Magyar Akadémiai Értesítő, 1859 (Nyelv, Philosophia, Történet- és Törvénytudományi osztályok)
Philosophia - A positív és negatív philosophiáról. VIII. Horváth Cyrill
A POSITIV F.S NEGATIV PHILOSOPHIÁRÓL. 425 « E működések : a lemondás és kitartás. És csakugyan, ha valahol , az ész birodalmáért folyamított küzdésnél van helyén a lemondás, mely az ingatag vélemények és egyoldalú nézetekre, meg a kitartás, mely az öntudatosan legyőzendő akadályokra tartozik irányosulni. Ilynemű lemondás és kitartásra volt szükségünk az előbbi szakaszoknál is, melyeken keresztül épen az értelmi út tekervényessége miatt került nekünk is sok időnkbe az óhajtott eredményhezi eljutás. Ezen eredmény a philosophiai ésszerűség, melynek határai között a tárgy, az alany és módszer megváltoztával a bölcselkedési haladásnak is más alakot kell öltenie. Az itt fejlesztendő tárgy az általány, a fejlesztő alany az ész, a fejlesztés bizományait rendszerezetten visszatükröző alak az ésszerű vagyis azon ismerés , melyen belül valamennyi tárgyon az általány eszméjének uralkodása fog többé vagy kevesebbé átvilágítani. Jöjön tehát itt bármily érvényesítendő tárgy elő , abban a lét és gondolat, meg a közöttük fennálló viszony okvetetlenül átnyomozandó. Sem a lét nem teszi a tárgyat az azt átható gondolat nélkül sem ez ama nélkül , mert az itt érvényesítendő tárgy mindig olynemű, mely által maga az általány nyilatkozik meg. Történik pedig a megnyilatkozás azon tények számára, kik a megnyilatkozó általánynak érzésbeni elfogadására, tudatbani elsajátítására és az így elfogadott és elsajátítottak szabad egyesülésre eredeti rendeltetésüknél fogva hivatva vannak. Ilynemű lények e földön az emberek , kiknek öntudatossággal járó törekvését az általánynyalt szabad egyesülésben, valamint ezen törekvésnek kisebb vagy nagyobb rendezettségű állását is, a többi között, leginkább visszatükrözi a philosophiának története. Minek következtében az ezentúl szemügyre fogandó bölcseleteknél az általány , az ember és a közöttük levő viszony minősége olyféle tárgyak, melyeknek okfejtő átvizsgálása nélkül hiányos bármily törekedés az említett, szabad egyesülés állását illető, tudományos eligazodhatás felé. Pedig épen az ily eligazodhatásban áll a föltét, melytől a positív és negatív philosophiára vonatkozó kérdésnek megoldása leginkább függ. Hogy ezen megoldást annál jobban előmozdíthat.