Magyar Academiai Értesítő, 1851 (11. évfolyam)

1851 / 2. szám

KIS GYŰLÉS, MART. 15. 1851. 6. 1016 (T. III. p. 544). Ez a' krimiai kozár földnek volt helytartó pa­rancsnoka , az ős görög rag 's a' név a' csulai magyar névvel egy lehet. A'zsidó vallásra nézve, melly az állományi rendezésre is nagy befolyású volt, közöljük az arab írók helyeit Frähn fordítása után. Jak lit így ír: „Rex eorum judaeus est, Chazari autem ipsi Mahom­medani et Christiani sunt. Etiam purpurati regis judaei sunt." Ezen helyre azt jegyzi meg dömöczki (— damascus) Schemscheddin „Chazari duobus ordinibus (partibus nationalibus) constant, militi­bus scilicet, qui Mahomedani et civibus qui Judaei sunt. Refert Ibn-El-Asir imperatorem Constantinopolis, regnante Harun-Raschido expulisse, quid quid Judaeorum in ipsius regno erat. Hi cum in Cha­zarorum terram se recepissent, populurtique experti essent socor­dem et simplicem, suam ei obtulere religionem." Továbbá Jakut még így ír: ,,Chazari Turcis similes non sunt, nigrum capillum ha­bent. Dupplex eorum genus exstat. Alteri nomen est Kara-Cliazar (— i. e. Chazari nigri), hi fusco colore sunt, sed propter fusci in­tensionem ad nigredinem vergente ita ut species judaeorum esse videantur. Genus alteram albo colore est pulchritudine et forma in­signe. Quidquid mancipiorum apud Chazaros deprehenditur, ex ido­lolatris est." (Frähn, Veteres memoriae Chazarorum és Ivaramsin t. 3. p. 254). D'Olsson már m­egjegyzé, hogy arab írókban tévedés a' fekete 's fehér elkülönbözést a' bőrszínre magyarázni (I. e. p. 33). Hogy a' kozár földön nagy volt mindig a' vallásbeli türelem és sza­badság, azt az írók egyhangúlag tanúsítják, 's Ibn-Haukal" fennebb idézett helyéből kitűnik az is, hogy a' zsidóság legkevesebb részét tette a' kozár földi népességnek. Az islamismus Ibn-El-Asir szerint (Frähn, Ibn Fosslan l. c. in praef. p. IX. Ivaramsin t. 3. p. 254) 868. kezdődött a' kozár földön, El-Makin szerint már 690. kényszerítve volt egy meg­vert kozár sereg islam hitre térni, a' derbendi krónika is El-Makin mellett szól. E' krónika a' kozár és arab seregek közt folytatott több izbeli háború­kat bőven előadja, mellyeket Reineggsber­ (I. Th. p. 65 — 84) meg­olvashatni. Az arab hódítási és térítési mozgalmak a' VII. században megkezdettek Kaukasus' vidékeire, Derbendet Valid kalifa'idejében árulással bevették, onnan mindig tovább tovább terjeszkedtek, kü­lönböző fris csapatokat küldvén a' kalifák a' derbendi arab őrsereg­nek segítségül. A' krónika szerint első arab vezér, ki Derbendet el­foglalta , Abu Musellera nevü volt, utána említtetnek hadvezéreket Abu Abedie, ki Szemendriát s Intse várát elfoglalta ; ezt felváltá Abu Tsafar Mansur, ki a' kaukasi arab földbirtokokra 17 ezer arab telepet ültetett át a'IX. században, az arab műveltséget ott terjeszté; a' meggyőzöttek, hosszas együttlakás, vallásfelvétel által, miért az áttérők kitüntetve is voltak, öszveolvadtak a' hódítókkal. A' kozár földön vallástürelem levén, a* keresztyén hit is ott jó- 6 *

Next