Magyar Akadémiai Értesítő, A Philosophiai, Törvény- és Történettudományi osztályok közlönye, 4. kötet, 1863-1864

1863 / 1. szám - Az idéző pecsétről. Székfoglaló értekezés. - Hornyik Jánostól

AZ IDÉZŐ PECSÉTRŐL. 43­ 5) Kálmán király I. törvényének 2-ik fejezete így szól : minthogy a nép többnyire a hosszú utazás fáradalmai és a szűkölködés miatt gátoltatván, minden ügyében a királyi tör­vényszék eb­be nem járulhat : azért mindenik megyében évenként kétszer gyűlést tartatni rendeltünk, melyre minden­ki , bár pecsét nélkül idéztetnék is, ha meg nem jelenik , el fog marasztalni. 6) Ugyanazon törvény 5-ik fejezete rendeli , hogy a püspökök, megyeispánok s minden mások káplánai, a püs­pök vagy érsek pecsétével idéztessenek tör­vényszék­ek­be. 7) Ugyane törvény 6-ik fejezete így szól : ha pedig az egyházi személynek pere van világival, a világi a bíró pecsétével idéztessék meg; és ha világi személy perel egyházival, az egyházi személy a püspök vagy érsek pecsétével idéztessék törvénybe, s azok , mint maga bírái által hallgattassék ki. 8) Szintazon törvény 14-ik fejezete rendeli , hogy a világi bíró tartózkodjék pecsétével az egy­házi személyt maga elibe idézni. Végre 9) A 23-ik fejezet akép rendelkezik , hogy a mely bíró a perben igazságtalanul itél, a királyi törvényszék elibe p­e­cséttel, a gyűlés elibe pedig pecsét nélkül idéztessék. Világos ezekből : mikép hajdan szintúgy az egyházi, mint polgári bíróságok , sőt ama boldog időben , midőn a ko­ronás úr maga személy szerint bíráskodott, a király , or­szágos és alsóbb bíróságok is pecséttel idéztek ; világos to­vábbá Sz. László király I. törvényének 42-ik fejezetéből , hogy nem csak törvényszolgák által eszközöltetett ezen idé­zés (sigillum mit tere), hanem ha illetékes bírájától a panaszos fél pecsétet kapott (sigillum dare), azt maga is rá­vihette a panaszlottra (sigillum p­e r­­ i­t e r­e), s annak kézbesítésével, vagy nála letételével, őt a bíró elibe hívta (cum sigillo vocatus). Kálmán király I. törvényének 2-ik és 23-ik fejezete szerint világos az is , hogy törvényke­zésünk legelső korszakában pecsét nélkül is gyakorol­tatott az idézés, de átalában csak a gyűlés elibe pecsét nél­kül , törvényszék vagy bíró elibe mindig pecséttel történt az idézés ; végre az idézett törvényekből az is kitűnik , hogy a

Next