Magyar Academiai Értesítő, 1853 (13. évfolyam)
1853 / 4. szám
220 MAGYAR ACADÉMIAI ÉRTESÍTŐ. némi korlátoltságot erőszakol az eszmére. A korlátolt eszme pedig soha sem gyakorolhat érvényítőleg túlterjedő hatalmat. Fölötte hibás vélemény. Szerinte a korlát és határozat közt nem látszik semmi különbség előfordulni. Holott e különbség nagyon is figyelemre méltó pont a' bölcsészetben. A' határozat valami belső, a' korlát valami külső. A' határozat magának az eszmének mélyéből hozatik föl mint tartalmi fejlemény, a' korlát kívülről vitetik hozzá. Innen van, hogy a' korlát, bárminő viszonyba legyen az eszméhez állítva, mindig megtartja a' külsőségi jelleget. Mit tanúsít e' szempont az igazság és bizonyosság' egységének irányában ? Azt, hogy az általunk idézett meghatározást egyedül az mondhatná a' bölcsészet' eszméjére nézve erőszakolónak, ki az elvont gondolatot és az eszmét összezavarja. Itt nem elvont gondolatról , hanem eszméről van szó. Az igazság és bizonyosság egysége nem elvont hanem ésszerű vagy is olly egység, melly önmagában eredetileg meg van már különítve. Azért amaz összefüggés is, melly az igazság és bizonyosság között létezik, nem külső hanem belső, nem esetleges hanem szükségképi. Mit kelljen ezek után ama' tudósok' iparkodásáról ítélni, kik a' bölcsészetet az érzéki világ és az úgynevezett gyakorlati élet' valamennyi zugából összehordott kölcsönözményekkel akarják némi becspolczra emelni, nagyon könnyen kitapogathatjuk. Azon közönyösségnek akarják ők útját állani, melly a' bölcsészet' ügyét a' tudományok' mezején szintúgy mint a' közéletben folyvást akadályozza. Jó a' szándék, de vajmi kétes kimenetelű az ügyködés. Ki állatid jót azért, várjon a' külsőleg tágasító ügyködés nem hiteti-e majd el az emberekkel, hogy az a' külsőleg erőnek erejével unszolt eszme belsőleg is eléggé fejlesztett már? Pedig ez nincsen mindenkor így. Sőt van elég példa rá, hogy ollykor épen a' külsőleg buzgó terjesztés legfőbb akadályává lön a belső fejlesztésnek. Fonákul cselekszenek tehát azok, kik a' bölcsészet iránti hangulat' kedvezővé tételén anélkül fáradoznak , hogy a' bölcsészeteszme gazdagságának minél tökéletesebb előfejtésére gondosan ügyelnének. Alakítsd át a' bölcsészet' eszméjét minél tökéletesebb és nemzeted' kívánalmainak minél biztosabban megfelelő rendszerré, azután hagyd őt magára. A' hódítás az ő dolga. Vagy talán az a' legépebb test, mellyet gyógyszeres palaczkokkal kell oszlopolni? Midőn bölcsészetről van szó, soha sem kell felednünk, hogy ő a' tudományok' legtöbbike. Benne tehát, mint valamennyi tudománynak elvét tartalmazóban, egyetlenegy tag sem fordulhat elő, mellyel szükségileg nem volna az, a' mi, és ott, a' hol van. A' bölcsészet' ügymenete szigorú következetességet igényel : mit akarhat tehát benne az ölletvirányok közt csapodárkodó önkény és ennek pillangószerű társa, a' játszi képzelem ? Más a' bölcsészetet bölcsészetileg munkálni, más a' bölcsészetileg elörejtett nyereményeket az