A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)

1988-12-23 / 52. szám

Népszokáson Talán sehol sem néz szembe oly meré­szen egymással a nagy tekintélyű múlt és a gazdagnak mutatkozó jelen, mint a tengerparti Limasszolban: a Dionü­­szosz-erőd a Ladys üzletházzal, a bazi­lika a Hellén Bank épületével, a vásártér meg a bazár a stranddal és a kikötővel. Ám minderre ügyet sem vet Barnabás Kimon barátom. Miközben ujjaival sza­­kállát fésüli, simogatja, rábámul az an­gol támaszpont katonájára, akitől a leg­szívesebben megkérdezné: Miféle ka­rácsonyestéd lesz itt neked, fiacskám? De ilyet kérdezni nem mer. Egyébként pedig, aki igaz ciprióta, mint ő, az nem társalog a megszállókkal. Barnabás inkább a parthoz kikötött sok és sokféle jacht felé pillant, a távo­labbi hajókat nézegeti, amíg érte nem jön a troodosi püspökség autója. Szá­mára nem különösen érdekes látvány a tenger. Különben is, jobban kedveli a hegyeket, mert szerinte ott megszólal­nak a színek: a legelők és a fák zöldje vidámságról, a sziklák sárgasága irigy­ségről, a felhőfoszlányok szürkesége a gondról, meg a bánatról mond történe­teket. Amikor autóba szádunk megjegyzi, hogy a tengerparton karácsonyestre ké­szülve méltóbb az elmélkedés, mint a bámészkodás. Egy négyszögű téren, a püspökség épülete előtt állt meg az autónk. Ifjú korában itt paposkodott Makariosz, a későbbi érsek, a függetlenség harcosa, a Ciprusi Köztársaság első elnöke. Erre emlékeztet az emeletnyi magasságú oszlopra helyezett mellszobra. Elővi­gyázatosságból szereltek mellé villám­hárítót is, mert a tapasztalatok szerint főleg karácsony táján, januárban, gya­kori errefelé a villámlásokkal jelentkező zivatar. A tengerszint fölötti 1­300 méter magasban álló sziklához még 1190- ben építették hozzá a kolostort. Ennek barlangkápolnájában van az érsek sírja. Kívánságára, halála után odatemették a testét, miután kivették mellkasából a szívet, mert azt utolsó ajándék gyanánt a fővárosra, Nikóziára hagyományozta. Azóta ciprióta kegyhely a kolostor. Különösen karácsony előtt sokan láto­gatják a sírt, mely előtt éjjel-nappal katonai díszőrség áll. A kolostor szerze­teseinek is sok a munkájuk ilyenkor: kések, fejszék, húsvágó bárdok köszö­rülése, amit persze pénzadománnyal illő megfizetni. A sír meg a köszörűs szerzetesek meglátogatása után Barnabás falujába mentünk. Kakopetria nincs távol. A hegy túlol­dalán, a völgy alsó felében, ahol a keskenyen csordogáló patak, Aszinou, megkerüli az olaj- és fügefákkal teleül­tetett, teraszos magaslatot, terül el Ge­­riakesz. Barnabás családjának nagy kertje van itt: negyvenhárom éve termő füge- és ötvenkét olajfával meg hat sor fehér görög szőlővel, melynek bogyói mag nélküliek. Ősi szokás szerint december 24-én, karácsony estéjén, sötétedés előtt ebbe a kertbe jön fel két fiával Barnabás. Az idősebb, a tízéves Andreasz már ismeri a szokást, ő viszi a borotvaéles köszö­rült fejszét. A hatéves Georgiosz tavaly vett részt életében először a tuskógyúj­­tásban meg a parázsolásban. Panasz­kodik ugyan, hogy ma még ebédet sem kapott, de Barnabás apósa, az öreg Theodoros, aki velük tart, csitítgatja. Böjtölni kell vacsoráig. Nyolc, még tavaszkor kivágott fának a tönkjét fogják meggyújtani, a gyöke­rekig kiégetni a nálunk szokásos tuskó­zás helyett, hogy jövőre csemetefákat ültethessenek oda. Cipruson a kedvező éghajlat miatt nincs szükség sok tűzifára, érdemesebb a helyben elégetett tuskók hamuját a talaj táperejének természetes növelésé­re felhasználni, mint izzadni, fáradni a tuskózással. Ez a tuskógyújtás minden­ki számára elfogadható magyarázata. Másként értelmezi viszont az elődöktől hallottak szerint az öreg Theodorosz. Ezek tüze varázsolja elő a gazdag ter­mést. A gyújtásnak szertartása van. Miután tüzet fog a tuskó az öreg lehasít belőle az unokák számára egy­­egy égő szilánkot. Kezdődik a parázso­lás: fúvással élesztgetik a szilánk tüzét, hogy repüljenek, szánjanak szerteszét a szikrák. Minél több a szikra, annál több füge lesz a fán ... Ha nem bírják szusz­­szal a fúvást, lóbálják, forgatják a szi­lánkokat, nyolcasokat, ákombákomokat rajzolnak velük a levegőbe, így játszanak sötétedésig, amíg az égboltra fel nem jönnek a csillagok. És akárcsak nálunk, karácsonykor Cipru­son is még sok más népszokást eleve­nítenek fel és mutatnak be. HAJDÚ ANDRÁS Hajdú Endre felvételei Az 1190-ben épített kolostor, melynek barlangkápolnájában őrzik Makariosz sírját Makariosz mellszobra Troo- A kép bal oldalán: Barnabásék háza doszban 17

Next