Magyar Akadémiai Értesítő, A Philosophiai, Törvény- és Történettudományi osztályok közlönye, 2. kötet, 1861
Schelling identicismusa. Horváth Czirilltől
SCHELLING IDENTICISMITSA. 413 határain belül a philosophia tért foglalhat. Az első a viszonylagos, véges és föltétes lényegnek, a másik az általánynak köre. Az első, tudási szempontból tekintve, tapasztalási körnek is neveztetik. Schelling azonban a tapasztalás alatt sem azt nem érti egyedül, ami az ismeretekben közvetlenül érzéki, sem azt, ami ebből következtetési úton kihozható , hanem ért bármely ismeretet, mely a végességre vonatkozik, hamindjárt ennek irányában némi prioritást igényelne is. így például Kant az a posteriori és az a priori ismeretek között különbséget lát. Az utóbbiak a tapasztalás lehetségének feltétei. Mint lehetségek megelőzik a tapasztalást, és, ezt tekintve, prioritással bírnak a tapasztalás fölött ; ámde mivel mégsem vonatkoznak másra, mint a végességek lehetségére, a tapasztalás körén túl nem emelkednek. Schelling az e körben maradó philosophiát empirismusnak nevezi, mely, amint vagy szoros vagy tágas jelentésben fogatik föl, kétféle lehet. A szorosan vett empirismus a tapasztalás lehetségére vonatkozó reflexióba megy át, melyről azután az mondatik, hogy némi látszatával bírhat a philosophiának. Schelling e helyen a philosophia alatt azon tudományt érti, melynek subjectiv tárgya: a szellemnek önmagával való absolut harmóniája; obiectiv tárgya: a minden valóságnak ugyanazon közös azonságra való visszavivése. Hiába törekednék azonban a reflexió a tapasztalás lehetségéig fölvergődni, ha vergődése közben bizonyos fokokon meg nem állapodik, hogy azokról valamely közös elvnek segélyével a valóságok lehozását megkísértse. Megtörténhetik, hogy akkor, midőn ezt teszi, egy új és az érvényesített elvvel szemközt álló ellentét jó napfényre. Ha ez csakugyan megtörtént, akkor ezen eset egy magasabb elvet és egy magasabb azonságot fog szükségelni, melyhez azután a reflexiónak föl kell emelkednie. De bármelyik fokon állapodjék meg a reflexió, lesz azon egy határozott elv, mely rá nézve igazi azonság. Az emelkedés azonban csak ama pontig terjedhet, melynek azonsága a reflexióra nézve legutolsó azonság. Ami e ponton fölül van, az már nem tartozik a reflexió mozgásköréhez. Itt a reflexió véget ér, de nem a philosophia. Lényege hozza már azt úgy magával, hogy a reflexió 29*