Magyar Akadémiai Értesítő, A Philosophiai, Törvény- és Történettudományi osztályok közlönye, 2. kötet, 1861

Schelling identicismusa. Horváth Czirilltől

SCHELLING IDENTICISMITSA. 413 határain belül a philosophia tért foglalhat. Az első a viszony­lagos, véges és föltétes lényegnek, a másik az általánynak köre. Az első, tudási szempontból tekintve, tapasztalási körnek is neveztetik. Schelling azonban a tapasztalás alatt sem azt nem érti egyedül, a­mi az ismeretekben közvetlenül érzéki, sem azt, a­mi ebből következtetési úton kihozható , hanem ért bármely ismeretet, mely a végességre vonatkozik, ha­mindjárt ennek irányában némi prior­itást igényelne is. így például Kant az a posteriori és az a priori ismeretek között különbséget lát. Az utóbbiak a tapasztalás lehetségének felté­tei. Mint lehetségek megelőzik a tapasztalást, és, ezt tekintve, prioritással bírnak a tapasztalás fölött ; ámde mivel mégsem vonatkoznak másra, mint a végességek lehetségére, a tapasz­talás körén túl nem emelkednek. Schelling az e körben maradó philosophiát empirismusnak nevezi, mely, a­mint vagy szoros vagy tágas jelentésben fogatik föl, kétféle lehet. A szorosan vett empirismus a tapasztalás lehetségére vonatkozó reflexióba megy át, melyről azután az mondatik, hogy némi látszatával bírhat a philosophiának. Schelling e helyen a philosophia alatt azon tudományt érti, melynek sub­jectiv tárgya: a szellemnek önmagával való absolut harmó­niája; obiectiv tárgya: a minden valóságnak ugyanazon közös azonságra való visszavivése. Hiába törekednék azonban a reflexió a tapasztalás lehetségéig fölvergődni, ha vergődése közben bizonyos fokokon meg nem állapodik, hogy azokról valamely közös elvnek segélyével a valóságok lehozását meg­kísértse. Megtörténhetik, hogy akkor, midőn ezt teszi, egy új és az érvényesített elvvel szemközt álló ellentét jó napfényre. Ha ez csakugyan megtörtént, akkor ezen eset egy magasabb elvet és egy magasabb azonságot fog szükségelni, melyhez azután a reflexiónak föl kell emelkednie. De bármelyik fokon állapodjék meg a reflexió, lesz azon egy határozott elv, mely rá nézve igazi azonság. Az emelkedés azonban csak ama pon­tig terjedhet, melynek azonsága a reflexióra nézve legutolsó azonság. A­mi e ponton fölül van, az már nem tartozik a refle­xió mozgásköréhez. Itt a reflexió véget ér, de nem a philoso­phia. Lényege hozza már azt úgy magával, hogy a reflexió 29*

Next