Magyar Akadémiai Értesítő, A Philosophiai, Törvény- és Történettudományi osztályok közlönye, 2. kötet, 1861
Schelling identicismusa. Horváth Czirilltől
412 HORVÁTH CZIRILIJ, miből világosan kihozhatni, hogy itt az identitás, mint tárgy, és a systema, mint tanegész, között némi közösség uralkodik. És itt e közösség az épen, mely egy harmadik pontnak megjelezhetéséhez is utat nyit. Hármat lehet ugyanis, a már mondottak után, előtüntetni. Különösen először azt, hogy itt az ismeretek tárgyává lett azonság általános ; másodszor azt, hogy itt az ismereteket rendszeresítő forma is általános ; harmadszor azt, hogy itt maga a rendszer, mint tudományegész, is általános. Minthogy tehát sem tárgyilag véve nem esetleges, sem alanyilag véve nem önkényleges, hanem valamennyi oldalról tekintve lényeges ama viszony, mely az iménti mozzanatok között előfordul , legkevesebbé sem akadhatni föl azon, ha e mozzanatok egymást kölcsönösen föltétezők gyanánt tekintetnek. Akármelyik érvényesíttessék a három közös, az tulajdon jelentőségénél fogva követelendi, hogy a többi nyomban kövesse. Ha az első érvényesíttetik, formát követelend, mely a viszonylagosság egyoldalúságain túlemelkedett legyen. Ha a második érvényesíttetik, tartalmat követelend, mely bármily föltéttel szabad legyen. Ha a harmadik érvényesíttetik, álláspontot követelend, mely mind materiális mind formális oldalról előtétlen legyen. Tegyük most már e kérdést : lehet-e mindezt a Schelling által szerkesztett identicismusról állítani? Ha lehet, mitől veszi azon becssúlyt, mely miatt ő minden más philosophiai rendszer fölé akar helyezkedni ? Ha nem lehet, mi volt claj , mi Schellinget e rendszer alkotásakor csalódásban tartotta? A philosophiának, mint vezértudománynak, ügye kívánja, hogy ezen kérdések iránt mielőbb tisztába jöjünk. Ez azonban bizonyos föltéteknek foganatosítása nélkül sohasem fog megtörténni. És e föltéteket nem valahol a szóba hozott philosophiai rendszeren kívül, hanem azon belül kell nyomoznunk. Mi hogy annál biztosabban végrehajtható legyen, lássuk minden más előtt ama fogalmat, melyet magának az identicismus a philosophiáról alakított. Ha ezt leírandjuk, leírva leend a kulcs is, mely az elősorolt kérdések titkaihoz utat nyitand. Schelling állítása szerint csak két kör van, melyeknek