit, kinevetni s kinevettetni gyengéiket, mintha egyben azt is akarná bizonyítani, hogy oldottabb formában is lehet komoly dolgokról beszélni. A tévébemutató újra megerősítette a színházi premier után kialakult véleményt, miszerint tehetséges játék a Bölcs Johanna, formáját tekintve pedig inkább valóságmetszet mint hagyományos komédia. Az írónő valóban aktuális családi és erkölcsi problémákat közelít meg a megélt tapasztalatok hitelével és a józanul ítélő, szatirikus „rendreutasítás" művészi szenvedélyével. ]. Svoboda rendező tulajdonképpen híven követte az írónő elképzeléseit, nem keresett „lelkizésre" alkalmas mélyebb mondanivalót ott, ahol nincs. Lényegében ragaszkodott az eredeti színpadi változathoz, csupán a televízió sajátos lehetőségeivel élve folyamatosabbá, pergőbbé tette a cselekményt, kifejezőbbé csiszolta a figurák jellemét. Eleinte ugyan úgy éreztem, hogy a játékot talán lehetett volna dinamizálni s tömöríteni, talán a darab humorán is lehetett volna igazítani, de később kiderült: a rendező szándékosan kerüli az ironizáló hangnem erőltetését, mert a tárgyilagos játékstílus hitelesebbnek, meggyőzőbbnek bizonyult az íróilag csak itt-ott felszikrázó komédiázásnál. Gondolom, ez a Bölcs Johanna igazi küldetése: egy jelenségre figyelmeztet, a köznapi családi élet néhány jellemző kórtünetére. Néztem a tévéjátékot, örültem a ritka eseménynek és a vége felé az is eszembe jutott, hogy J. Lukošiková, P. Macek, H. Grissová mellett szívesen láttam volna írónőnk darabjában a komáromi MATESZ vagy a kassai (Košice) Thália színészeit is. Részben mert hazai magyar írónő darabjáról volt szó, részben mert valóban ritkán jutnak rádiózási vagy egyéb színházon kívüli szereplési lehetőséghez. Miklósi Péter Bebizonyosodott, hogy Győry lírájának van mozgató és közvetítő, a múlton keresztül a mához is szóló ereje, mondanivalója. Igazolódott az is, hogy egy-egy költő munkásságának értékelésekor, lírájának megközelítésekor az irodalmi színpadi előadás, a jól szerkesztett összeállítás csak segítségül szolgálhat. A jövőben talán még inkább szorgalmaznunk kellene az értékek felmutatásának ilyen formáit. Az sem ártana, ha a jól szerkesztett irodalmi színpadi összeállítások valamilyen formában kiadásra kerülnének. A József Attila Irodalmi Színpad április 9-én mutatta be új műsorát Ipolyságon. A bemutató előtt — melynek nagy közönségsikere volt —, dr. Szeberényi Zoltán irodalomtörténész, főiskolai tanár tartott figyelemre méltó előadást Győry Dezső költészetéről. Az előadás és a bemutató jól kiegészítette egymást. A József Attila Irodalmi Színpad műsorának értéke vitathatatlan. A produkciót azonban egy-két újabb rendezői ötlettel, kifejezési eszközzel talán még színvonalasabbá lehetett volna tenni. Csáky Károly TELEVÍZIÓ A Bölcs Johanna - szlovákul Hazai magyar újságírót, sajnos, ritkán kényezteti a sors azzal a kötelességgel, hogy hazai magyar író idegen nyelvre fordított alkotásának megjelenéséről, netán tán színházi vagy tévébemutatásáról kelljen beszámolnia . . . Mondom 8 IRODALMI SZÍNPAD Csak akit lélek lelkesít... Ez a címe az ipolysági József Attila Irodalmi Színpad új műsorának, amelyet Győry Dezső verseiből Vas Ottó rendező, hazai magyar kisszínpadi mozgalmunk ismert képviselője állított össze. A rendező célja elsősorban az volt, hogy átfogó képet nyújtson Győry lírájánál; a szó erejével villantsa fel irodalmunk kiváló egyéniségének költői üzenetét. A műsor összeállítójának s rendezőjének ez a szándéka sikerült. Vas Ottó ugyanis jó érzékkel tapintott rá Győry költészetének lényegére. Az összeállítás alapos és körültekintő munkáról tanúskodik. A műsor vonalvezetése, felépítése tökéletes. Eszmei és esztétikai szempontból a legértékesebb verseket szólaltatja meg a rendező. RÁDIÓ Szilágyi János: Hányas vagy? A Kossuth Rádió a minap újra közvetítette Szilágyi János nevezetes, nemrég hanglemez-változatban is megérdemelt nagy sikert aratott rádiómonológját. „Hányas vagy? Huszonnyolcas . Mi már félszavakból is értjük egymást" - ismételte az adás röpke harminc perce alatt legalább egy tucatszor a visszatérő alapgondolatot a zseniálisan előadó Kálmán György, s gondolom kevés olyan hallgatója akadt, akit nem ugyancsak számvetésre, korának és korosztályának mérlegkészítésére ösztönzött e kiváló adás. Valóban megdöbbentő életsors adatott e húszas-huszonnyolcasoknak, a ma éppen ötvenedik-ötvenegynéhányadik születésnapjukat ünneplő bátyáinknak, miért mégis, hogy e rendkívüli sorsokat alig-alig őrzi, mondjuk egy ilyen rádiómonológhoz hasonlítható, katartikus erejű dráma, regény, film, opera? Mert nem őrzi! Részeredmények, azok akadnak, főként lírában, de drámában, epikában? A Meztelenek és holtak vagy a Módosulás, a Bádogdob vagy A versenyló halála, a Húsz óra vagy A látogató ugyan eredményes, olykor hatalmas kísérletek a húszasok-huszonnyolcasok kor és életproblémáinak a megörökítésére, de csak kísérletek, részproblémák kidolgozásával, de az összegezés? Az Emberi színjátékhoz vagy Az eltűnt időhöz, az Ulysseshez vagy akárcsak az U. S. A.-trilógiához hasonlítható nagy összegezése a mai ötvenesek nemzedékének mindmáig csak egy van, s jellemző, hogy az sem az ún. „nyugati kultúrkörben" született: a Száz év magány. Ne mondjuk azt, hogy korai még a szintézis! Ha nem születik meg az anynyit próbált nemzedék adekvát nagy irodalmi-művészeti dokumentuma, akkor mit tudhat majd meg az utókor erről a rendkívüli korosztályról? Mert a száraz történetírás ugyan megőrzi a puszta tényeket, de gondoljuk csak meg: mennyivel szegényebbek lennénk egyegy adott kort illetően a Gilgameseposz vagy az Odüsszeia, az Isteni színjáték vagy a Faust, a Háború és béke, vagy A tulajdonságok nélküli ember nélkül? Gondolom, folytatni fölösleges. Bennem ilyen gondolatokat ébresztett ez a rádiómonológ. (cselényi) INNENONNAN Kitty O'Neil amerikai színésznő újabban szupernőt játszik. Felvételünkön éppen egy 42 méter magas szálloda tetejéről ugrik le. íme, az okos papagáj. Kiskanállal eszik. A londoni Charing Cross kórház egyik szimpatikus páciense különös feladatot kapott: egy 75 méter magas régi gyárkéményt kellett ledöntenie rádión keresztül, távirányítással. Az egész spektákulumot egy jótékonysági akció keretében szervezték.