Magyar Akadémiai Értesítő, A Philosophiai, Törvény- és Történettudományi osztályok közlönye, 4. kötet, 1863-1864

1863 / 1. szám - Beély Fidél emlékezete. - Horváth Czirilltől

56 HORVÁTH CZIRILL.­ ták élénkíteni : nem lehetett váratlan , ha a szüleihez igazán simuló gyermek életnyilatkozatai szép reményeket fakasztot­tak. Tetteiben az élénk pontosságon fölül bizonyos határo­zottság, mások irányában bizonyos jóvolt­ság, egész való­ján bizonyos magasztosulás kezdett mutatkozni. Tulajdonok, melyeket azután benne a nyilvános nevelés viszonyai még inkább kifejlesztettek. Az elemi és gymnasiumi tanfolyamokat szülővárosában kezdte és ugyanott végezte be. Az elemiekben világiak, a kö­zéptanodaiakban a köznevelés pályáján érdemdús czisterczi­tabeli tanárok voltak vezetői. Minden végre jön hajtva, a mi a magát mind szorgalma mind viselete által megkedveltetni tudó növendéknek a jóra épen úgy, mint a szépre önként megnyíló szellemét táplálhatta. A jó mag jó földbe vettetett. A fogékony gyermek önállásra törekedő ifjúvá lett. Az isko­lai , józanul intézett versengés a tetterőnek szabadabb tért nyitott ; az elsajátított tanulmányok életre­valóságának érzése az ifjú gondolatait forrongásba hozta. Oly lelki állapot, mely a czélirányosan fejlesztett növendéket hivatási kör után só­várogtatja. Az ifjú Beély szűköltötte már a szülei házat. Ki­vágyott belőle, hogy mozgásba hozott és mozgásban tartott tehetségeivel tovább hatolhasson. Kivágyott, de nem a­nél­kül , hogy előbb önmagába szállott volna. Pályát kelle vá­lasztania, de hol és minő tanács szerint? A világot nem is­merte ; a tanácsadás sokféleképen hangzott. Ez azon élet­szak, melynek hullámai között oly sokan szenvednek hajó­törést. Beély választott, de választásakor nem a kívülről ka­pott tanácsokat, hanem saját belsejének sugalatát követte. A gondos szülők sejtették már a választandó pályát, de a fiúnak szabad tért engedtek. Észrevehető volt, hogy őt a val­lási dolgokkal való foglalkozás mindenkor nagyon érdekelte ; tapasztalható volt, hogy szemei szintén úsztak az örömben, mi­dőn a tudományok becséről, meg az azok segélyével eszközlött vagy eszközölhető nemzeti műveltségről szót hallott; azon buz­dultság sem kerülte ki a figyelmet­, melybe akkor jött, midőn tanárai a keresztény hitnek és az ezzel együtt járó ismere­teknek hazánkba való behozataláról és fáradságos elterjesz­téséről értekeztek. Az ifjú lelkében hajlamok fakadoztak .

Next