Magyar Akadémiai Értesítő, A Philosophiai, Törvény- és Történettudományi osztályok közlönye, 1. kötet, 1860
Számok - 1860 / 3. szám
A TISZA SZABÁLYOZÁS TÖRTÉNETE. 247 lyárási költségek az érdekelt birtokosok által birtok és nyerendő haszon arányában fizettessenek. 1846-ban aug. 3-dikán tartatott Debreczenben a második nagy gyűlés, mely a társulati belszerkezetet illetőleg a a főbb elveket felállító, a rendezés részleteit az időre bízá, midőn a társulat a gyakorlati téren szerzett tapasztalatok után biztosabban járhat el , addig is gróf Széchenyit és a központi választmányt hatalmazd fel a rendezési szabályok ideiglenes felállítására. A központi választmányt Széchenyi S. Patakon hívta össze, hol a társulat technicai, pénzügyi és beligazgatási ügyeinek rendezése dolgoztatott ki. Ezután augustus végétől fogva gr. Széchenyi, és a központi választmány a vidéki társulatok megalakításához fogtak; Dobon,T.Füreden, T.Beőn, Szentes- és Csongrádon, Szegeden, Ó-Becsén és Tittelben a megalakulást maga Széchenyi eszközölte. Ondova és Topoly vidékén, Bodrogközön, Hegyalján, Felső-Szabolcsban, és Beregben a közp. választmány tagjai jelenlétében hasonlókép megalakultak a vidéki társulatok. Már 1846-dik év sept. havában a munkálatok tettleg megkezdettek. gr. Széchenyi szavai szerint az ásó- és kapához a Tisza különböző vonalain legelőbb az alsó-szabolcsi vizszerkezetben Dobnál nyúltak, mely gát a társulat által, midőn egészen bevégeztetett, ünnepélyesen Széchenyi-gátnak neveztetett. Az 1847-dik évi márczius 21-dikén Pesten tartott 3-dik nagygyűlés a belszerkezetet, technikai vezetést, és pénzkezelést illető kidolgozott szervezetet véglegesen megalapítá. A társulati belszerkezet igen egyszerű, az adott viszonyokkal és a dolog természetével megegyező alapokra fektettetett. A társulat egyetemes jogainak gyakorlása a nagygyűlést illeté, mely állott minden vízszerkezet 3 küldöttéből és a közp. bizottmányból. Eyekre természetszerűleg és az adott viszonyok szerint a munkát helyezni kellett , ezért mellékletben közlöm e szerződést, az első aláírásokkal egész terjedelmében. (Lásd a Függelékben I. sz. a.