Magyar Academiai Értesítő, 1854 (14. évfolyam)

1854 / 1. szám

36 MAGYAR ACADEMIAI­­ÉRTESÍTŐ. csalatkoznék mind a' mellett, ki a' fokszerü nyomatékosság miatt, a' köztük létező viszonyra is nem ügyelne. Itt sincs helyén az el­szigetelt tartás. Van ugyan mindeniknek olly bélyege, melly által jól meg lehet őket egymástól választani ; ámde, mivel itt az egy­szerű megválasztás sem czélunkhoz közelebb nem juttatna, sem a' bölcsészet' eszméjének méltánylási módját igazoltabbá nem tenné , az egyszerű megválasztáson fölül még az is szükséges, hogy a' fokok' lényeges oldalai, a' nekik tulajdonítható érvényesség' okai­val együtt, lehetőleg tisztán föl legyenek mutatva. Nincs mégis, nem is lehet szándékunkban a' szellemi ön­ismeret' egész tartalmának fejtegetése , mert itt lema' tartalom­egészből csak az érintethetik, a­­mi a' bölcsészet' eszméjének méltánylásához kellékül szolgálhat. Az önismeret' fokainak kieme­lése nem czél itt, hanem csak eszköz. Igaz ugyan, hogy az ön­ismeretet és a' bölcsészetet, mint legfőbb tudományt, alkotó is­meretek közt nincs olly visszarezzentő úr, minőről némellyek ál­modoznak ; még­sem lehet itt tanácsos a' két pont' elvegyítése. Ha valahol, bizonyára az illy útegyengetésnél szükséges, hogy a' későbben alkalmazandó elemek tisztán legyenek előállítva. A' szellemi önismeret' tartalmában olly mozzanatokkal fo­gunk találkozni, mellyek a' bölcsészeti rendszerek' alkotásakor eldöntő hatalommal bírnak. Tanúsítja ezt a' bölcsészet' története. Mi élénkíthette más, mint az önismeret és bölcsészet közötti benső összefüggés, ama' buzgalmat, mellyel a' bölcsészek „az ismerd­­enmagadat" elv iránt mindenkor viseltettek? Mi hozta elő a' no­minalisták és realisták' még korunkban is föl-fölmerülő vitatko­zásait ? Mi vetette meg alapját a' mindent szétromboló Kant' Cri­ticáinak? Mi az, a­­mi Fichte J. H. rendszerét, minden elvontsága mellett, olly vonzóvá teszi? Vagy talán önkény szerint vagy csak amúgy vaktában cselekedett Hegel, midőn logicáját a' ph­aeno­menologiával előztette meg ? A' német bölcsészek közöl sokan még mindig oda törekednek, hogy egy, minden várakozást kielé­gítő ismetannal vessék meg a' bölcsészet' alapját. Ugyanezt lehet tapasztalni más nemzetek'bölcsészeinél is. És miért van ez? Azért mert nem­ esetleges, hanem lényeges ama' viszony, melly a' szel­lemi önismeret és a' bölcsészet' eszméje között létezik. Fonák tehát azok véleménye, kik előtt az önismeretnek azért nincs a' bölcsészethez köze, mert az élet' színváltoztató bonyo­

Next