Magyar Academiai Értesítő, 1853 (13. évfolyam)

1853 / 4. szám

220 MAGYAR ACADÉMIAI ÉRTESÍTŐ. némi korlátoltságot erőszakol az eszmére. A­ korlátolt eszme pedig soha sem gyakorolhat érvényítőleg túlterjedő hatalmat. Fölötte hibás vélemény. Szerinte a korlát és határozat közt nem látszik semmi különbség előfordulni. Holott e­ különbség na­gyon is figyelemre méltó pont a' bölcsészetben. A' határozat valami belső, a' korlát valami külső. A' határozat magának az eszmének mélyéből hozatik föl mint tartalmi fejlemény, a' korlát kívülről vite­tik hozzá. Innen van, hogy a' korlát, bárminő viszonyba legyen az eszméhez állítva, mindig megtartja a' külsőségi jelleget. Mit tanúsít e' szempont az igazság és bizonyosság' egységé­nek irányában ? Azt, hogy az általunk idézett meghatározást egye­dül az mondhatná a' bölcsészet' eszméjére nézve erőszakolónak, ki az elvont gondolatot és az eszmét összezavarja. Itt nem elvont gon­dolatról , hanem eszméről van szó. Az igazság és bizonyosság­ egy­sége nem elvont hanem ésszerű vagy is olly egység, melly önma­gában eredetileg meg van már különítve. Azért amaz összefüggés is, melly az igazság és bizonyosság között létezik, nem külső hanem belső, nem esetleges hanem szükségképi. Mit kelljen ezek után ama' tudósok' iparkodásáról ítélni, kik a' bölcsészetet az érzéki világ és az úgynevezett gyakorlati élet' va­lamennyi zugából összehordott kölcsönözményekkel akarják némi becspolczra emelni, nagyon könnyen kitapogathatjuk. Azon közö­nyösségnek akarják ők útját állani, melly a' bölcsészet' ügyét a' tu­dományok' mezején szintúgy mint a' közéletben folyvást akadályoz­za. Jó a' szándék, de vajmi kétes kimenetelű az ügyködés. Ki állatid jót azért, várjon a' külsőleg tágasító ügyködés nem­ hiteti-e majd el az emberekkel, hogy az a' külsőleg erőnek erejével unszolt eszme belsőleg is eléggé fejlesztett már? Pedig ez nincsen mindenkor így. Sőt van elég példa rá, hogy ollykor épen a' külsőleg buzgó terjesz­tés legfőbb akadályává lön a belső fejlesztésnek. Fonákul cselek­szenek tehát azok, kik a' bölcsészet iránti hangulat' kedvezővé téte­lén a­­nélkül fáradoznak , hogy a' bölcsészeteszme gazdagságának minél tökéletesebb előfejtésére gondosan ügyelnének. Alakítsd át a' bölcsészet' eszméjét minél tökéletesebb és nemzeted' kívánalmainak minél biztosabban megfelelő rendszerré, azután hagyd őt magára. A' hódítás az ő dolga. Vagy talán az a' legépebb test, mellyet gyógy­szeres palaczkokkal kell oszlopolni? Midőn bölcsészetről van szó, soha sem kell felednünk, hogy ő a' tudományok' legtöbbike. Benne tehát, mint valamennyi tudomány­nak elvét tartalmazóban, egyetlenegy tag sem fordulhat elő, melly­­el szükségileg nem­ volna az, a' mi, és ott, a' hol van. A' bölcsé­szet' ügymenete szigorú következetességet igényel : mit akarhat te­hát benne az ölletvirányok közt csapodárkodó önkény és ennek pil­langószerű társa, a' játszi képzelem ? Más a' bölcsészetet bölcsésze­tileg munkálni, más a' bölcsészetileg elörejtett nyereményeket az

Next